Helyismereti vetélkedő

városi helyismereti vetélkedő a szentesi általános- és középiskolák 5 fős csapatai között

2002. február 1. 14:30 - a Kiss Bálint Református Általános Iskola díszterme

- Zsíros Katalin ny. középisk. tanár, a zsűri elnöke - néprajz, helytörténet

- A Pegető Citerazenekar 5 szentesi népdalrészletet ad elő - írd le mi a címük

- Szentes város jelképeinek ismerete - színezd ki a kapott fekete-fehér címerképet

Megoldás:

Legkorábbi ábrázolás: pecsétnyomó, 1730. A jelenlegi címer hitelesítése: 1907, Belügyminisztérium. Heraldikai leírás: hegyes talpú vörös pajzs - talpát és törzsét ezüst színű hullámpólya választja el egymástól. Ennek közepéből barna derekú, zöld levelű pálmafa emelkedik ki, mellette két oldalt 3-3 szál barna buzogánysás. A pajzs felett torna-gallér, pántos nyílt sisakkal, orrjeggyel és sisakkoronával. A gallér nyakában aranyláncon aranyérem függ, a sisaktakarók színezése jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. (Nem tévedés: a címer - mint egy velünk szemben álló személy - a bal oldala a jobb kezünk felől van!) Az örökzöld pálma a szentesi nép szívós élni akarását, a megpróbáltatásokkal szembeni dacos kiállását és örökös megújulását fejezi ki ("Palma sub pondere crescit" = Teher alatt nő a pálma). A hullámpólya a várost átszelő Kurca folyóra, a buzogánysás a természeti környezetre utal. 1974-ben a város új címert terveztetett. A történelmi pálmás címert 1989 júniusában állították vissza jogaiba.

- A térképvázlaton tüntesd fel a városrészek neveit és a kivezető utak irányát

- Gepida divat - nevezd meg a rajzon szereplő alak viseletének elemeit és kiegészítőit

A gazdag nő a haját aranyozott ezüst hajtűvel, hátul pedig kétsoros csont sűrűfésűvel rögzítette. Hosszú, középen záródó felsőruháját bronzcsatos széles öv és keresztben elhelyezkedő egyenlő karín fibula fogta össze. Az övről karikákban végződő, színes szalagokkal vagy bőrdarabokkal összefogott ezüstpántok függtek alá majdnem a bokáig, melynek végén hegyikristály díszgömbbel kifeszített kése, orsógombjai és varázserejűnek hitt görög kereszttel díszített ereklyetartója csüngött. E csüngődíszes divat a 6. század középső harmadában jelent meg a Kárpát-medencei germánoknál (gepidák, langobardok, herulok), mely a korabeli bizánci divat hatására terjedt el. Az egykorú bizánci mozaikokon is megfigyelhető az övről a térd alá függő egyes vagy kettős szalag. A germánok ezekre a szalagokra kést, tarsolyt, ereklyetartót függesztettek. A gepida és herul nőknél a csüngők feljebb végződtek, amely rövidebb szoknyára enged következtetni. Az egyik csüngőt záró hegyikristály gömb a viselő nemes voltára utal.

- Villámkérdések - a verseny során több ízben; a csapatok "rabolhatnak" is egymástól

- Építészet - kisebb majd nagyobb képrészletek alapján nevezd meg mit látsz (24 kép)

- "Ki vagyok én?" - híres szentesi emberek felismerése róluk szóló információkból

- Helytörténeti totó - feleletválasztásos kérdések a honfoglalástól a közelmúltig

- "Kakukktojás" - épületek, szobrok archív képeken, melyek már/még nincsenek (24 kép)

Városháza, Erzsébet tér Az I. Világháborús emlékmű (1926, Pásztor János) itt még nincs a képen.

Kossuth tér, Díszkút-szoborcsoport(1886, Durenne cég, Fr.o. - Rodin?) 1934-ig a Megyeház előtt, elbontották. Főbb részei 1998-tól a Luther téren

Gratulálunk, és jövőre ismét találkozunk a városukat ismerő és szerető diákokkal!