Bírók be- és kivonulása (Shinpanin Nyu/Taijo)

1. Az összes bíró belép a ringbe a ring jobb oldaláról, a következő sorrendben: vezetőbíró, sarokbíró, név szerinti sorrendben.
2. A ringbe való belépés után először meghajolnak a ring felé, majd a bírói asztal felé. Meghajláskor először keresztet formálnak az arcuk előtt, majd kezeiket széthúzzák, előre hajolva, arccal lefele, egyenes háttal.
3. Az összes bíró felsorakozik a ring hátuljánál, a bírói asztal felé nézve.
4. A vezetőbíró felsorakozáskor egy lépéssel a sarokbírók előtt áll.
5. A vezetőbíró utasítására, “Shomen ni Rei” (Meghajlás előre) meghajlás következik, majd a “Mawatte” (Fordulás) parancsra, előre fordulás, jobb láb a bal láb mögé, T-betűt formázva, majd bal láb oda ahol a jobb láb volt, és fordulás, miközben a súlyt a lábujjakra kell helyezni.
   Ezt kétszer kell végrehajtani. Ezután egy újabb meghajlás következik a vezetőbíró utasítására.
6. Ezután a sarokbírók megfordulnak a vezetőbíró “Mawatte” parancsára, ekkor a vezetőbíró maga nem fordul meg. Majd az “Otagai ni Rei” (meghajlás egymásnak) parancsra mindketten meghajolnak.
7. Ezután a sarokbírók a számukra kijelölt sarokban foglalnak helyet. Balról, a főasztaltól az első a bal első székre ül, a második a bal hátsóra, a harmadik a jobb hátsóra és a negyedik a jobb elsőre.
8. Mindegyik sarokbíró felveszi a fehér zászlót a jobb kezébe és a piros zászlót a bal kezébe, ha a jobb oldal a fehér a bírói asztalnak. Ha a bíró a ring másik felén ül, akkor pont az ellenkezőjét kell tenni.
9. Amikor a sarokbírók leülnek a székre, nem hajolhatnak előre, lábaikat széles terpeszben kell tartani.
10. Amikor a bíráskodás befejeződött, a sarokbírók otthagyják a zászlókat a széken, még egyszer felsorakoznak és meghajolnak, ahogy tették érkezéskor.
11. A bírók cseréjekor azok, akik elhagyják a ringet, a bal oldalon sorakoznak fel, azok pedig akik belépnek a ringbe, a ring jobb oldalán sorakoznak fel. Mindkét vezetőbíró egy lépéssel a sarokbírók előtt áll.
12. A vezetőbíró, aki elhagyja a ringet, a csere előtt kiadja a “Rei” parancsot és kézélét maga elé helyezi.
13. A ring elhagyásakor a bíró a 4 sarokbíró között hagyja el a ringet. Meghajlás után a ring elhagyásakor a sarokbírók meghajolnak a főasztal, majd a ring felé.
14. A bírók cseréjekor, amikor az új csapat bíró felsorakozik, még ha az előző csoport nem is hagyta el teljesen a ringet, az új vezetőbírónak ki kell adnia a “Shomen ni Rei” parancsot, hogy a folyamat ne szakadjon meg.

A küzdelem kezdete (Shiai Kaishi)

1. A bemondó bejelenti mindkét résztvevő nevét.
2. A résztvevők felállnak a kezdő vonalra (ShiaiKaishiSen), egymástól 3 méterre. A vezetőbíró feláll a kijelölt helyre, a ring közepére.
3. A vezetőbíró ezután ismerteti a szabályokat, ha bármely esetben a résztvevők valami olyasmit viselnek, ami a szabályzat szerint nem engedélyezett, a bírónak fel kell szólítania a résztvevőt, hogy vegye le azt.
   a.) Ha a résztvevő(k) gyűrűt, piercinget vagy bármi más olyan dolgot visel, ami veszélyes lehet.
   b.) Ha a résztvevő(k) védőfelszerelést, kötést vagy bármi más olyan dolgot visel, amihez nincs orvosi engedélye.
4. Ha a versenyen van asszisztens bíró (Assistant Referees), akkor ők még a ringbe lépés előtt ellenőrzik a 3. pontban leírtakat, amíg a résztvevők várakoznak.
5. A bíró ezután felszólítja a résztvevőket, hogy forduljanak a főasztal felé és mondják: “Shomen ni …” kezüket maguk elé helyezve, Shuto-t (Knife Hand) formálva.
6. A bíró ezután a “…Rei” vezényszóra meghajol, együtt a versenyzőkkel a már ismert kereszt formálás kíséretében.
7. A vezetőbíró mindkét öklét kiviszi balra és jobbra, és felszólítja a versenyzőket, hogy forduljanak felé a “Shushin ni…” vezényszóval. A vezetőbírónak ezt úgy kell csinálnia, hogy mindkét ökle fel van emelve. Ezután a vezetőbíró “…Rei” vezényszava után együtt meghajlanak mindkét öklüket az álluk felé közelítve.
8. Ezután a vezetőbíró újra kiviszi mindkét öklét és az “Otagaini…” vezényszóval felszólítja a versenyzőket, hogy forduljanak vissza, hogy egymással szemben legyenek. A vezetőbíró ezután ökleit egymás felé hozza a mellkasa előtt és a “…Rei” paranccsal utasítja a résztvevőket, hogy hajoljanak meg egymásnak.
9. A vezetőbíró ezután felveszi az állást majd a “Kamaete” (Shape up) parancs kiadásával a versenyzőknek is fel kell venni az állást.
10. A bíró elindítja a küzdelmet a “Hajime” (Start) paranccsal.
11. “Hajime” vezényszóra a mozdulat a következő legyen: Seiken Chudan Zuki (testre ütés).

Küzdelem közben (Shiai Chu)

1. A bírónak olyan távolságot kell tartania, hogy bármikor a résztvevők közé tudjon lépni, ugyanakkor ne legyen a versenyzők útjában.
2. A sarokbírók döntésüket zászlók felmutatásával jelzik. Ezzel egy időben tudatniuk kell a vezetőbíróval döntésüket úgy is, hogy a zászló felmutatásával egyidejűleg sípjelzést is használnak.
3. A bírónak nem szabad a sarokbírók előtt állnia, hogy akadályozza őket a kilátásban.
4. A bíró nem fordíthat hátat a főasztalnak.
5. Ha bármely versenyző eszméletét veszti vagy megsérül a küzdelem alatt, vagy a bíró úgy dönt, hogy figyelmezteti az egyik résztvevőt, akkor a bíró a “Yame” (Stop) paranccsal jelzi a játék megállítását illetve jelzi az időmérőnek, hogy állítsa meg az időt. Az erre szolgáló jelzés a következő, helyezze kezét a feje fölé, majd ujjhegyeivel érintse meg másik tenyerét derékszögben.
6. A bíró megállíthatja a küzdelmet, de nem kell megállítania az időt “Hansoku” vagy “Wazaari” esetén, ha az egyik versenyző elesik vagy ha a küzdelem nem áll meg hosszú időre, és folytatódni fog a “Zokko” (Continue) vezényszóra.
7. Ha Hansoku vagy Jogai miatt meg kell állítani a küzdelmet, nem elég ha a vezetőbíró “Yame” parancsot kiállt, hanem be kell lépnie a versenyzők közé.
8. Ha bármelyik résztvevő úgy dönt, hogy abbahagyja a küzdelmet a sarokbíró sípjelzésére, de a vezetőbíró úgy dönt, hogy nincs szükség a menet megállítására, akkor a vezetőbíró kézélét a versenyzők közé teszi és kiadja a “ Zokko” parancsot.
9. Ha bármelyik résztvevő Karatedogi-ja szétcsúszik, a vezetőbíró megállítja a küzdelmet, illetve az órát és visszaállítja őket a kezdővonalra (ShiaiKaishiSen) hogy a versenyző megigazíthassa a KarateDogi-ját.
   Az a versenyző, akinek nem kell megigazítania a ruháját, megfordul, hogy arccal kifelé legyen a ringből, és egyenesen ülve (Seiza) vár.
10. A “Zokko” paranccsal újraindítja a menetet, miközben a Shuto jelzést használja.
11. A bírónak tilos feleslegesen megállítania a küzdelmet.
12. Küzdelem közben “IpponGachi”, “WazaAri”, “Hansoku” vagy “Jogai” esetén, a sarokbírók sípjelzéssel és zászlóikkal is jelzik ezt. A vezetőbíró ekkor kiadja a “Yame” parancsot és visszahívja a versenyzőket a kezdővonalra (ShiaiKaishiSen).
13. A zászlók számolásakor vagy ha a sarokbírók döntését akarja megtudni, akkor ehhez a kézélét kell használni, nem az ujját. Az ujj csak ChuiIchi vagy GentenIchi jelzésekor megengedett.

Vezetőbíró és sarokbírók mozdulatai (Shushin Oyobi Fukushin Dosa)

1. Tiszta győzelem (Ippon Gachi)

1. A sarokbírók egyenesen a fejük felé emelik a győztes zászlaját és egy hosszú, erős sípszóval kísérik a mozdulatot.
2. Ha a kiesett résztvevő elveszti az eszméletét, a vezetőbírónak elsősegélyben kell részesítenie a verseny orvosának felügyelete alatt. Ilyenkor a győztes egyenesen ül, arccal kifelé a ringből, és vár.
3. Ha az eszméletét vesztett versenyző magához tér, vissza kell vinni őket a kezdő vonalra (ShiaiKaishiSen), a főasztal felé nézve. Ha a vesztest le kell vinni a ringből elsősegélynyújtásra, akkor csak a győztes marad a ringben.
4. A zászlók megszámolása utána bemondja a zászló színét, hogy “Shiro (fehér)” vagy “Aka (piros)”, és ezután meg kell számolni, hány ugyanolyan színű zászló van, “Ichi (egy)”, “Ni (kettő)”, “San (három)”, “Shi (négy)” vagy “Go (öt)”, a győztes technika elnevezését (KimariWaza) majd a vezetőbíró bejelenti az “Ippon”-t úgy, hogy a győztes felőli karját a válla felé emeli.

2. Fél pont (WazaAri)

1. A sarokbírók a WazaAri-t kapó versenyző zászlaját felemeleik egyenesen oldalra, váll magasságba, ugyanazzal a sípjelzéssel, mint Ippon esetén.
2. Ha a sérült versenyző nem tud felállni 3 másodpercen belül, a sarokbírók megváltoztatják a WazaAri jelzést Ippon-ra, egy újabb sípolással.
3. A vezetőbíró megállítja a játékot, a versenyzőket a kezdővonalra hívja és a főasztal felé fordítja őket, megállapítja, hogy megvan-e az érvényes számú felemelt zászló (több mint három zászló, beleértve magát is), bemondja a zászló színét, számát, a technika nevét majd elhangzik a “WazaAri” vezényszó, kézélét arra az oldalra emelve amelyik versenyző kapta a WazaAri-t, váll magasságba, tenyérrel lefelé.
4. Amikor valamelyik versenyző két WazaAri-t kap, akkor a vezetőbíró bemondja az “AwaseteIppon” vezényszót.
5. Ha a küzdelem nem ér véget a WazaAri-val, akkor a vezetőbíró kiadja a “Kamaete”, majd a “Zokko” parancsot.

3. Szóbeli figyelmeztetés (Keikoku)

1. Szóbeli figyelmeztetés esetén a vezetőbíró bemondja a zászló színét, a szabálysértés elnevezését, majd a “Keikoku” vezényszóra kézélét a versenyző arcának magasságába helyezi.
2. Szóbeli figyelmeztetés esetén a zászlókat nem lehet megszámolni.
3. Második szóbeli figyelmeztetés esetén először a bemondó bejelenti a figyelmeztetést, majd a vezetőbíró megadja a szóbeli figyelmeztetést (Keikoku).

4. Szabályszegés (Hansoku)

1. Hansoku esetén a sarokbírók megrázzák annak a versenyzőnek a zászlaját, aki szabályszegést követett el, rövid, gyakori sípolásokkal kísérve.
2. Szabályszegés esetén a vezetőbíró a két versenyző közé lépéssel megszakítja a küzdelmet.
3. Hansoku után a vezetőbíró bemondja a zászló színét, számát, a szabályszegés nevét és a “Chui” vagy “Genten” vezényszavakat. Amikor “Chui”-t mond, egy ujját felemeli vagy Shuto mozdulatot használ a ChuiIchi jelzésére.
4. Az első szabályszegés “ChuiIchi” és “ChuiYon”-ig számolják.
5. A különböző szabályszegések neveit a lenti táblázatban foglaltuk össze.

Szabályszegés típusa	Szabályszegés elnevezése
a) Fej ütése kézzel vagy könyökkel. Néhány esetben a ujjak érintése is szabályszegésnek minősülhet. Azonban az ütés imitálása az arcra megengedett.	GanmenKogeki
b) Ütés nyakra vagy torokra	KubiKogeki
c) Ágyék ütés	KintekiKogeki
d) Fej ütés	Zutsuki
e) Elesett ellenfél megtámadása	TaoretaAiteKogeki
f) Gerinc ütés	SeboneKogeki
g) Támadás amíg a fej érintkezik az ellenféllel.	AtamatsuketeKogeki
h) Ráakaszkodás az ellenfél vállára illetve a váll feletti részre. Ennél a szabálynál a kar könyök feletti része a vállnak tekintendő.	Kake
i) Az ellenfél KarateDogi-jának vagy más testrészének megragadása.	Tsukami
j) Az ellenfél törzsének vagy vállának tenyérrel való tolása.	ShoteiOshi
k) Folyamatos ütések a testre, miközben az ellenfélre merőlegesen áll.	Oshi
l) Az ellenfél megközelítése ütések nélkül, mozdulatlanul állni, ütések végrehajtása nélkül; a test hozzászorítása az ellenfél testéhez vagy a kéznek az ellenfél kezén vagy testén hagyása, illetve támadás vagy támadó technika végrehajtása ebben a pozícióban.	Oshi
m) Az ellenfél megközelítése egy olyan ütéssel, ami az l) pontban leírt pozícióból indul ki. Az ellenfél megközelítése olyan ütéssel, ami után az ellenfelet eltolja ebből a pozícióból kézzel vagy testtel. Ugyanakkor az ellenfél kezének vagy testének rövid ideig való érintése, amikor a versenyző visszalép, hogy megtartsa a távolságot, az nem számít szabályszegésnek.	Oshi
n) Térdízület rúgása egyenes lábbal, MaeGeri, SokutoGeri vagy KakatoGeri technikával.	KansetsuGeri
o) Ha a versenyző segítője rágalmaz, gyalázkodó szavakat illetve gesztusokat használ az ellenfelet vagy a bírókat illetve a bajnokság tanácsát illetően.	Keikoku
p) Bármely eset, mely nincs meghatározva a fentiekben de a bírók szabályszegésnek minősítik, pl.: a versenyző támadást tettet (Kakenige).	Kakenige

5. Kilépés (Jogai)

1. Amikor bármelyik résztvevő kilép a ringből, a sarokbíráknak a padlóra kell ütni a ring ugyanazon oldalának zászlóját lengetve, közben egymás után rövid sípszóval jelezni ezt.
2. Ha valamelyik résztvevő egyik lába bent marad a ringben, az nem minősül Jogai-nak, csak ha mind a két lába a ringen kívül van.
3. Azonban nem szükséges Jogait mondani akkor sem, ha a versenyző mindkét lába a ringen kívül van, de várhatóan gyors lábmunkának köszönhetően rögtön visszatér a ringbe.
4. Ha a versenyzők a sarokbírák irányába indulnak, akkor a a bíráknak ki kell kerülniük a résztvevőket és el kell távolítaniuk a széket az útból, hogy elkerüljék az esetleges baleseteket, meg kell fújniuk a sípot és Jogai-t kell bemondaniuk. A bíráknak nem szabad elfutniuk anélkül, hogy megfontolnák a résztvevők biztonságát.
5. Amikor elhangzik a “Jogai” (vagy “Yame”) vezényszó, a bírónak be kell ugrani a résztvevők közé, megállítani a harcot, és utána vissza kell vezetni őket középre.
6. Mindegyik sarokbíró felelős azért, hogy figyelje a Jogai-t a ring mindkét oldalán, amelyik szomszédos a saját sarkával. A sarokbírák nem kötelesek Jogait-mondani a ring azon az oldalán amiért nem ők felelnek, az adott sarokért felelős sarokbíró előtt.

6. Döntetlen (Hikiwake)

1. A vezetőbíró Hantei vezényszava után a sarokbírák kötelesek maguk előtt alacsonyan keresztezni a zászlókat, ezzel mutatni a Hikiwake ítéletüket, amit egy hosszú, erős sípszóval kísérnek.
2. A Hikiwake vezényszó után a vezetőbírónak alacsonyan kereszteznie kell maga előtt a kezeit kézéllel.

7. Érvénytelen (Mitomezu)

1. Mitomezu jelzése esetén a sarokbíráknak maguk előtt alacsonyan kell rázni a zászlójukat, amit két rövid sípolással kell kísérni.
2. A Mitomezu jelentése “egyet nem értés más bírók döntéseivel”. A vezetőbíró ezt a következőképpen jelzi: kézéllel lengeti mindkét karját maga előtt és a “Mitomezu” vezényszót használja.
3. A vezetőbíró dönthet úgy, hogy Mitomezu-t jelent, amikor akár két sarokbíró is Ippon-t vagy Wazaari-t jelez, csak hogy folyamatos legyen a harc. Mivel a vezetőbíró van a legközelebb a harchoz, a döntéseit tiszteletben kell tartani.
4. Amikor több mint három bíró Ippon-t vagy Wazaarit jelez, de a vezetőbíró, úgy dönt, hogy ez érvénytelen döntés, akkor a vezetőbírónak és a sarokbíróknak le kell állítaniuk a harcot, és megvitatni a döntést, és konzultálni kell a rangidős bírókkal a döntés meghozatala után. Ha bármelyik rangidős bíró kételkedik a a küzdelem közben meghozott döntések bármelyikében, akkor le kell állítani a harcot és hozni kell egy másik döntést Ipoon, WazaAri vagy Mitomezu ügyben.
5. Ugyanezek vonatkoznak a Hansuko-ra is.
6. Amikor megszámolják a küzdelem közbeni döntéseket, akkor nem szükséges számolni a sarokbírók által jelzett Mitomezu-kat, ha volt egyáltalán.

8. „Nem láttam” (Miezu)

1. Amikor valamelyik sarokbíró nem látja a technikát (Waza), vagy a szabálytalanságot (Hansoku) vagy nem érti a jeleket (zászló vagy sípjelzés) a másik sarokbírótól, vagy nem látják a parancsot a vezetőbírótól, akkor a sarokbírónak Miezu-t kell jeleznie arca előtt keresztezve a zászlóját, közben egy rövid sípolással.
2. Amikor valamelyik sarokbíró nem látja a szabálytalanságot, vagy az eredményes ütést, amit a vezetőbíró vagy a másik sarokbíró jelzett, akkor a sarokbírónak nem szabad követnie a többieket.
3. Amikor számolják a döntéseket a küzdelem közben, nem szükséges beszámolni a Miezu-t, ha volt esetleg, a sarokbíróktól.

9. Büntetőpont (Genten)

1. A vezetőbíró mozdulatai büntetőpont (“Genten”) esetén a következők:

Büntető pont típusa	Bíró mozdulatai
a) Amikor a résztvevő megkapta a második Chuit	A vezetőbírónak be kell jelentenie a zászló színét, számát, a szabályszegés nevét, majd két ujját vagy kézélét a versenyző elé kell tartani a “ChuiNi” vezényszó elhangzásával egy időben. Ezután az “AwaseteGentenIchi” vezényszó elhangzása következik a büntetőpont adás mozdulatával.
b) Rosszindulatú szabályszegések	Vannak esetek, amikor a vezetőbíró büntetőpontot ad, mielőtt Chui-t adna. Ilyenkor a vezetőbíró bemondja a zászló színét, számát, az “AkushituKogeki” és “GentenIchi” vezényszavakat a szükséges mozdulatokkal kísérve.
c) A versenyző vagy segítőjének tiszteletlen viselkedése	Vannak esetek, amikor a vezetőbíró büntetőpontot ad, mielőtt Chui-t adna. Ilyenkor a vezetőbíró bemondja a zászló színét, számát és a “Reisetsu Ketsujo” és “GentenIchi” vezényszavakat a szükséges mozdulatokkal kísérve.

2. A Genten (büntetőpont) adása utáni Chui, ChuiSan-nak számít.

10. Leléptetés (Shikkaku)

1. A vezetőbíró mozdulatai “Shikkaku” esetén a következők.

Leléptetés típusa	A vezetőbíró mozdulatai
a) Amikor a versenyző megkapta a második büntetőpontját	A vezetőbíró bemondja a zászló színét, a zászlók számát, a szabályszegés nevét a “ChuiYon”, “AwaseteGentenNi” majd “Shikkaku” vezényszavakat. A vezetőbíró kézélét (Shuto) alacsonyan a támadó oldalára helyezi, tenyérrel felfelé, majd bejelenti a győztes nevét és magasra emeli a másik kezét. Csak a vezetőbíró hajtja végre ezt a mozdulatot.
b) Amikor a résztvevő nem követi a vezetőbíró utasításait.	A vezetőbíró a zászlók színének sorrendjében mondja ki a “ReisetsuKetsujo” és “Shikkaku” vezényszavakat. A vezetőbíró kézélét alacsonyan a támadó oldalára helyezi, tenyérrel felfelé. Majd bejelenti a győztes színét és magasra emeli a másik kezét.
c) Nagyon tiszteletlen cselekedet vagy különösen rosszindulatú szabályszegések
d) Ha bármelyik versenyző Hantei után elkezd örvendezni a ringben vagy bármilyen tiszteletlenség az ellenféllel szemben
e) Amikor a versenyző 1 percnél többet késik vagy nem jelenik meg a küzdőtéren.	A tanács bejelentése után a vezetőbíró bejelenti a győztes színét és kezét a magasba emeli. Ilyenkor nincs szükség a “Shikkaku” vezényszóra a másik versenyzőnek.
f) Amikor a résztvevő súlya túllépi azt a súlycsoportot, amiben indult.

11. Bírói döntés (Hantei)

1. A sarokbíróknak tudatniuk kell a vezetőbíróval mikor van vége a menetnek a babzsák bedobásával, egy hosszú, erős sípjelzéssel.
2. Ha nem történt Ippon vagy Shikkaku, a vezetőbíró “Yame”-t kiált a kör végét jelző jelzésre és mindkét résztvevőt visszahívja a ring közepére.
3. A vezetőbíró a “ShomenNi” parancs kiadásával a főasztal felé fordítja a résztvevőket és hátramegy a ring széléhez, hogy mind a négy sarokbírót jól lássák, majd kiadja a “HanteiOnegaishimasu……Hantei!” parancsot a sarokbíróknak. A sarokbírók ezután a zászlók és a síp segítségével megmutatják a saját döntésüket.
4. A vezetőbíró elkezdi a számolást a jobb oldali sarokbíróktól. Ha több mint három egyforma zászló van, akkor a számolást kezdjék a kevesebb szavazattól.
5. A vezetőbírónak saját magát kell utoljára számolnia, azonban ha a kisebbséghez tartozik, akkor a vezetőbírónak magát a többségi szavazatok előtt kell számolnia.
6. Ha nincs többségi szavazat a sarokbírók által, és a vezetőbíró szavazata döntené el a többségi szavazatokat, akkor a vezetőbírónak először meg kell számolnia a sarokbírókat, majd felszólítani őket a döntésre. Hikiwake esetén ugyanígy kell eljárni.

12. A küzdelem vége (ShiaiShuryo)

1. Küzdelem közben Ippon vagy Shikkaku esetén a vezetőbírónak azonnal meg kell állítania a küzdelmet, visszahívni a versenyzőket a ring közepére, és a főasztal felé fordítani őket.
   Ezután bejelenti a győztest és kiadja a “ShomenN Rei”, “ShushinNi Rei”, “OtagaiNi
   Rei” parancsokat majd felszólítja a résztvevőket a kézfogásra és a ring elhagyására.
   Kézfogáshoz a vezetőbíró kezeit mellkasa előtt tartja és kiadja az “Akushu (kézfogás)” parancsot.
2. Ha nem történt “Ippon” vagy “Shikkaku”, a bíró “Yame”-t kiált a kör végét jelző jelzésnél és azonnal megállítja a küzdelmet úgy, hogy a versenyzők közé ugrik. A döntés megszületése után kövessék a fenti procedúrát.