Mozgalmas a szoborsors Szentesen!

– egy kis képes várostörténet a Kossuth tér átrendezése kapcsán –

1892. szeptember 15-én - Kossuth Lajos 90. születésnapja tiszteletére - a városi közgyűlés határozatilag kimondta, hogy a Piac teret Kossuth térnek, a vasúthoz vezető Fő utcát pedig Kossuth utcának nevezi el. 1898. március 15-én - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulóján - a Kossuth tér délkeleti részén felállították a névadó mellszobrát; a hagyomány szerint azon a helyen, ahol a nagy hazafi 1848. október 1-jén lelkesítő beszédet tartott a szentesi népnek.

Az avatási ünnepségén a szentesi öreg honvédek is részt vettek. A mellszobor 1934-ig állt ezen a helyen. Ekkor az új, egész alakos szobor felállítása miatt áthelyezték a Széchenyi-ligeti Csongrád Vármegyei Múzeum főbejárata mellé, 1944 óta pedig a Városházán található az I. emeleti fordulóban.

A város már 1903-ban elhatározta, hogy egy méltóbb, egészalakos szobrot készíttet Kossuth Lajosról, valamint nagy szülöttéről, Horváth Mihály történetíró-püspökről. A közbejött I. világháború miatt a szobrok nem készültek el, de az 1920-as évek elején a téma ismét napirendre került. A megrendelt Kossuth szobrot a kis mellszobor helyére, a Horváth Mihály szobrot pedig az 1914-re kialakult Erzsébet tér közepére tervezték felállítani. Időközben a közgyűlés elhatározta, hogy emlékművet állít a világháborúban elesett szentesi hősök tiszteletére, mely szobor 1926-ban elkészült (Pásztor János alkotása). Mivel hirtelen méltóbb helyet nem találtak, a világháborús emlékmű került az Erzsébet térre.

1929-ben a korábban megrendelt szobrok szintén elkészültek, de problémaként jelentkezett a Horváth Mihály szobor helyének kijelölése. A szobor alkotója - Kisfaludy Stróbl Zsigmond - leutazott Szentesre, s a felmerült helyszínek megtekintése után úgy nyilatkozott, hogy nagyméretű szobrát egyedül a megyeháza előtt tudja elképzelni.

Ez azonban csak a főtéri díszkút eltávolításával volt lehetséges, amihez viszont a városi közgyűlés nem járult hozzá. Többéves huzavona kezdődött. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy a díszkutat helyezzék át a tér közepére, de utóbb ezt is elvetették, mondván: a három nagyméretű alkotás zsúfolttá tenné a teret. A vita négy éven át elhúzódott, végül 1934-ben kimondták a város első ártézi kútjának elbontását. (A díszkutat a Luther téren tervezték felállítani, de a nehéz gazdasági viszonyok miatt erre nem került sor, majd csak 1998-ban.)

1934. október 21-én - ünnepélyesen leleplezték Horváth Mihály és Kossuth Lajos egész alakos szobrait, Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Tóth István alkotásait.

A vásár a lovas kocsik által okozott forgalmi problémák miatt egyre inkább átterelődött az Apponyi térre. A Kossuth tér hagyományos piac funkciója 1950-re szinte teljesen megszűnt.A tér következő átalakítására az 1970-es évek közepén került sor, összefüggésben a vele határos utcák és a központi útkereszteződések kiszélesítésével, burkolásával, az új járdák építésével, a közművek föld alá helyezésével stb.Mindezek által a tér eredeti mérete jelentősen lecsökkent. A Kossuth szobor ekkor került a megyeháza elé, a Horváth Mihály szobor pedig a gimnáziumi kertbe. Ekkor alakult ki a ma még részben látható, épp megszűnőfélben levő térforma…

 (Kossuth: … még nézelődöm cseppet innét, aztán te jössz, Miska… :-)

Összeállította: Tímár Ferenc, TEAM Számítástechnika

Források:

- Labádi Lajos: A szentesi Kossuth-tér kialakulása. Szentesi Élet, 2001

- Rózsa Gábor: Szobrok, emlékművek, köztéri alkotások. Szentesi ki kicsoda és városismertető 1996, szerk.: Bodrits István.

Fotók:

- a Szentesi Levéltár fotóarchívuma és képeslapgyűjteménye

- Bugyi Zsolt, Szélpál István, Tímár Ferenc és Vidovics Ferenc felvételei.