Térségi vonzerőleltár
Kistérségi települések
A Szentesi Kistérség a Dél-alföldi régióban, Csongrád megye északkeleti részén helyezkedik el. Természetes határai nyugatról a Tisza, északkeletről a Hármas-Körös. A kistérség központja Szentes, mely Csongrád megye harmadik legnépesebb városa, lakosainak száma meghaladja a 30 000 főt.
A kistérséget alkotja még két nagyközség: Szegvár és Nagymágocs, valamint öt kistelepülés, úgymint Fábiánsebestyén, Derekegyház, Eperjes, Árpádhalom és Nagytőke.
Web: www.arpadhalom.hu
A
község Nagymágocs és Gádoros között, a Mágocs-ér mellett, Csongrád és Békés
megye határán helyezkedik el. Megközelítése Szentes (27 km) és Orosháza
felől (17 km) történhet, mindkét irányból rendszeres buszjáratok érkeznek.
A 20. század közepéig Nagymágocshoz tartozó népes puszta volt a tiszántúli járásban. Birtokosai a gróf Károlyi és a gróf Berchtold családok voltak. A hagyomány szerint a község határában lévő természetes föld halom-csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszer felé menet. Az egykor hatalmas kiterjedésű mágocsi uradalom gróf Károlyi Alajos (1825-1889) halála után felosztásra került az örökösei között.
Az árpádhalmi gazdaság egyéb területekkel együtt (mintegy 6000 ha kiterjedésben) gróf Károlyi Ferdinandának jutott, aki 1893-ban gróf Berchtold Lipót későbbi külügyminiszterhez ment feleségül. A birtok igazgatását így Berchtold Lipótné az 1890-es évek közepén vette kézbe, központjául Árpádhalmát jelölve ki. Lakhelyül feltehetőleg 1897-98 folyamán - csinos kastélyt építtetett egy 23 holdas erdő közepébe. A klasszicizáló, eklektikus stílusú épület, mely a háborúkat szinte károsodás nélkül átvészelte, ma művelődési ház, iskola és könyvtár.
A
kastély közelében látható az 1920-21-ben épült, a vidékünkön ritkaságnak
számító favázas (Fachwerk technika) római katolikus kápolna. Építtetője
szintén Berchtold Lipótné volt.
A település titkait hordozó halom tetején Makovecz Imre Életfa című alkotása látható, a település építészeti értékeit gazdagítja továbbá az Ybl Miklós által épített major és magtárrendszer.
A településen működő „Erdei Óvoda” élményt nyújtó programjain a gyermekek megismerhetik a természet szépségeit, növény- és állatvilágát, a falusi, tanyasi élet színtereit és eseményeit. (További információ: Stibál Róbertné 63/456-056).
A településtől kirándulóprogramokat is lehet szervezni Orosháza-Gyopárosfürdő strandjára vagy a Vadgazdaságba, mely kerékpárral kényelmesen megközelíthető.
Árpádhalmi Vadásztársaság
H-6623 Árpádhalom, Szentendrei major 15. Tel: +36-63/363-356
Művelődési Ház
H-6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Tel: +36-63/456-206
Kinagyítható!
A
település Szentestől 12 km-re délkeletre terül el a Kórógy ér mellett. A
tatár és török pusztítások után, 1702-ben báró Schlick Lipót császári
tábornok kapta birtokul a pusztát, akitől aztán 1722-ben gróf Károlyi Sándor
megvásárolta a területet és nagyszabású uradalmi központtá építette ki
kastéllyal, 150 holdas angolkerttel és gazdasági épületekkel.
A mai település formája a Károlyi-uradalom falujából alakult ki, ugyanis 1874-ben Derekegyház eszmei községként jött létre a szétszórt puszták és majorok egyesítésével.
A kastélyt és a volt Károlyi-uradalmat 1913-ban Weiss Manfréd gyáriparos vásárolta meg, kinek örökösei korszerű nagyüzemi gazdálkodást, öntözéses zöldségtermesztést létesítettek a faluban. A II. világháború után állami gazdaság és termelőszövetkezet létesült a birtokból.
A település élete, történetéből is adódóan a mai napig a mezőgazdasághoz kötődik. Érdekes jelenség, a fejlődés furcsa ötvözete, hogy napjainkban mind a korszerű növénytermesztési technológiák, mind a korábbi időre jellemző hagyományos művelési módok egyszerre vannak jelen a település gazdálkodásában.
A
falu természeti kincsei, a mintegy 900 ha erdő, az 50 ha víz felület és az
építészeti örökségek, mind kellemes időtöltést ígérnek. A horgászok számára
a Kórógy-ér és a Kéktói Ökoturisztikai Park gazdag zsákmányt biztosít: 10 kg
feletti pontyok, szürke harcsák valamint lénai tok és amerikai harcsa is
fogható. A változatos alföldi tájban gyönyörű kirándulóhelyek találhatók a
környező erdőkben, pihenőkkel, forrásokkal és gazdag vadállománnyal. A
terület igen híres a vadászok körében, hiszen a gazdag és változatos
vadállomány nagyszerű élményt ad, de nem csak a vadászok számára. A
vadregényes erdei utakon fogatozási és lovaglási lehetőségek is
választhatók. A túrázók a nyugodt természeti környezet élménye mellett,
felkereshetik az ördöngösi haranglábat, megpihenhetnek egy igazi falusi
vendégfogadó családnál.
Napjainkra vendégváró szálláshelyeink a falusi jelleg mellett, magas színvonalú szolgáltatásokat is biztosító szálláshelyekkel egészültek ki.
Programajánlataink között szerepel alapítványi farsangi bál, éjszakai akadályverseny, sportmajális, falunapi sokadalom, szezonnyitó vadásznap, amatőr fogathajtó bajnokság, autókrossz verseny, falukarácsony és óévbúcsúztató operett gála. Mindezek mellett sportolási lehetőségek is biztosítják a test felüdülését. A településtől 20 percnyire három komoly wellness és termál fürdő szolgáltatást biztosító város érhető el: Szentes, Gyopárosfürdő és Hódmezővásárhely.
Vadászat és Kéktói Ökoturisztikai Park
Dalerd ZRt Szabó András fővadász
H-6621 Derekegyház, Külterület 5/3. Tel: +3630/4157092
Dr.Brusznyai Árpád Művelődési Ház, Mihály Kornélia
H-6621 Derekegyház, Köztársaság tér 11. Tel: +36-63/453-005
Szállás és Étkezés
Dalerd Rt. Vadászháza Ludányi István
H-6621 Derekegyház, Ördöngös 1. Tel: +36-63/453-045
Sárai Zsolt
H-6621 Derekegyház, Ördöngös 34. Tel: +3670/5692017
100 éves étterem Szűcs Zoltán
H-6621 Derekegyház, Semmelweis u.1. Tel:+3630/9150515
Szociális és Gyermekétkeztetési Konyha Földi Ferencné
H-6621 Derekegyház, Köztársaság tér 11. Tel:+36-63/453-433
Kinagyítható!
Web:
Eperjes
község Szentestől 26 km-re, Csongrád megye északkeleti részén található. A
község körüli puszták, Kiskirályság és Újváros területe a középkorban népes
helységek voltak. Kiskirályság nevét Mátyás király emlékére kapta: Szilágyi
Mihály egy Hunyadi-birtokra telepítette át a lerombolt Zeleméres falu
lakosságát. Kiskirálysági puszta a 19. században gróf Károlyi István
birtoka volt, amelyet a szentesi taksás jobbágyok béreltek földesuruktól az
örökváltságig, 1837-ig. A község címerében Szilágyi Mihály címerének
motívuma és a királyi alapítást jelképező korona látható.
1954-ben Kiskirályság tanyás községből, valamint a szentesi határ egy részéből önálló községgé alakult. A tanyás falu népességének mintegy fele külterületen élt. Maga a község a II. világháború alatt és után épült. Eleinte az ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) által támogatott családi házak épültek magyar építészeti motívumokat őrző típustervek alapján. Közülük néhány épület még most is áll. A hatalmas szántókkal körülvett falu lakossága a mezőgazdaságból él. A határbeli szikeseken jelentős volt a juhtenyésztés. Megvalósult a mintegy 1000 ha-os "Királyság-puszta" helyi védettségűvé nyilvánítása. A terület csodálatos élővilágával fontos részét alkotja majd a Körös-Maros Nemzeti Parknak.
Biológiai
sokféleségével és a rajta áthaladó Kék-túra úrvonallal kitűnő
lehetőséget teremt a természetet szerető érdeklődők számára. A
Királyság-puszta természeti értékeivel régmúlt idők gazdagságát őrzi:
valaha része volt egy, a Tisza, a Hármas-Körös és számos ér által
kialakított ősi ártéri vadvízi tájnak, egy hatalmas szikes-mocsaras
pusztának. Ma már e pusztaság széttöredezett, de fennmaradt foltjai a
Kárpát-medence ritka növény- és állat közösségeinek utolsó menedékét
jelentik, valamint az ősi gazdálkodási formák megmaradt történeti emlékeit
is őrzik.
A Király-tó/horgásztó kiépítése a horgászok számára kínál hasznos időtöltést, míg a Király-kert mindenki számára kellemes pihenést nyújt.
A községben emellett vadászatra, sátorozásira, sportolásra van lehetőség.
Veres Péter Művelődési Ház
H-6624 Eperjes, Béke u. 17. Tel: +36-63/455-301
Eperjesi Gazdálkodók Egyesülete
H-6624 Eperjes, Béke u. 34. Tel: +36-30/310-3948
Kinagyítható!
Fábiánsebestyén Csongrád Megye északkeleti részén, a Tiszától keletre, Békés Megye határához közel település. A legközelebbi város Szentes, 16 km-nyi utazással érhető el.
A napvilágra került történelmi adatok alapján a középkorban a település első lakói betelepített kunok voltak. A tatárjárás idején már, mint népes községet említik a krónikák, melynek tornya is van. A tatárdúlás után ínséges esztendők következtek, de IV. Béla gondoskodott a falu újjáépítéséről. Ettől az időszaktól kezdve Fábiánsebestyén, mint telepített kun falu élte az életét. Az újratelepülő falu első telephelye volt a nyelvükben és szokásaikban a magyartól elütő kunoknak. E nép saját területén a régi kiváltságokat megtartva, kapitányok irányítása alatt élt, és jobbágyi helyzetben az állattenyésztésen kívül földműveléssel is foglalkozott. Maróthy III. János macsói bán, Zsigmond király támogatója 1435-ben vízivárat építtetett a környék lakosainak védelmére, és templomot alapított a két védőszent: Szent Fábián és Szent Sebestyén emlékére. A Maróthy család kihalása után a Hunyadiak családi birtoka lett. Mátyás király rendelkezése szerint a birtokot fia, Corvin János örökölte, aki az enyingi Török családnak adományozta a falut. A Török család eladta, így 1504-ben már Nagyváthi-Mágocsi Porkoláb Márton birtokai között szerepelt. A Török család eladta, így 1504-ben már Nagyváthi-Mágocsi Porkoláb Márton birtokai között szerepelt.
A sűrűn egymást váltogató földesurak kezében a falu fokozatosan hanyatlott, majd 1526-tól állandó pusztításnak és rettegésnek volt kitéve. Aki tehette, az vagy a legközelebbi városba költözött, vagy a felvidék és Erdély városaiba menekült, így a falu fokozatosan elnéptelenedett, s csaknem lakatlan pusztává vált.
1872-ben tanyarendszerű pusztaközségből nagyközséggé alakult. A falu ma is álló és működő temploma 1932-ben épült Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Ebben az időben a falu életét két egylet határozta meg: a Római Katolikus Leány- és Legényegylet és a Mária Kongregáció. Ezek a szervezetek kiemelkedő szerepet töltöttek be a kulturális életben. Ekkor alakultak az első egyesületek is: Lövészegylet, Tűzoltó Egyesület, Ifjúsági Egyesület, Gazdakör.
1940. augusztus 6-án kihirdetett Országos Nép¬es Családvédelmi Alapról (ONCSA) szóló 1940. évi XXIII. törvénycik célja a segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése volt. A települést 1941-43 között mintaközségként építették ki 200 családi házzal, iskolával, óvodával, utcai díszfákkal és cserjékkel.
A településen a felújított Cserna-féle szélmalom előzetes bejelentkezéssel (63/366-597) látogatható. A szélmalom udvarán kialakított színvonalas park alkalmas baráti összejövetelek, családi rendezvények, piknikek megtartására.
A település külterületén feltárt Pusztatemplom-rom a település történelmének régmúltjába vezeti vissza az érdeklődő látogatót.
A Fábiánsebestyéni Önkormányzati Vadásztársaság várja a belföldi és külföldi vendégvadászokat, vadréce, vadliba, fácán, nyúl és őzvadászatokra. A Fábiánsebestyéni Önkormányzati Vadásztársaság 2006. évben elnyerte a Csongrád Megyei Vadászkamara „Spektív Díj”-át, mint a vadászidény legeredményesebb őzvadászatot folytató vadásztársasága. Elérhetőségük: Uram Zsolt fővadász: 30/904-8288.
A Fábiánsebestyéni Kinizsi Sport Klub horgász szakosztálya két helyszínen biztosít horgászati lehetőséget az érdeklődők részére.
A település határának gazdag élővilága nem csak a vadászok, horgászok paradicsoma, hanem a madárvilág megfigyelésével, fényképezésével foglalkozók számára is bőven kínál izgalmas témát.
A Fábiánsebestyéni Gomba Panzió szívélyes vendéglátással várja a községbe látogató turistákat, szállóvendégeket. Az önkormányzat turistaháza egész évben fogadja a vendégeket, érdeklődőket.
A településen minden év május elején négy napos fogathajtó verseny kerül megrendezésre a Fábiánsebestyéni Lovasnapok keretében. A Fábiánsebestyéni Falunapok augusztus második hétvégéjén színvonalas koncertekkel, vetélkedőkkel, gyermekközpontú (ingyenes) szabadidőparkkal kerülnek megtartásra.
Cserna-féle szélmalom
H-6625 Fábiánsebestyén, Gádorosra vezető út mellett (ún. Malomdűlő) Tel: +36-63/366-597
Előzetes bejelentkezés útján látogatható.
Könyvtár
H-6625 Fábiánsebestyén, Úttörő tér 3. Tel: +36-63/566-510
Faluház
H-6625 Fábiánsebestyén, Szabadság tér 1. Tel: +36-63/366-586
Fábiáni Objektív ( vadaszjanos@axelero.hu )
Gomba Panzió
H-6625 Fábiánsebestyén, Köztársaság u. 27. Tel: +36-63/366-467, 30/458-7238
Kinagyítható!
Nagymágocs
nagyközség Szentes és Orosháza között, a Mágocs-ér mellet terül el. Első
okleveles említésére 1426-ban kerül sor Magoch alakban, neve feltehetően
első birtokosától, a Szente-Mágocs nemzetségtől származik. Hivatalos
elnevezése 1903-tól Nagymágocs, a község címere a múltat és a jelent ötvözi.
A népes középkori falut először a törökök felperzselték, majd az ismét
virágzónak indulót a tatárok 1956-ben teljesen elpusztították, a lakatlanná
vált pusztát a vásárhelyiek használták. Több tulajdonosváltást követően
1722-ben a birtok a Nagymágocs történetében meghatározó szerepet játszó
Nagykárolyi gróf Károlyi család tulajdonába került. Károlyi Sándor megkezdte
a pusztává vált terület benépesítését. Az 1827. évi családi
birtokrendezéskor gróf Károlyi Lajos kapta meg a mágocsi határrészt, aki
Klauzál Imre jószágkormányzó, majd Szendrey Ignác munkásságának
eredményeként Mágocsot uradalmi központtá fejlesztette. Az uradalom az
1850-es évek elejére országos hírű mintagazdasággá vált.
A
Károlyi család idején épültek meg a település jelentősebb, ma is álló
épületei: az Ybl Miklós tervezte uradalmi iroda, a számvizsgáló lak (ma
katolikus parókia) és a központi magtár. Mágocs nagyközség 1872/73-ban
történt megalakítását elősegítve Szent Alajos tiszteletére templomot
emeltettek. Károlyi Imre 1896-97-ben felépítette a település máig is
legszebb díszének számító kastélyt a gyönyörű parkkal.
Napjainkban az itt élőknek a mezőgazdaság ad munkát, leginkább a szántóföldi növénytermesztése jelentős. Infrastrukturális szempontból - a közcsatorna-hálózat kivételével - minden adott, kiskereskedelmi ellátottsága jó, intézményei adottak.
A település jövője függ a mezőgazdaság piaci helyzetétől, Szentes fejlődési lehetőségeitől. Nagy fellendülést jelentene, ha komoly befektetőket találna a 42 C° os vizet adó termálkútra, a háromszintes műemlék magtárra, a ma szociális otthonként működő Károlyi-kastély turisztikai célú hasznosítására.
Egykori Károlyi kastély és kastélypark
Nagymágocsi Kastélyotthon
6622 Nagymágocs, Szentesi u. 2. Telefon: 63/363-642, 70/215-2618
A kastély előzetes bejelentkezéssel látogatható, a park szabadon látogatható.
Szálláshely 8 főre ugyanitt igényelhető. Elhelyezés 1 x 6 ágyas és 2 x 1 ágyas szobákban.
Helytörténeti Múzeum (volt uradalmi iroda)
6622 Nagymágocs, Szentesi út 11. Telefon: 63/363-004
Nyitva tartás: április 15-október 31-ig szombaton 14-16 óráig, a többi napokon előzetes bejelentkezéssel látogatható.
Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár
6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. Telefon: 63/363-004
Turistaszálló
6622 Nagymágocs, Szentesi út 11. Telefon: 63/363-004
Elhelyezés 13 főre, 1x5 és 2x4 ágyas szobákban. A szobákhoz külön fürdőszoba, WC tartozik. Közös helyiség a felszerelt teakonyha és ebédlő. Gáztűzhely és hűtőszekrény biztosított. Az ebédlőben televízió van elhelyezve. A vendégek által fizetendő térítési díj: 1500 Ft/fő/éj.
Kinagyítható!
Web: www.nagytoke.hu
Szentes
és Kunszentmárton között, a Tőke-ér és Veker-ér szögletében helyezkedik el.
A jelenleg közel 500 főt számláló kistelepülés a régmúlt időkből a Veker-ér
és a Tőke-ér magas partjainak köszönhetően történelmi kultúrák gazdag és
értékes nyomait őrzi. A szentesi kistérség legjelentősebb honfoglalás kori
leletei a nagytőkei Jámbor-halomról származnak.
A település természeti értékeit a Körös folyó közelsége és ártere, a tanyák látványa és a védetté nyilvánított Magyartés-Zalota tájegység közelsége együttesen alkotják. A természetes állapotban fennmaradt, egyedülállóan gazdag növényi és állati élővilággal rendelkező ártéri erdőterületek, ligetek, erdők, galériaerdők, vizes rétek és morotvák mellett az állattani értékek köre is rendkívül széles.
A tájegységet kultúrtörténeti értékek is gazdagítják, hiszen a vízszabályozások után üzembe helyezett vízügyi emlékek, pl. a bökényi duzzasztó és a hajózsilip is e környezet részesei.
A
település természeti kötődését az is igazolja, hogy az itt élő emberek
megélhetését – a kistérség településeihez hasonlóan – a mezőgazdaság jelene
határozza meg. A szorgos emberi tevékenység és a gazdag napfényes időszakok
eredményeként, a térségre jellemző fóliás hajtató berendezések, már nem
meghatározó tájképi elemei a településnek, de a szépen megművelt szántók és
a telepített erdők annál inkább.
A Polgármesteri Hivatal épületében van könyvtár és internet elérhetőség az érdeklődők számára. A Petőfi Sándor Könyvtár a község 6400 kötetes könyvtára, ahol barátságos környezetben várják az olvasókat. Az e-Magyarország Pont szolgáltatásait bárki egyéni igény szerint is igényelheti.
Nagy előre lépést jelentett az itt lakók életében, hogy a szélessávú internet csatlakozási lehetőséggel közelebb kerülhet egy pici település a nagyvilághoz.
Polgármesteri Hivatal
6612 Nagytőke, Széchenyi tér 4. Tel.: +36-63-450-609, e-mail: nagytoke@szentes.hu
Petőfi Sándor Könyvtár
6612 Nagytőke, Széchenyi tér 4. Tel.: +36-63-450-609 e-mail: nagytoke@szentes.hu
Arany János Általános Művelődési Központ Óvoda
6612 Nagytőke, Széchenyi tér 9. Tel.: +36-63-450-609, e-mail:ovoda.nagytoke@gmail.com
Kinagyítható!
Web: www.szegvar.hu
Szegvár
a vizek falva: a Kurca és a Kórógy folyik keresztül rajta. Határában
kanyarog a gyönyörű holtágakkal övezett Tisza. Két tava közül a Kórógy tó a
település közepén, a Lándor-tó a településtől északnyugatra található.
Környékének gazdag vízi-, növény- és állatvilága már a 7-8 ezer évvel
ezelőtt itt élő Kőrös-kultúra népét is megtelepedésre késztette.
Az újkőkor második felének gazdag neolitikus kultúráját bizonyítja a Tűzköves nevű határrészen feltárt érdekes lelet, a Sarlós Isten szobra, amely a Falumúzeumban látható.
A honfoglalás után, a 11-14. századi írott források szerint a település elődje a Zeegh (Szeg) néven említett falu. 1506-tól Dóczy János, János király kamarása a település birtokosa, aki a Kurca partjára erős fallal övezett castellumot építtetett. Erről kapta nevének második részét a település. 1596-ban a törökök a települést és környékét elpusztították.
Gróf Károlyi Sándor 1722-ben megvásárolta a lakatlan pusztát, aki a Dóczy udvarház helyére egy kastélyt építtetett. Ezután telepeseket hozatott Nógrád és Heves megyei birtokairól, akikkel benépesítette a települést. A kedvezmények hatására hamar megerősödött e kis telepes falu, 1727. december 22-ei ülésén adózó faluvá fogadta a megyei közgyűlés. Ez Szegvár második születésnapja.
Az
1760-as években Csongrád vármegye az akkor már romos Károlyi kastélyból egy
szép barokk megyeházát építtetett. 1776-1883-ig Szegvár volt Csongrád
vármegye székhelye.
A barokk stílusban épült római katolikus templomot 1739-ben szentelték fel. A mellette található Falumúzeum a hajdani Károlyi-féle Ispánházban kapott helyet. A szélmalmot 1865 körül emelték, teljesen ép belső szerkezete csodálatos látnivaló. Mindezek műemléki védettséget élveznek, csakúgy, mint a Kurca hídja előtt álló barokk stílusú Szent János-szobor, amelyet a falu első kántortanítója állíttatott 1795-ben.
Kossuth Lajos 1848. október 2-án Szentesről jövet beszédet mondott Szegváron, emlékére 1992-ben állítottak szobrot.
A nagy múltú Szegvár igen gazdag népi építészeti emlékekben, hagyományokban. Számos falusi szálláshellyel és igényes vendégfogadóval, panzióval várja a pihenésre, kerékpározásra, lovaglásra, horgászásra, csónakázásra, vízibiciklizésre, sétákra, kocsikázásra, pihenésre vágyó látogatóit.
Az eltelt évek alatt Szegvár megszépült, rendezettebbé vált. Az itt élők nagy gondot fordítanak hagyományaik ápolására, őrzésére, nevezetességeik, természeti kincseik védelmére.
A település történetét falubejáró programok és útvonalak keretében ismerhetik meg. Az itt töltött napokat a pezsgő kulturális élet, finom és ízekben gazdag gasztronómiai kínálat teheti még kellemesebbé, miközben a vesszővonás, a cserépedény-készítés, a fonás és szövés mesterségei is kipróbálhatók.
Feltétlenül legyenek részesei a szegvári búcsú vigalmának, várják Önöket vendégszerető lakosaink, ódon épületeink, színes programjaink, hogy mesélhessenek a múltról, az alföldi ember életéről, mindennapjairól!
Reméljük, hamarosan Szegváron üdvözölhetjük Önöket, addig is barangoljanak honlapunkon, és tudjanak meg többet településünkről, rendezvényeinkről a www.szegvar.hu és a www.kurca.hu honlapcímeken!
Szegvári Horgász Egyesület
H-6635 Szegvár, Arany J. u. 2/a. Tel.: 30/3103-948
„Kurca-völgye” Szegvári Környezet-,
Víz és Természetvédelmi Egyesület
6635 Szegvár, Régiposta u. 1. Tel.: +36-63/364-031
E-mail: kurca-volgye@freemail.hu
Honlap: www.kurca.hu
Teleház
6635 Szegvár, Régiposta u. 1. Tel.: 63/364-031
E-mail: szegvar@telehaz.hu
Honlap: www.kurca.hu
Szegvári Tekézők Sportegyesülete
6635 Szegvár, Széchenyi u. 9. Tel.: 30/4067-831
Szegvári Vadásztársaság
6635 Szegvár, Dózsa Gy. u. 6. Tel.: +36-30/3707-539
Falumúzeum
6635 Szegvár, Hunyadi J. u. 31. Purgel Nóra 20/567-9298
Szélmalom
H-6635 Szegvár, Sport tér 12. Tel.: +36-30/3585-068
Babamúzeum
H-6635 Szegvár, Szentesi u. 14.
Lovas programok (lovaglás, lovaskocsis túrák)
Korcsik János lovasgazda
H-6635 Szegvár, VIII. külterület 110. Tel.: +36-30/3877-104
Vízibiciklizés
Tel.: +36-30/390-8505
Művelődési Ház
H-6635 Szegvár, Régiposta u. 1. Tel.: +36-63/364-816
Könyvtár
H-6635 Szegvár, Rozmaring u. 4. Tel.: +36-63/364-863
Castellum Panzió és Étterem
H-6635 Szegvár, Régiposta u. 3. Tel.: +36-63/364-375, +36-70/2155-926
E-mail: panzio@szegvar.hu , Honlap: www.megapress.hu/panzio
Center Vendégház
Vendégház – Diszkó - Rendezvényszervezés
H-6635 Szegvár, Kis u. 3. Tel.: +36-20/9568-497
E-mail: centrm@axelero.hu,
Honlap: www.centerszegvar.hu , a vendégház reklámfilmje: www.szegvaronline.hu/va/11.php
Falusi Vendéglátó Egyesület
H-6635 Szegvár, Puskin u. 10. Tel.: +36-63/364-557
E-mail: kolaj@tanet.hu , Honlap: www.szegvar.eu/vl/vl.php
Kinagyítható!
Web: www.szentes.hu
Szentes város Magyarország dél-alföldi régiójában, azon belül Csongrád megyében, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, mely hosszában szeli át a települést. Csongrád megye harmadik legnépesebb városa (33.000 fő).
Szentest és térségét közúton Kecskemétről az M5, ill. 5-ös, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba-Orosháza-Nagymágocs-Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes-Berettyóújfalu-Mezőberény-Gyomaendrőd-Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni.
Vasúton
minden irányból megközelíthető a Szentesi Vasútállomás (Budapest, Szeged,
Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni a kistérség többi településére.
Szentes hajóval is megközelíthető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére. Szentes felől megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról.
Szentes rendelkezik füves - nem közforgalmú - sportrepülőtérrel. A repülőtér a 45-ös főút Hódmezővásárhely felé vezető szakaszán található, a városközponttól 4,8 km-re. A pálya mérete: 750 x 150 m, igényelhető AFIS-használat. A repülőtér alkalmas vitorlázó repülőgépek, motoros repülők és motoros sárkányrepülők fogadására. A használt rádiófrekvencia: 123,950 MHz. Érdeklődni telefonon: 63/311-989-es számon.
