WTKA VB

Italy, Marina di Carrara - 2010. 10. 28-31.

EC 2010

A versennyel kapcsolatos dokumentumok ITT tölthetők le!

Kategóriák
október 2017
M T W T F S S
« Feb    
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031  
Budapest Sportaréna Layout

Layout qualifying and final

Kumite versenyszabályok

kumitehuÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (SHINPAN KIJUN)

1. Amikor bírói döntés (hantei) alapján döntenek a végeredményről, akkor a vezetőbírónak (shushin shinpan, shushin) és a sarokbíróknak (fukushin shinpan, fukushin) egyenlő jogaik vannak; menet közben a vezetőbíró felelőssége, hogy figyelemmel kövesse és felelősen reagáljon a sarokbíró jelzéseire.

2. Általában a küzdelmet egy szakértői bizottság felügyeli, mely a következő személyekből áll: 1 vezetőbíró (shushin), 4 sarokbíró (fukushin) és 2 bírói asszisztens (shushin hosa). De a szervezőknek joguk van úgy dönteni, hogy nem neveznek ki asszisztenst (shushin hosa).

3. Ha két sarokbíró tiszta győzelmet (ippon gachi), fél pontot (wazaari) vagy bármilyen szabályszegést (hansoku) jelez, a vezetőbíró hozzáadhatja ehhez a döntéshez az ő szavazatát és így a szavazatok többségével odaítélheti a tiszta győzelmet (ippon gachi), a fél pontot (wazaari) vagy a büntetést a szabályszegésért (hansoku).

4. Ha három vagy mind a négy sarokbíró szabályszegést (hansoku) észlel, a vezetőbírónak, hacsak a szituáció nem a támadó javára alakul, joga van ahhoz, hogy ne állítsa le a menetet és ne mutasson «Mitomezu!» («No count!»)-ot.

Ugyanakkor, ha a vezetőbíró nem állítja le a küzdelmet, jeleznie kell ezt a sarokbíróknak gesztusokkal illetve a versenyzőknek a «Zokko!» («Continue!») parancs kiadásával.

5. Ha három bíró, beleértve a vezetőbírót is, szabályszegést (hansoku) állapít meg, és ha a vezetőbíró megállítja a küzdelmet, a szabályszegés komolyságától függően szóbeli felszólítást

(keikoku), figyelmeztetést (chui) vagy büntetőpontot (genten) kaphat a szabálysértő.

6. Ha a vezetőbíró szabályszegést (hansoku) észlel és megállítja a küzdelmet, de nem kap megerősítést a sarokbíróktól és nem tudja figyelmeztetéssel (chui) büntetni a szabálysértőt, akkor szóbeli figyelmeztetést (keikoku) adhat neki.

7. Ha három vagy négy sarokbíró tiszta győzelmet (ippon gachi) vagy fél pontot (wazaari) mutat, de a vezetőbírónak kétségei vannak a bíráskodás pontosságát illetően, akkor megállíthatja a küzdelmet, és összehívhatja a sarokbírókat tanácskozásra, konzultálhat a Legfelső Döntőbíróval (saiko shinpancho), a döntőbíróval (taikai shinpancho) vagy a döntőbíró helyettessel (taikai fukushinpancho), és a konzultáció után kihirdetheti a tiszta győzelmet (ippon gachi), vagy adhat fél pontot (wazaari), vagy kiadhatja a «Mitomezu!» («No count!») parancsot vagy adhat figyelmeztetést (chui). Abban az esetben, ha a vezetőbíró bejelenti a «Mitomezu!» («No count!»)-ot vagy figyelmeztet (chui), pontosan el kell magyaráznia a versenyzőnek döntésének okait.

8. Mindegyik sarokbírónak egyértelműen ki kell nyilvánítania a saját véleményét egy adott szituációval kapcsolatban, bármely másik sarokbíró vagy a vezetőbíró jelzésére reagálnia kell, hogy egyetért-e az ő döntésükkel vagy nem, a «Mitomezu!» («No count!») vagy «Miezu!» («Has not seen!») vezényszavakkal.

9. Ha egy sarokbíró úgy véli, hogy a vezetőbíró hibát vétett bíráskodás közben, akkor azonnal tisztáznia kell a helyzetet a vezetőbíróval, nem szabad engednie a küzdelem folytatását.

10. Egy bírói döntés (hantei) akkor lép életbe, ha legalább három bíró támogatja az ítéletet. A menet alapideje (honsen) 3 perc (2 perc a verseny kieséses része); tameshiwari esetén egyfajta törés végrehajtásának ideje 2 perc. Azonban szükség esetén, a Legfelső Döntőbírónak (saiko shinpancho) joga van megváltoztatni a menet alapidejét és egy törés végrehajtásának az idejét a tameshiwari teszt idején.

11. A Tanácsadói Testületnek (shingiin) döntést kell hoznia speciális díjak átadásáról is («Legjobb technika» stb.) és konzultálnia kell a bírókkal, ha a bírói testület döntése ellen tiltakozást nyújtottak be vagy olyan esetben amikor egy olyan szituáció történik, aminek a kezelése nincs egyértelműen meghatározva a Szabályzatban; ilyen esetben a végső döntés joga a Tanácsadói Testület Vezetőjéé (shingiiincho) és a Legfelső Döntőbíróé (saiko shinpancho).

12. A karatedogin, az ágyékvédőn, a fogvédőn és nőknél a mellvédőn kívül tilos bármilyen más ruhanemű vagy védőeszköz viselete. A karatedogi ujjának olyan hosszúnak kell lennie, hogy a széle eltakarja a könyököt, amikor az be van hajlítva.

13. Ha a versenyző megsérül és kötözésre van szüksége, a kötést a versenyorvos utasításai szerint kell elkészíteni és a határozatot a versenyorvos pecsétjével ellátva kell igazolni. Tilos olyan kötést alkalmazni, melynek célja a támadás és a támadó technikák hatékonyságának növelése.

14. A bíró asszisztensének (shushin hosa) ellenőriznie kell a 12. és 13. pontban leírtak betartását a versenyzők ringbe lépése előtt. Ezenkívül ők helyettesítik a sarokbírókat az adott menetnél, ha a versenyző ugyanahhoz a csapathoz tartozik ahova a bíró. Azonban a verseny szervezőinek megvan a joga ahhoz, hogy a verseny feltételeit figyelembe véve úgy döntsön, hogy nem jelöl ki bíró asszisztenst (shushin hosa). Ebben az esetben a vezetőbírónak magának kell ellenőriznie a védőfelszerelést és a versenyzők ruházatát a menet kezdete előtt.

15. A lenti ábra szemlélteti a döntéshozók egymáshoz való viszonyát.

kumitehu

16. Egy menet eredményének értékelésénél a végső döntés joga a Legfelső Döntőbíróé (saiko shinpancho). Amennyiben a Legfelső Döntőbíró (saiko shinpancho) nincs a verseny helyszínén, akkor ez a jog a verseny döntőbírájáé (taikai shinpancho), illetve az ő távolléte esetén a döntőbíró helyetteséé (taikai fukushinpancho).

17. A szabvány küzdőtér négyzet alakú, 9 méter hosszú oldalakkal, de a küzdőtér mérete változtatható, ha a verseny helyszíne úgy kívánja.

18. A szabvány biztonsági szalag a küzdőtér körül (jogai) 1.8 méter széles, de ez változhat ha a versenyhelyszín megköveteli. Azonban ha a küzdőtér meg van emelve, a föld felett több mint 5cm-rel, akkor a biztonsági szalag a küzdőtér körül nem lehet kevesebb mint 1 méter.

19. A versenyzők kezdővonalai (shiai kaishi sen) a küzdőtér közepén helyezkednek el, 3 méterre egymástól. A csík, ami a versenyző kezdővonalát jelzi, és az elnöki asztaltól nézve a jobb oldalon helyezkedik el, fehér színű, a bal oldali pedig piros színű. Mindegyik csík hossza 1 méter.

MENETEK HOSSZA (SHIAI JIKAN)

1. Kieséses versenyeknél (yosen) a menetek alapideje (honsen) 2 perc. Döntetlen esetén, a hosszabbítás (enchosen) szintén 2 perc. Ha a döntetlen megismétlődik, akkor mérlegelés következik, és az lesz a győztes, aki ellenfelénél 3 vagy több kg-mal könnyebb. Ha mérlegelés után sem lehet győztest hirdetni, akkor az utolsó hosszabbítás (saigono enchosen) szintén 2 perc lesz.

2. Fő versenyeknél, az 1. körrel kezdve (ikkaisen), a menetek alapideje (honsen) 3 perc. Döntetlen esetén a hosszabbítás (enchosen) 2 perc. Ismételt döntetlen esetén a második hosszabbítás (saienchosen) szintén 2 perc.

3. Általában a hivatalos nyitó ünnepséget megelőző küzdelmek a kieséses küzdelmek (yosen), és az ünnepség utániak tekinthetők az 1. menetes küzdelmeknek (ikkaisen). Azonban a versenyzők számát és a verseny körülményeket figyelembe véve a verseny szervezői dönthetnek úgy, hogy lerövidítik a menetek alapidejét (honsen) 2 percre.

4. Az időmérés a vezetőbíró «Hajime!» («Begin!») vezényszavának elhangzásakor kezdődik. A menetek hosszát az időmérő (tokeigakari) méri, aki a bajnokság adminisztratív bizottságának (Executive Committee of the Championship) egy tagja.

Az időmérő saját döntésből még akkor sem állíthatja le az időmérést, ha az egyik versenyző elveszi az eszméletét vagy a menet bármilyen más okból leáll, amíg nem kap egyértelmű jelzést a vezetőbírótól.

5. A vezetőbíróhoz hasonlóan, az időmérést a Világbajnokság Adminisztratív Bizottságának (Executive Committee of the Championship) képviselője is megállíthatja a következő okok miatt:

  • a) ha a képviselő úgy dönt, hogy a vezetőbíró elfelejtette jelezni az idő megállítását egy olyan helyzetben, amikor a küzdelem megszakadt, sérülés vagy a karatedogi megigazítása illetve egyéb más ok miatt. Ilyenkor a képviselőnek kötelessége bejelenteni a «Stop the time!» («Jikanwo tomete kudasai!») vezényszót hogy informálja erről a döntésről a versenyzőket és a vendégeket.
  • b) ha a rangidős bíró — a verseny döntőbírójának helyettese (taikai fukushinpancho) és a felette állók — kéri az idő megállítását. Ilyenkor a felelős képviselőnek szintén jeleznie kell az idő megállítását a következő vezényszóval: «Stop the time!» («Jikanwo tomete kudasai!»).

6. A fél pontok (wazaari), büntetőpontok (genten), és a feljegyzett szabályszegések

(hansoku) törlődnek a menetidő letelte és a bírói döntés (hantei) bejelentése után, és a következő menetidő után (pl.: hosszabbításkor) már nem érvényesek.

Az egyetlen dolog, a szóbeli figyelmeztetés (keikoku), ami érvényes marad a következő menetidőben is, beleértve a hosszabbítást (enchosen) és a második hosszabbítást (saienchosen) is.

SÚLYCSOPORTOK (KAIKYU)

1. Súlycsoportos versenyeknél a következő súlycsoportok fordulnak elő:

  • a) könnyűsúly (70 kg és alatta);
  • b) középsúly (80 kg és alatta);
  • c) félnehézsúly (90 kg és alatta);
  • d) nehézsúly (90 kg felett).

2. Ha a versenyző súlya túllépi kategóriája felső határát, akkor a versenyzőt ki kell zárni. Ha egy versenyző súlya kisebb mint a súlykategóriája alsó határa, akkor a versenyző súlyát egyenlőnek kell tekinteni súlykategóriája alsó határával.

3. A verseny szervezőinek joga van, hogy megváltoztassák a súlycsoport rendszert, figyelembe véve a versenyzők számát és a versenykörülményeket.

A GYŐZTES MEGHATÁROZÁSÁNAK KRITÉRIUMAI KUMITE ESETÉN (KUMITE SHOHAI)

1. Verseny küzdelmeknél (kumite) a versenyző mozgásának hasonlítania kell az igazi harc hangulatához és folyamatához. A versenyzőnek olyan távolságot kell tartania, mely lehetővé teszi, hogy megvédje magát a támadásoktól, beleértve az olyan támadásokat, melyek tilosak a versenyszabályzat szerint és melyek támadható testfelületeket céloznak meg.

2. Karatedo versenyeknél az etikettet szigorúan be kell tartani, ezért az ellenféllel szemben való bármilyen tiszteletlen viselkedés nem megengedett a küzdőtéren. Tilos örvendezni illetve ehhez hasonló magatartást mutatni a győzelem bejelentésekor vagy bármilyen bírói döntés meghozatalakor.

3. A győztes meghatározásának lehetőségei a következők: tiszta győzelem (ippon gachi) odaítélése; győzelem két fél pont (wazaari) odaítélésével, mely összegezve egy tiszta győzelmet ad (awasete ippon gachi); bírói döntés alapján (hantei gachi); a versenytárs kizárásának köszönhetően (shikkaku); illetve ha a versenytárs megtagadja a küzdelemben való részvételt (kiken).

4. Ha a győztest nem tiszta győzelem (ippon gachi), az ellenfél kizárása (shikkaku); vagy az ellenfél küzdelemben való részvételének megtagadása (kiken) által nevezik meg, akkor a bírói tanács döntése a mérvadó (hantei).

5. Egy bírói döntés (hantei) akkor érvényes, ha 5 bíróból (1 vezetőbíró és 4 sarokbíró) 3 vagy több támogatja a döntést.

6. Ha egyik versenyző sem kapja meg a fél pontot (wazaari) vagy a büntető pontot (genten), akkor a bírói döntés alapján (hantei) a győztes kihirdetésénél a következő, fontossági sorrendben lévő, tényezőket kell figyelembe venni: 1) ellenfélnek okozott sérülés (dameji); 2) eredményesen kivitelezett technikák (yukowaza); 3) támadási aktivitás (kosei).

  1. “Ellenfélnek okozott sérülés (dameji)”: egy olyan ütés következményét jelenti, ami bár nem egyenlő egy olyan ütéssel, amit fél ponttal értékelnek, de közel van hozzá.
  2. “Eredményesen kivitelezett technikák (yukowaza)”: egy olyan ütést jelent, ami nem ütötte ki az ellenfelet, de tisztán vitte be a versenyző, elérte a célját és megfelelő csípő és testmozgással történt a kivitelezése vagy egy olyan ellentámadást, amelyet az ellenfél egy sikertelen ütésének kivédése közben vitt be a versenyző.
  3. “Támadási aktivitásról (kosei)” akkor beszélhetünk, ha a versenyző nagyobb számú ütést visz be kezével és lábával mint az ellenfél. Ha a versenyző csak előre mozog, ütések bevitele nélkül, akkor az nem tekinthető támadási aktivitásnak.

7. Az első figyelmeztetést (chui ichi) nem kell figyelembe venni amikor a bírók meghozzák döntésüket (hantei) a menetidő (honsen) lejárta után, de a hosszabbítás alatti első figyelmeztetést (chui ichi) már igen a hosszabbítás utáni döntéshozatalnál. Azonban függetlenül az első figyelmeztetéstől (chui ichi), az a versenyző előnyt élvez, aki a küzdelem alatt is előnyt élvezett.

8. Ha a menetidő letelte után nem lehet győztest hirdetni, akkor a következők alapján kell meghatározni a nyertest:

Tameshiwari esetén az a résztvevő nyer, aki több deszkát tört el. Egyenlő számú eltört deszka esetén az a versenyző győz, aki 3 kg-mal vagy többel könnyebb a versenytársánál.

9. Ha nem lehet győztest hirdetni sem az eltört deszkák száma alapján sem a súlykülönbség alapján, 2 perces hosszabbítást (saigono enchosen) kell bejelenteni, ami után a bírók kötelesek zászlóikkal megjelölni a győztest.

10. A versenyző segítőinek a száma, akik a ringhez kísérhetik, maximum 10 fő. A verseny szervezőinek megvan a joga, hogy csökkentsék ezt a számot biztonsági okokból, de ebben az esetben a szervezőknek kérni kell a legfelső döntőbíró (saiko shinpancho) engedélyét előre. A versenyző segítőinek tiszteletben kell tartania az etikett szabályait.

TISZTA GYŐZELEM ODAÍTÉLÉSE (IPPON GACHI)

1. Tiszta győzelmet (ippon gachi) hirdetnek ki olyan a szabályok által engedélyezett testrészre bevitt ökölcsapás, könyök ütés vagy rúgás esetén, ami az ellenfelet a padlóra küldi, és több mint 3 másodpercre kiüti, vagy amelynek köszönhetően az ellenfél több mint 3 másodpercig nem tudja folytatni a harcot.

FÉL PONT ODAÍTÉLÉSE (WAZAARI)

  1. Fél pont ítélhető oda a szabályok által engedélyezett testrészre kivitelezett olyan ököl vagy könyék ütésért vagy rúgásért, mely által az ellenfél a padlóra került, kiütéssel, ha az ellenfél kevesebb mint három másodperc alatt feláll az ütés után vagy olyan ütésért, ami után az ellenfél állva maradt de ideiglenesen elvesztette egyensúlyát.
  2. Fél pont ítélhető például a lábsöpréssel (ashikake) kiütött ellenfélre bevitt utolsó, egyenes lefele irányuló ökölcsapással (gedanzuki) végrehajtott ütés pontos, tiszta, technikailag korrekt célzásáért.Az utolsó egyenes, lefelé irányuló ökölcsapást (gedanzuki) úgy kell kivitelezni, hogy az ököl mozdulatlanul álljon meg az ütés utolsó pillanatában azért, hogy a bírók meggyőződhessenek arról, hogy az ütés pontos volt. Azt az utolsó ökölcsapást, ahol az ütő kéz gyors visszahúzása (hikite) miatt a bírók nem tudnak meggyőződni arról, hogy az ütés pontos volt, nem lehet számolni.
  3. Fél pont ítélhető a pontos, egyenes, lefelé irányuló ökölcsapással (gedanzuki) végrehajtott utolsó ütés tiszta és technikailag korrekt célzásáért melyet annak az ellenfélnek próbált meg bevinni a versenyző, aki szándékos eleséssel (sutemiwaza) próbált meg bevinni egy rúgást.Ilyenkor a gedanzuki követelményei ugyanazok mint a 2) alpontban leírtak.
  4. Két fél pont (wazaari) összegezve egy tiszta győzelem (awesete ippon gachi)

SZABÁLYSÉRTÉS (HANSOKU)

1. Szabálysértésnek a következő pontokat kell tekinteni:

  • a) Kéz, könyök ütés az arcra. Néhány esetben már az is szabálysértésnek számít, ha egy ujjal hozzáérnek az archoz. Mindazonáltal az ütés imitálása az arcra engedélyezett.
  • b) Kéz és könyök csapás a torokra, a nyak oldalára vagy hátsó felére.
  • c) Ágyékütés
  • d) Fej ütések (zutsuki);
  • e) Összeesett ellenfél megtámadása
  • f) Gerinc ütés
  • g) Támadás abból a pozícióból amikor a fej az ellenfélnek támaszkodik
  • h) Tilos ráakaszkodni az ellenfél nyakára, fejére, vállára. Térdütés (hizageri) esetén a könyök feletti részt a vállnak tekintjük és az ellenfél karjára való akaszkodás szabályszegésnek minősül
  • i) Az ellenfél karatedogi-ját, kezét vagy lábát megragadni
  • j) Az ellenfél testének eltolása (oshi) tenyérrel, alkarral, ököllel;

A k-m alpontok tág értelemben a fenti szabálysértésnek (oshi) tekinthetők. Az ellenfél felé történő mozgás közben ütések végrehajtása szükséges! Az ellenfél ütések nélküli megközelítése nem tekinthető támadási aktivitásnak (kosei). Ugyanakkor a hátráló ellenfél megközelítése ütések nélkül, nem tekinthető szabályszegésnek.

  • k) Ütéssorozatok bevitele olyan pozícióból, amikor a versenyző az ellenféllel szemben áll, lábai párhuzamosak egymással egy vonalban, és mintha rá akarna esni az ellenfélre és ki akarná mozdítani őt ebből a pozícióból.
  • l) Ha a versenyző ütések nélkül közelíti meg az ellenfelet, mozdulatlanul áll ütések nélkül, odanyomja testét az ellenfélhez, vagy felrakja kezeit az ellenfél testére, és ebből a pozícióból bármilyen támadást, vagy védekező technikát hajt végre.
  • m) Az ellenfél megközelítése az l) alpontban leírt pozícióból indított ütéssel. Az ellenfél megközelítése egy olyan ütéssel, ami után a versenyző kimozdítja ellenfelét pozíciójából kezével vagy saját testével. Ugyanakkor hátralépéskor az ellenfél kezének vagy testének rövid érintése nem számít szabályszegésnek.
  • n) Térdízületek támadása egyenes lábrúgásokkal: maegeri, sokuto (lábfej élével való rúgás) vagy sarok rúgással (kakato);
  • o) Ha a versenyző segítői sértő gesztusokat vagy szavakat használnak a bírókat illetve az ellenfelet illetően, akkor az adott versenyzőt a vezetőbíró vagy a bajnokság adminisztratív tanácsa (Executive Committee of the Championship) szóbeli figyelmeztetésben (keikoku) részesíti. Ha a versenyző segítői ezek után is folytatják sértő magatartásukat, akkor a versenyző figyelmeztetést (chui) kap illetve különösen komoly sértés esetén büntetőpontot (genten). Nemzetközi versenyeken ha egy versenyző a segítőinek tiszteletlen viselkedése miatt kap figyelmeztetést (chui) vagy büntetőpontot (genten) akkor ha ugyanannak az országnak (hazai versenyek esetén – ugyanannak a klubnak) a versenyzője lép a ringbe, akkor az ő segítőinek a számát 1 személyre kell csökkenteni.
  • p) A bírók a harc hiányát (kakenige) is szabálysértésnek (hansoku) vehetik.1) A harc kerülésének tekinthető annak a versenyzőnek többszöri kísérlete egy olyan rúgásra, ami nem vezet eredményre de szándékos eleséssel jár illetve kilépése a ringből stb., aki korábban már kapott fél pontot (wazaari) vagy előnyre tett szert azáltal, hogy ellenfele büntetőpontot szerzett. Miután a versenyző a harmadik ilyen esetet is elkövette, szóbeli figyelmeztetéssel (keikoku) kell büntetni.2) Ha egy versenyző szóbeli figyelmeztetést kap (keikoku), majd ezután is folytatja a azokat a dolgokat, melyeket a harc elkerülésének (kakenige) lehet tekinteni, akkor figyelmeztetéssel (chui) büntethető.

2. A szabálysértést figyelmeztetéssel kell büntetni, mégpedig a következő sorrendben:

az első szabályszegést az első figyelmeztetéssel (chui ichi), a második szabályszegést a második figyelmeztetéssel (chui ni) és az első büntetőponttal (genten ichi), a harmadik szabályszegést a harmadik figyelmeztetéssel (chui san), a negyedik szabálysértést a negyedik figyelmeztetéssel (chui yon), a második büntetőponttal (awasete genten ni),és a versenyző kizárásával (shikkaku). Különösen veszélyes és szándékos szabályszegés büntethető azonnali büntetőponttal (genten ichi) anélkül hogy szóbeli figyelmeztetés (keikoku) vagy figyelmeztetés (chui) előzné meg.

SZÓBELI FIGYELMEZTETÉS (KEIKOKU)

  1. Ha a vezetőbíró szabályszegést (hansoku) észlel a versenyző viselkedésében és megállítja a küzdelmet, de döntését nem támasztják alá a sarokbírók, vagy ha négy sarokbíróból három «Hansoku!» («Szabályszegés!»)-t jelez és a vezetőbíró megállítja a küzdelmet de a szabályszegést kisebbnek vélik amit nem lehet jogosan figyelmeztetéssel (chui) büntetni, akkor a vezetőbíró szóbeli figyelmeztetést (keikoku) adhat a támadónak.
  2. Ha a versenyző szóbeli figyelmeztetést (keikoku) kapott szabályszegésért, de hasonló szabályszegéseket követ el újra, akkor figyelmeztetést (chui) kaphat még akkor is, ha a szabályszegés kisebb volt.
  3. A szóbeli figyelmeztetést (keikoku) nem kell figyelembe venni, amikor a bírák döntést hoznak a küzdelem eredményéről (hantei)
  4. Ha a versenyző szóbeli figyelmeztetést (keikoku) kap segítőinek sértő viselkedésért, és ha segítői továbbra is folytatják ezt a magatartást, akkor a versenyző figyelmeztetést (chui) kaphat,

BÜNTETŐPONT (GENTEN)

1. Az első büntetőpont (genten ichi) a következő esetekben adható:

  • a) ha a versenyző megkapja a második figyelmeztetést (chui ni);
  • b) komoly szabálysértés esetén
  • c) ha a bíró tiszteletlennek ítéli a versenyző viselkedését küzdelem közben az ellenféllel vagy a bírókkal szemben, ráadásul a versenyző felelős segítőinek ugyanilyen viselkedéséért is
  • d) a büntetőpont (genten) a következő összefüggésben van a fél ponttal (wazaari):büntetőpont (genten) + figyelmeztetés (chui) = fél pont (wazaari).

2. Ha versenyző megkapja a második büntetőpontját (genten ni), az maga után vonja a kizárást (shikkaku).

KIZÁRÁS (SHIKKAKU)

1. A versenyző kizárása a következő esetekben jelenthető be:

  • a) ha a versenyző megkapja a második büntető pontját (awasete genten ni);
  • b) ha a versenyző nem engedelmeskedik a bíráknak
  • c) tiszteletlen és goromba viselkedés illetve különösen nagy szabályszegés esetén
  • d) ha a győztes a bírói döntés (hantai gachi) által kihirdetett győzelem vagy tiszta győzelem (ippon gachi) vagy fél pont (wazaari) odaítélése után ujjongásba kezd, akkor az az etikett megszegésének illetve az ellenféllel szembeni tiszteletlenségnek tekinthető
  • e) ha a versenyző több mint 1 percet késik a ringből vagy nem jelenik meg
  • f) ha a versenyző meghaladja kategóriájának súlykorlátját

2. A dopping tiltott. Pozitív dopping teszt esetén kizárják a játékost, és minden eredményt, amit elért törölnek.

ÁLLANDÓ FIGYELEM (ZANSHIN)

  1. Szabályszegés (hansoku) vagy kilépés (jogai) esetén hallható bírói sípjelzés után a versenyző semmilyen körülmények között nem dönthet úgy, hogy abbahagyja a küzdelmet, nem pihenhet, éberségét nem veszítheti el.
  2. A versenyzőnek mindig engedelmeskednie kell a vezetőbíró utasításainak.
  3. A versenyzőnek még a vezetőbíró «Yame!» («Stop!») vezényszava után is fent kell tartania figyelmét. Ha egy versenyző nem koncentrál (zanshin), lehetővé teszi, hogy megüssék és ezáltal kiütés következik be, akkor a bíró dönthet úgy, hogy tiszta vereséget (ippon make) ítél.
  4. Ha egy versenyző a bíró «Yame!» («Stop!») parancsa után visz be egy ütést az ellenfélnek, abban az esetben ha az ellenfél képes folytatni a harcot, akkor a neki okozott sérüléstől függően, a másik versenyző kizárással (shikkaku), büntetőponttal (genten), figyelmeztetéssel (chui) vagy szóbeli figyelmeztetéssel (keikoku) büntethető:a) Ha a versenyző egy olyan ütést kap, amivel kiütik, súlyos sérülést szenved, elveszti az eszméletét, vagy olyan sérülést kap, ami befolyásolhatja a küzdelem további menetét, még ha talpra is áll, a másikat akkor is kizárják (shikkaku).b) ha a versenyző, egy olyan ütést kap, amivel kiütik, de nem veszíti el az eszméletét, csak könnyebb sérülést szenved, vagy egy pillanatra megbillen az egyensúlya, a versenyző aki bevitte az ütést, büntető pontot kap (genten).

    c) ha a versenyző egy olyan ütést kap, ami miatt megsérül még ha nem is komolyan, a másik versenyző akkor is figyelmeztetést (chui) kap.

    d) ha az ütés célpontot téveszt, akkor az ütést végrehajtó versenyző szóbeli figyelmeztetést (keikoku) kap.

A KÜZDELEMBEN VAGY A VERSENYEN VALÓ RÉSZVÉTEL MEGTAGADÁSA (SHIAI HOKI)

1. Ha egy versenyző megtagadja a részvételt egy küzdelemben, minden elfogadható indok nélkül, akkor akár 150 ezer japán yen összegig terjedő kártérítést kell fizetnie (a Japánon kívül rendezett versenyeknél a rendezőnek kell meghatározni a büntetés összegét). E szabály alól kivételek a következők:

  • a) ha orvosi vizsgálat során az orvos úgy dönt, hogy a versenyző nem képes folytatni a harcot;
  • b) ha bármilyen előre nem látott esemény (pl:. szerencsétlenség a versenyző családjában) történik közvetlenül a verseny előtt vagy alatt, akkor a versenyző elhagyhatja a verseny helyszínét a verseny döntőbírája (taikai shinpancho), és a Tanácsadói Testület Elnöke (Shingiiincho) engedélyével.

KÜZDŐSZELLEM HIÁNYA (MUKIRYOKU SHIAI)

  1. Ha a versenyző, aki korábbi küzdelmekben már nyert, inaktív a harcban, ami nagy kontrasztban van az előző versenyekhez képest mutatott aktivitásával szemben, akkor a játékvezető (a sarokbírók megkérdezése nélkül) megbüntetheti mindkét játékost, rendreutasítással (chui).Ha ez a lépés sem segít, akkor megállíthatja a küzdelmet, és miután beszélt a döntőbíróval (saiko shinpancho), akkor mindkét versenyzőt kizárhatja.
  2. Ha a kizárás (shikkaku) az első és második helyért folyó küzdelemben történik, akkor ez a két hely szabad marad. Ha a harmadik, negyedik helyért ment a küzdelem, akkor ez a két hely szintén szabad marad.
  3. Ha a verseny folyamán kizárásra (shikkaku) kerül sor, akkor azok a versenyzők akik emiatt elvesztettek egy küzdelmet, folytatják a versenyt a következő körben.
WTKA VB főtámogató

A Magyar Válogatott főtámogatója a PANOL PLUSZ Kft.

Diákolimpia és MB

A versennyel kapcsolatos dokumentumok ITT tölthetők le!

Nyelv/Language
Média támogatók
  • BUDO MAGAZIN
  • Duna TV
  • EUROSPORT
  • Kurca TV
  • Magyar Budo Magazin
  • Marketing & Szoftver Kft
  • Montana
  • Rádió Szentes
  • Roxy Rádió
  • SPORT1TV
  • Szuperinfo
Szponzorok
  • 6X6 Taxi
  • CASHLINE Értékpapír Zrt.
  • das.hu
  • DKG-EAST ZRT.
  • Főgáz
  • Földgázszállító Zrt.
  • Fundamenta-Lakáskassza Zrt.
  • GREENSOUND
  • Hungerit ZRt.
  • Kőolajvezetéképítő Zrt.
  • Láss Csodát
  • MVM
  • Olajterv Csoport
  • Pajzs Technológia
  • Quaestor
  • Securitas
  • Szentes Város Önkormányzata Szentes Város Önkormányzata Szentes Város Önkormányzata
  • Turbo Team
  • Vasveréb Kézműves Műhely