Mûvészetek a Damóban

Az elmúlt heti számunkban már írtunk arról, hogy Katona Imre emlékkiállítást nyitottak a közelmúltban a Damjanich János Általános Iskolában. A meghívóban az illusztris nevek mellett szemet szúrt egy szerényen megbúvó mondat, miszerint "intézményünkben megújult a mûvészeti nevelés." Ennek jártunk utána.

Mint Héjjáné Sallai Ilona, az intézmény igazgatónõje elmondta, valóban megújult a mûvészeti nevelés, a Nemzeti Alaptanterv szerint. Az intézmény diákjai már eddig is vitték az iskola hírét gyermekrajzaikkal ország- és világszerte. Most azonban már nem csak a rajzra helyezik a hangsúlyt, hanem kiemelt óraszámban a komplex mûvészeti nevelést kerül a középpontba.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a rajz a háttérbe szorulna. Sõt! Ezen belül is tapasztalható a megújulás. Grafikával, különbözõ mûhely munkákkal, korongozással, szobrászkodással bõvülhet a gyerekek órai ténykedése. S hogy merre vezethetnek a sárga keramitkockák a csodákkal teli birodalomban? A közelmúltban néhai Katona Imre festõmûvész állandó kiállítása nyílt meg az iskolában, a képek a mûvészeti szaktanterem falait díszítik. A gyerekek mindennapjaiba ivódik így be a szépség, a harmónia, az esztétika. Mint Héjjáné Sallai Ilona igazgatónõ mondta, megtapasztalhatják, megérezhetik, hogy mivé válhatnak, mivé nõhetnek fel. Persze kellõ tehetséggel, szorgalommal és kitartással.

A megújult mûvészeti nevelés másik sarkalatos pontja a tánc oktatás. A legapróbbak még a népi gyerektáncokkal ismerkedhetnek, kicsit nagyobbként már a történelmi és társastáncokba is bepillantást nyerhetnek, s a legnagyobbak, a kicsik által mindig irigyelt nyolcadikosok már az összetettebb mozgássorozatokból álló jazzbalettet sajátíthatják el. A tánc mellett a zene is megemlítendõ. Az ének-zenei oktatáson belül az énekkar is beépült a komplex programba.

Deszka. Ez a Damjanich János Általános Iskola irodalmi színpadának a neve. Elõadásaival kapcsolódnak a drámajáték tanításhoz is, s mindez a drámapedagógián belül kapott óraszámot.

S ha már az új lehetõségekrõl van szó, a mûvészeti nevelésen kívül is újabbnál-újabb próbálkozások jellemzik az iskolát. Az informatikát már a harmadik osztálytól tanítják a kicsikkel, s mindehhez persze folyamatosan próbálják fejleszteni a számítástechnikai hátteret is. A nyelveket heti öt órában, csoportokban tanítják. Az úszásoktatás is beindult az alsó osztályoktól, amit a felsõsök már kedvük szerint választhatnak más lehetõségek közül.

S még egy nagyon fontos dolog. A gyorsuló tempóban, a gyerekek egyre növõ információéhségében a teljesítmény centrikus világban nem szabad elfelejteni, hogy a kisdiák, az aprócska tanuló, nem csak egy jól írható "tabula rasa", hanem fiatal, sérülékeny személyiség. Az iskola pedagógiai munkájában külsõ csoport, orvos pszichológus, személyiségfejlesztõ tanár és logopédus segíti a néha nehéznek tûnõ mindennapokat.

horv