Templomok, kápolnák  

Ecseri templomrom

Görög ortodox templom

Református nagytemplom

Evangélikus templom

Szecessziós temetőkápolna

Felsőpárti református templom

Jézus Szíve római katolikus templom

Szent Anna római katolikus templom

Az ecseri templomrom

Szentes és határának egyetlen, és részben álló középkori műemléke az ecseri templomrom. Az épület maradványa ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a szántóföld közepén.

A templomhajó ablakai román stílust őriznek. A szentély nyolcszögletű, mely három oldalával apszist képez a hajóval. Jellegzetes románkori falazású az építmény. Az előkerült régészeti leletek alapján az építés ideje a 13. század második felére tehető.

A görög ortodox templom

Módosabb görög családok a háborús viszonyok miatt 1726-ban Magyarországra menekültek, közülük Szentesen is többen letelepültek. 1784-ben önálló egyházközséget alapítottak. 1786-ban felszentelték Szent Miklós tiszteletére épült torony nélküli templomukat. A kisméretű templombelső kiképzése harmonikus és magas színvonalú.

Az oltárt a templomhajótól elválasztó ikonosztázion héttengelyes, háromszintes, aranyozott, műmárványozott, fa vázrendszerű, copft stílusú építmény, mely 39 ikontáblát foglal magába. Középen az első képsorban áttört, aranyozott királykapun az örömhír, az Angyali üdvözlet ábrázolása, fölötte a Megváltó ellipszis alakú képe látható. Az északi diakónus kapun Szent Mihály arkangyal állóképe, fölötte Ábrahám áldozata kerek ikonon. A déli diakónus kapun Szent István protomártír, fölötte az Úr látogatása Ábrahámmal kerek ikon látható. Az alsó képsoron, a királyi kapu mellett a Tanító Krisztus aranytrónuson, szimmetrikusan a Trónoló Mária Istenanya ezüstdomborításokkal díszítve. Az északi szélső kép Szent Miklóst, a templom védőszentjét, a déli szélső kép pedig Keresztelő Szent Jánost ábrázolja.

A második képsor az Utolsó ítélet kompozíciók szellemében készült. Középen a Deiszisz, azaz a könyörgés ítélő Krisztusa, oldalán Szűz Máriával és Keresztelő Szent Jánossal. Jobbra és balra hat-hat apostol képével. Észak felé, balra sorban Pál, Máté, Márk, András, Bertalan és Tamás, dél felé Péter, János, Lukács, Jakab, Simon és Fülöp apostolok állóképei láthatók.

Az ívben középen a megfeszített Krisztus Szűz Máriával és Szent János apostollal. Kétoldalt hat-hat próféta képe, az északi külső ívben Mózes, Salamon, Zakariás, a belsőn Izaiás és Gedeon, a déli külső ívben Áron, Dávid, János, Avakum, a belső íven Illés és Jeremiás próféta képét látjuk.

A templom déli homlokzatának falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskó látható. Alatta falba épített márványtáblán örökítették meg az egyházalapítók nevét. A tábla mellé állított barokk márványkereszt a műemlék templom művészi értékét gazdagítja. 1982-83 folyamán állagmegóvást, teljes külső helyreállítást hajtottak végre az épületen.

A református nagytemplom

Az 1746-ban elvesztett, 1760-ban leégett középkori templomok helyén 1761-1776 között épült téglatemplom Mária Teréziát és fiát II. Józsefet dicsőítő, 1774-ben felhelyezett ellipszis alakú, vörösmészkő táblát őrző torony testének meghagyásával 1808-1826 között új templomot épített a református egyház.

Kiss Bálint református lelkész közreműködésével Fischer Ágoston kecskeméti építészt bízták meg a tervek elkészítésével. A végleges formáját elnyert építmény a legnagyobb magyarországi templomok sorába tartozik. A 40 métert meghaladó torony klasszicista, az épület többi része későbarokk (copf) stílusjegyeket hordoz. A főbejárat kőkeretes, szemöldökíves kiképzésű, a torony legömbölyített sarkainál szintekre tagolt pilaszterek futnak. Kosáríves oromzata fölött vas korláttal védett körüljáró látható. A torony magasított, rézből készült, bordázott félgömb kupolával van fedve.

Az északi homlokzaton a falpillérek között szegmentíves ablakok láthatók. A déli homlokzatot 1891-ben támpillér sorral erősítették meg. A templom nyugati vége egyenes záródású, sarkai lekerekítettek.

A 48 x 24 méteres belső térben kialakított emeletes karzat aszimmetrikus, a hajó északi oldalán és a két rövid végén állnak. A karzat mellvédjén copf füzérdíszítés látható. A szószék késő copfstílusú, politúrozott felülettel, aranyozott szegélyekkel, kékesszürke márványozott oszloptesttel és vázadísszel készült alkotás. A ma is üzemelő orgona Angster József és fia pécsi mesterek munkája. A templom felszereléséhez 18. századi iparművészeti tárgyak is tartoznak: ónlámpák, ónkannák, úrasztali pohár.

Az utóbbi évtizedekben az épület állaga sokat romlott, jelenleg kész terv és remény van a templom helyreállítására.

Az evangélikus templom

A neogótikus, idomtégla architektúrájú templom Francsek Imre tervei alapján készült 1904-ben. A karcsú toronysisak, keskeny csúcsíves ablakok, a támpillérek, a bejárat fölötti rózsaablak a gótikus építészet legjellemzőbb stíluselemeire utalnak. Figyelemre méltó a dísztéglából rakott homlokzat architektúrája, a mázas cserépfedés, valamint a tölgyfaajtó kovácsoltvas növényi ornamentikája. A szentély színes ólomüveg ablakai Krisztusjeleneteket ábrázolnak.

A fehérre festett, fából készült gótikus oltár a szentesi születésű Hegedűs László festőművész Jézus és a samariai asszony című oltárképét foglalja magába. A templom orgonáját özv. Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékezetére. A harangok szintén a hívek adományaiból készültek Hőnig Frigyes aradi haranggyáros műhelyében. A toronyórát a város adományozta, mely Herman Pál szentesi órás munkája. A templom finom arányaival harmonikusan illeszkedik a városképbe.

A szecessziós temetőkápolna

Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt tett a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifjú Bene István szentesi építész nyerte. A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év végére elkészült. A harang fölszerelése, az oltár és a belső berendezés adományokból csak évekkel később készült el.

A temetőkápolna szecessziós vonalvezetésű építészeti elemei, falfelületei kecsesek, minden oldalról látványos hatást keltenek a síremlékek övezetében.

A felsőpárti református templom

Szentes főterén 1826-ban felépült a református nagytemplom. 1871 tavaszán az egyház presbitériuma gyűjtést indított a felsőpárti református templom építésére is. Az eredményesen induló gyűjtés elakadt, Futó Zoltán temesvári lelkész élesztette fel a templomépítés ügyét.

Előterjesztése nyomán 1909. október 31-én „Kálvin János születésének 400 éves évfordulóján” a presbitérium egyhangúlag kimondta a munkálatok elkezdésének szükségességét. Az építés ügye 1912 elején felgyorsult. Többszöri pályáztatás után a szakértők Dobovszky József István szentesi építész pályamunkáját fogadták el, de javasoltak néhány változtatást is a tervekben. Az építési munkákat Oláh Lajos szentesi építőmester, az egyéb kivitelezést Szatmári Pál szentesi asztalosmester nyerte el. A harangok, a színes ólomüveg ablakok és az úrasztali felszerelés tehetős szentesi családok adományaként került a templomba. A toronyórát a hagyományoknak megfelelően a város ajándékozta az egyháznak. Az orgonát a pécsi Angster József orgonaépítő-mester készítette.

A templomszentelés látványos külsőségek mellett 1914. május 24-én ment végbe. A templom külső homlokzata tégla architektúrás, műkő építészeti elemekkel díszített.

A négyszög alakú főhajót két oldalhajó egészíti ki, a főtengelyben egy toronnyal, mely a főbejárat bélletes ajtaját foglalja magában. A templomhajót lezáró félkör alakú apszisban helyezték el a faragással díszített szószéket, az úrasztalt és a keresztelőmedencét. A templom külső homlokzatának műkő elemei, a karzat mellvédje és a belső berendezés azonos, a népi díszítőművészetből kiemelt motívumrendszert mutatnak. A századforduló szecessziós építészetét képviseli a megépült felsőpárti református templom Dobovszky József István építész számos középülete mellett. A templom felújítására 1994-ben került sor, de a színes üvegablakok restaurálása jelenleg is tart.

A Jézus Szíve római katolikus templom

Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárton igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Felsőpárton felállított új plébániát Jézus Szent Szívéről keresztelték el.

Az építendő templom terveit Fábián Gáspár készítette el, és Cseuz Béla városi főmérnök hagyta jóvá. A templom freskóinak elkészítésére Márton Lajos budapesti festőművészt kérték fel. Ő rajzolta meg a színes üvegablakok terveit, melyeket Palka József üvegfestő valósított meg. A kararai márványból készült főoltár Nordio N. oltárépítő-mester munkája.

Az új templom egy év alatt elkészült, 1943. július 4-én szentelték fel. Nyugati, főbejárati homlokzatát Jézus Szent Szívét ábrázoló bronzszobor díszíti. A neoromán stílusban épült modern küllemű, kecses, szép vonalú templombelső kiképzése is tetszetős. Az oltárképek, a domborművű stációk és a szentek szobrai méltó díszei a templomnak.

Juhász Irén atya a templomépítés lelkes harcosa a következőket mondta el a templom átadását követően a Szentesi Napló munkatársának:

„A középső oltárkép címe Szentes város hódol Jézus Szent Szívének, s úgy ezen, mint a többi képen látható alakok mind szentesi emberekről vannak mintázva, úgyhogy ha a hívők az oltárképre tekintenek, csupa szentesi arcot látnak. ... A főkép aranymezejéből kiemelkedő Jézus szívét átadja édesanyjának Szűz Máriának, aki viszont azt közvetíti az egész világnak. Jézusnak és Máriának azután hódol a magyar szentek kara: Szent István, a liliomot tartó Szent Imre, a térdelő Szent Gellért, az evangéliumot tartó Balog Mór pécsi püspök, Szent László, Árpád-házi Szent Erzsébet és Margit, s a keresztes vitézek zászlajával a törökverő Szent Lőrinc. A főkép alsó részén látható Szentes város katolikus lakóinak a hódolata, a kép hátterében a város látképével. ... A kép előterében pedig középen ott látható: Fekete Dömötör és felesége Aradi Viktória (gazdálkodó és neje, akik hagyatékukkal lehetővé tették az új templom építésének elindítását), s Irén páter, amint elhatározva az új templom építését, hármasban hódolnak Jézusnak, és egyúttal bemutatják a templom modelljét. Velük együtt mutatják be hódolatukat a város minden rendű és rangú polgárai...

A jobb oldali oltárkép Szent Ferenc a greccói barlangban címet viseli, s azt a jelenetet örökíti meg, amint a Pápa engedélye alapján 1221-ben a greccói barlangban miséző Assisi Szent Ferenc karjai között megjelenik a kis Jézus.

A főoltár harmadik képe: Szent Klára az oltári szentség szolgálatában. Ez a kép azt a jelenetet mutatja, amikor a szaracénok megtámadták Szent Klára kolostorát, és Szent Klára védekezésül az oltári szentséget hozta ki, mire a szaracénok az abból kiáradó fényességtől megriadva elmenekültek.

A negyedik, a Mária oltár feletti kép a Rózsafüzér királynője címet viseli, s azt ábrázolja, hogy Szűz Mária rózsafüzért ad a kis Jézusnak, aki viszont azt továbbadja a köréje sereglő kongreganista lányoknak és fiúknak.”

1958-ban a templom belsejét, majd az 1980-as években a külsejét újították fel.

A Szent Anna római katolikus templom

A középkori templom alapjaira épült kis méretű és rossz állagú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta. 1844 tavaszán a templomot a ma is álló háromszintes barokk toronytest kivételével lebontották.

Az újjáépített templom jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek föl.

A torony újabb emeletet és hagymatagos későbarokk toronysisakot kapott.

A bejárati oldalon, falfülkében elhelyezet két barokk megfogalmazású szobor -Szent József és Szent Péter- korábbi építési időszakból származhat. A templom szentélyében Szent Anna tiszteletére készült főoltár látható. Az oltárképen Szent Anna a kis Máriát a tízparancsolatra tanítja, háttérben Joachim alakjával. Az oltár oromzati képén Szent István felajánlja a koronát Máriának. A szentély boltozatát, az Angyali üdvözletet ábrázoló szecessziós stílusú falkép díszíti, mely Endre Béla alkotása. A templomhajót a szentélytől elválasztó diadalív boltívén Terney Béla seccoja (falképe) látható, mely A magyar szentek hódolatát ábrázolja. A diadalív két oldalán egy-egy mellékoltár áll, balra a Szentháromságot, jobbra Szűz Mária és Szent József eljegyzését jelenítik meg. A templomhajó boltívekkel osztott mennyezetének falképeit Rudnay Gyula festette 1910-ben. A Napkeleti bölcsek, a Tizenkét éves Jézus a templomban, Jézus a gyermekek között, Jézus a kereszten, Jézus feltámadása jeleneteit ovális mezőkben helyezte el. A templom figyelemre méltó alkotása a bejárattól balra, a karzat alatt elhelyezett Fájdalmas Mária oltár. A nagypénteki ájtatosság céljára készült klasszicista alkotás a Piéta és a Sírbatétel kompozícióját ábrázolja a Fájdalmas Máriával.

Az oltár menzáján (oltárlap) az oszlophoz kötözött Krisztus festett faszobra áll. Az oltár alsó részének előlapja levehető, ez a Szent sír, a halott Krisztus közel életnagyságú szobrával. Mindkét szobor anatómiailag kitűnő, szuggesztív erővel ható alkotás.

A templom oltárai és a szószék az 1890-es évek neobarokk stílusjegyeit hordozzák, fehér alapon aranyozott ornamentikával készültek. A faragással díszített tölgyfapadokat Antal János szentesi asztalosmester készítette.

Az orgonát Angster József pécsi orgonaépítő mester készítette 1889-ben.

A templomot boltíves árkádsor, kerengő köti össze az 1937-ben épült új plébánia épületével.

Az épület előtti téren az 1886-ban felállított neoreneszánsz Szentháromság (Atya, Fiú, Szentlélek) oszlop látható a négy evangélista János, Lukács, Máté, Márk szobrával.

A Szent Anna római katolikus templom és környezete a város meghatározó építészeti együttesét képezi.

www.szentes.hu