A szentes Területi Kórház Vérellátó Osztálya három orvossal és 19 szakasszisztenssel látja e bonyolult jelentõs felelõsségteljes munkáját.A közvéleményben sokan azt gondolják, hogy egységnyi vérellátás olyan, mint egy pohár víz, ha megszomjazunk. A vérellátási osztály munkájáról és pályaválasztásáról beszélgettünk dr. Szekeres Veronika fõorvos asszonnyal.- A Területi Kórház Vérellátó Osztályán dolgozom fõorvosként. 1997-ben neveztek ki fõorvosnak, azóta dr. Kispál Mihály fõorvos úr osztályának másodfõorvosa vagyok. - Az osztály speciális munkája folytán miben nyilvánul a kapcsolat a betegéhez?- Mindenféleképpen a kapcsolat nagyon szoros. Ez az orvostudományi szakág nagyon sokrétûen illeszkedik a különbözõ klinikai osztályok munkájába.- Személy szerint mi vonzotta fõorvosnõt erre a területre?- A Szegedi Orvostudományi Egyetem általános orvoskarán 1979-ben végeztem. Nagyon szeretem a gyermekeket, ez vonzott elsõsorban a gyermekgyógyászat irányába, de öt-hat év alatt a szakmai gyakorlataimat Szentesen végeztem a Kispál fõorvos úr osztályán, aki akkor is már a vérellátás vezetõje volt, valamint a belgyógyászat egyik részlegének fõorvosa. Ezen idõ alatt sok beteggel találkozhattam, sok olyan gyakorlatot végezhettem, amihez orvostanhallgatók csak ritkán juthatnak hozzá. Pl. mellkas punkciók, haspunkciók, különbözõ injekciózások, infúziók, betegfelvétel, betegekkel való kapcsolat. Nagyon szerettem itt dolgozni és abban az évben a gyermekosztályon nem volt üres hely, így a vérellátó osztályon szabad üres állás lévén, itt maradhattam. Itt a Kispál fõorvos úr által vezetett belgyógyászati B. osztályon is dolgozhattam, így az elsõ belgyógyászati szakvizsgámat 1985-ben letehettem. Majd 1989-ben a vérellátásban transzfuziológiából szakvizsgáztam. Tehát 1979 óta folyamatosan Szentesen dolgozom. Közben a belgyógyászatból egy onkológiai részleg lett, 1996-tól önálló osztály, ahol részmunkaidõben dolgozom a vérellátó osztály mellett. - A köztudatban általában benne van, hogy vannak vérellátó központok, de keveset tudunk az ott végzett munkáról. Ennek a tevékenységnek mi a bázisa az utánpótlásban és hogy biztosítható a folyamatosság?- A vérellátásnak nagyon széles köre van, ami nem kirakatmunka, de ha valami fennakadás volna, minden osztály érezné a hiányát. Két oldala van vérellátó munkának, magának a vérnek a beszerzése, nagyon sok utánjárással végzett u.n. véradó szervezéssel történik. Egyrészt az osztályon végzett véradással, másrészt a kihelyezett véradásokon, a kiszállásos véradásokon történik. Amikor nagyvállalatok, üzemek voltak, könnyebb volt. Egyrészt ezek az üzemek megszûntek, de a városok és községek megmaradtak, az emberek dolgoznak, ha kisebb munkahelyen is. Szentes város és környéke területén a közel 20 év alatt, amióta itt dolgozom, nem csökkent a véradók száma, közel 8000 fõ. Szentes város és Csongrád városa és környéke, Szolnok megyébõl Kunszentmárton és környéke, Békés megyébõl, akik nagy vérigényû kórházi ellátásra szorulnak. Mi leveszünk évente 5700 egység vért. Egy véradótól levett vér mennyisége 450 ml., ezt minden véradó saját egészsége károsodása nélkül leadhatja. A levett vér áll plazmából és vörösvérsejtbõl. Ehhez adjuk a megfelelõ vérkonzerváló oldatokat, ami nemzetközi szabvány szerint elõállított oldat, melyben véralvadásgátló és vörösvérsejtek túlélését segítõ anyagok vannak. Ezek felhasználása + 4 fokon 35 napig lehetséges. Nálunk a véradó állomáson minden héten kedden és szerdán van véradás reggel 8-tól délig lehet jelentkezni, akinek az egészsége megengedi. Hetente legalább száz véradónak kell lenni, hogy a kórház ellátását biztosítani tudjuk. Minden levett vért vírusvizsgálat alá vonunk felhasználhatóság szempontjából. A nálunk elõállított vérkonzervátumok 75 %-át a saját területi kórházunk használja fel. A fennmaradó 25 %-kal más területen, ahol szükség van, tudunk segítséget nyújtani. Az utóbbi 20 évben kórházunk nem szenvedett vérhiányban. Vérellátó osztályunkon állandóan készenlétet tartunk. Fogas Pál