|
-- Szentesi internetes kalendárium -- 2021. július --
A hónap szentesi évfordulói - Labádi Lajos (1953-2021) főlevéltáros emlékére
2020.
január,
február,
március,
április,
május,
június,
x,
augusztus,
szeptember,
október,
november,
december
23 éve, 1998. július 31-én Budapesten elhunyt Boros Ferenc (1928-1998) geográfus, címzetes egyetemi tanár, városunk szülötte. A 1949-ben a Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett, majd 1953-ban az ELTE Élet- és Földtudományi Karán földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Az egyetem tudományos munkatársa, majd 1960-tól az Országos Tervhivatal főelőadója, 1972-től az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője és egyetemi oktató volt. A településhálózat fejlődésével és ennek gazdasági összefüggéseivel foglalkozott, a településtudományi, területfejlesztési és környezetvédelmi kutatások egyik irányítója volt. 77 éve, 1944. július 31-én sebesült német katonaként Szentesen lábadozó Heinrich Böll (1917-1985) maga által hamisított papírokkal elhagyta a várost. Kölnbe ment, ahol családtagjaival találkozott. A háborút követően irodalmi munkássága révén vált ismertté, 1972-ben Nobel-díjat kapott. Az 1951-ben megjelent „Ádám, hol voltál?” című regényének 3. fejezete szentesi tartózkodásának élményeit tükrözi. 86 éve, 1935. július 31-én megjelent a kereskedelemügyi miniszter 1/1935. sz. rendelete a 48 órás munkahét bevezetéséről és a legkisebb munkabérek megállapításáról. 103 éve, 1918. július 31-én Szentes város főjegyzőjévé választották dr. Kiss Bélát, jogügyi tanácsnokává pedig dr. Négyesi Imrét. 121 éve, 1900. július 31-én született Papp Imre (1900-1973) földműves, néprajzi gyűjtő, a „tanyavilág tudósa”. 1953-tól összesen 51 tanulmányt készített, melyekkel 12 országos és 10 megyei pályadíjat nyert. Írásait közölte a Honismeret, a Tiszatáj, a Szentesi Élet, a Csongrád Megyei Honismereti Híradó. Értékes kéziratos hagyatékát a Koszta József Múzeum, a Szentesi Levéltár és a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. (Válogatott néprajzi írásai 1982-ben A parasztember élete Szentes tanyavilágában címen jelent meg.) 148 éve, 1873. július 31-én megalakult a Szentesi Ács, Molnár és Kőműves Ipartársulat. (Tagok száma 24 fő.) 156 éve, 1865. július 31-én Oroszi Miklós és Mikecz Ferenc Bécsbe utazott, hogy az Udvari Kancellárián benyújtsák a szentesiek rendezett tanács visszaállítását kérő folyamodványát. 165 éve, 1856. július 31-én a megyehatóság engedélyezte Szentesnek a városi ügyészi hivatal felállítását. 172 éve, 1849. július 31-én a tiszai böldi átkelőhelyet védő honvéd- és nemzetőr csapatok elvonultak; Szentes katonai fedezet nélkül maradt.
*** *** *** 103 éve, 1918. július 30-tól szeptember 16-ig háromszáz osztrák gyermek nyaralt Szentesen. 107 éve, 1914. július 30-án a szentesi lapokban megjelent Ferenc József „Népeimhez!” című kiáltványa. Az esti órákban több ezres tömeg tüntetett a Kossuth téren a háború mellett. Dr. Cicatricis Lajos főispán lelkesítő beszédet tartott. 111 éve, 1910. július 30-án született Szentesen dr. Vajda János (1910-1944), a szentesi kiadású Alföldi Újság munkatársa. Országos lapokban megjelent, szentesi vonatkozású, többnyire a tanyavilág mindennapjairól szóló cikkeiről vált ismertté. Válogatott írásait 1941-ben adta közre a Fekete földekről című könyvében. Neve a második világháború áldozatainak tiszteletére 1989-ben emelt szentesi emlékművön olvasható. 114 éve, 1907. július 30-án az uralkodó szentesítette az 1907:XLV. törvénycikket, az ún. derestörvényt, mely a gazda és a gazdasági cseléd közti jogviszonyt szabályozta. 122 éve, 1899. július 30-án Petőfi emlékünnepséget tartottak Szentesen a költő halálának 50. évfordulója alkalmából. (A városi közgyűlés határozatot hoz az Úri utcának Petőfi Sándor utcára történő átkereszteléséről.) A díszközgyűlésen dr. Lakos Imre polgármester mondott ünnepi beszédet. 172 éve, 1849. július 30-án a császáriak büntetésből felgyújtották Csongrádot. *** Lenkey Károly ezredes 7. hadosztályának egy százada tűzpárbajt vívott a böldi révnél, és megakadályozta az osztrákok átkelését a Tiszán. 274 éve, 1747. július 30-án a szentesi katolikusok a megkapott templomot Szent Anna tiszteletére szentelték fel. A korabeli feljegyzés megfogalmazása szerint, a templom átvételét követő harmadnapra „az odagyűlt sokaságnak jelenlétében, azok ceremóniái által ajándékoztatott Szent Anna asszonynak”.
*** *** *** 31 éve, 1990. július 29-én ünnepi szentmisét tartottak a Szent Anna templomban, amelyen prédikált dr. Katona István püspök. 31 éve, 1990. július 29-én az Országgyűlés népszavazást rendelt el az alábbi kérdésben: „Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg?” A népszavazást nagyfokú érdektelenség kísérte. Csongrád megyében mindössze 13,12%-os volt a részvételi arány, ezen belül a szentesi választókerületben 12,7%-os. A népszavazás eredménytelen lett, amely jórészt a nyári szabadságolásoknak volt betudható. 42 éve, 1979. július 29-én Koszta József Kossuth-díjas festőművész halálának 30 éves évfordulója alkalmából népes szentesi delegáció megkoszorúzta a világhírű művész sírját Budapesten, a Kerepesi úti temetőben. Emlékbeszédet mondott dr. Dömötör János, a Képzőművészek Dél-Alföldi Területi Szövetségének elnöke. 72 éve, 1949. július 29-én 88 éves korában Budapesten elhunyt Koszta József (1861–1949) festőművész, a szentesi tanyai táj és életmód világhírű megörökítője. Számos művészeti díj birtokosa: Fraknói-, Röck-, Andrássy-, Wolfner-, Kossuth-díj. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. 1949-től a helyi múzeum névadója, 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla. Volt Zrínyi u. 2. sz. alatti házát emléktábla jelöli, utcája elején domborműves emlékoszlop áll, amely Borsos Miklós alkotása. 74 éve, 1947. július 29-én megalakult a koalíciós pártok választási szövetsége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetsége. 102 éve, 1919. július 29-én az antant hatalmak ultimátumban követelték a Forradalmi Kormányzótanács lemondását. *** A román hadsereg Tiszaladánynál és Taktakenéznél átkelt a Tiszán. 143 éve, 1878. július 29-én született Gombási István (1878-1959) téglagyári munkás. 156 éve, 1865. július 29-én a megyei hatóság népgyűlést tartott Szentesen, amelynek célja az új községi szervezet elfogadtatása és a tisztviselők megválasztása volt. Oroszi Miklós indítványára a népgyűlés résztvevői elutasították a tervezetet, kérve a rendezett tanács helyreállítását. A népgyűlés eredmény nélkül oszlott fel. 172 éve, 1849. július 29-én Kksebb osztrák lovas csapat vonult be Csongrádra, de a lakosság kiverte őket.
*** *** *** 74 éve, 1947. július 28-án megalakult a Magyar Függetlenségi Párt. Elnöke Pfeiffer Zoltán. 107 éve, 1914. július 28-án a Monarchia követe átnyújtotta a hadüzenetet Belgrádban. 141 éve, 1880. július 28-án 53 éves korában meghalt dezséri Cicatricis Pál (1827-1880) volt 48-as honvéd főhadnagy, Szentes város egykori számvevője, aljegyzője, majd főjegyzője, a helyi olvasókör elnöke, a Szentesi Lap külső munkatársa, dr. Cicatricis Lajos későbbi főispán, örökös felsőházi tag édesapja. 147 éve, 1874. július 28-án megalakult a Szentesi Tímár Ipartársulat. (Tagok száma 17 fő.) 154 éve, 1867. július 28-án a király szentesítette az 1867:XII. törvénycikket, az osztrák-magyar kiegyezés törvényét. (Kimondja Magyarország közjogi és belkormányzati önállóságát. Közös ügynek nyilvánítja a kül- és hadügyet, valamint az ezek fedezéséről gondoskodó pénzügyet.)
*** *** *** 75 éve, 1946. július 27-én közzétették a kormány 10860/1946. sz. rendeletét, amely az egész országra kiterjesztette az élelmiszer-jegyrendszert. A közellátási miniszter szabályozta a kenyér- és lisztfejadagokat, valamint a pótjegyre jogosultak körét. 95 éve, 1926. július 27-én Szentes székhellyel megalakult a Csongrád Vármegyei Kultúr Egyesület. Elnöke dr. Madarassy Gábor főispán. 97 éve, 1924. július 27-én Szittner Imre vette át a Szentesi Kisgazda c. újság szerkesztését. 106 éve, 1914. július 24-én a mozgósítási parancs értelmében a szentesi hadkötelesek első csoportja elindult Szolnokra. 160 éve, 1861. július 27–28 között rendkívüli városi közgyűlést tartottak Szentesen, amelynek a legfőbb tárgya az volt, hogy kitegyék-e a város lakosságát a közelgő császári csapatok megszállásának, vagy – okulva Csongrád példáján – önként kezdjék meg az adófizetést. A hosszúra nyúlt heves vita következtében Oroszi Miklós polgármester benyújtotta lemondását, de azt a képviselők nem fogadták el. Végül határozatilag kimondták, hogy a katonaság tényleges megérkezésekor a tanács belátása szerint döntsön. 172 éve, 1849. július 27-28-én Kossuth Lajos Kisújszállásról Szentesre érkezett. Másnap levelet küldött Csongrádra, amelyben megparancsolta a kisebb ellenséges alakulatok megsemmisítését, majd Szegedre utazott. 274 éve, 1747. július 27-én a szentesi reformátusok legfelsőbb rendeletre átadták az általuk használt templomot a katolikusoknak. Mivel az új templomuk még nem készült el, az istentiszteleteket hónapokon át egy ideiglenes faszínben tartották.
*** *** *** 102 éve, 1919. július 26-án 44 éves korában mártírhalált halt Szentesen Árvai Bálint (1875–1919) cipész, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetének alapító tagja, az 1899-ben indított Szabad Szó c. szentesi munkáslap egyik szerkesztője, 1901-ben a Szentesi Általános Népkör alapító tagja, 1905-től elnöke, 1918-ban a helyi Nemzeti Tanács Intéző Bizottságának alelnöke, a Munkástanács vezetőségi tagja, a Népakarat c. megyei lap munkatársa. A várost megszálló román katonaság július 26-án brutálisan kivégezte. (1945–1990 között a mai dr. Udvardi László utca az ő nevét viselte.) 102 éve, 1919. július 26–27 között megkezdődött a Vörös Hadsereg visszavonulása a tiszai fronton. Feladta a szolnoki hídfőt, és mindenütt a Tisza mögé vonult vissza. 148 éve, 1873. július 26-án megalakult a Szentesi Kovács Ipartársulat. (Tagok száma 34 fő.) 174 éve, 1847. július 26-án Szent Anna tiszteletére fölszentelték az új római katolikus templomot. A szertartást Leeb Mátyás plébános végezte. Az építéskor a régi torony újabb emeletet és laternás, hagymatagos késő barokk sisakot kapott. A homlokzatot félköríves ablakokkal képezték ki. A főhomlokzat fülkéiben Szent József és Szent Péter szobra látható, amelyek még az 1768-i építési időszakból származhatnak. Az új hajó öt boltszakaszos, szintén félköríves ablakokkal. (Az új templom püspöki fölszentelését Raskoványi Ágoston váci megyés püspök 1853. évi látogatásakor végezte el.)
*** *** *** 36 éve, 1985. július 25–28. között Szentesen rendezték meg a repülőmodellezők országos bajnokságát. A verseny három kategóriában folyt: szabadon repülő vitorlázók, gumimotoros és mechanikus modellek. Az MHSZ szervezetek által lebonyolított találkozón 250 versenyző vett részt. A legnagyobb közönségsikere a mechanikus motoros gépek versenyének volt, mely kategóriában a Csongrád megyei csapat végzett az első helyen. A győztes csapat tagja volt Turányi Imre szentesi modellező. 102 éve, 1919. július 25-én a szentesi tiszai hídfő a román túlerő miatt elesett, a hídfő védői a Tisza jobb partjára vonultak vissza. Szentest megszállták az 1. vadász- és a 18. erdélyi hadosztály alakulatai. 103 éve, 1918. július 25-én született dr. Imre Ernő (1918-2013) református lelkész, nyugalmazott esperes, teológiai író, publicista - Szentes város díszpolgára. 107 éve, 1914. július 25-én az uralkodó elrendelte a mozgósítást az Osztrák-Magyar Monarchiában. 112 éve, 1909. július 25-én megalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egyesület. A megválasztott tisztikar: elnök dr. Cicatricis Lajos alispán, alelnök és főparancsnok Zsoldos Ferenc gépészmérnök, titkár és alparancsnok Nagy Imre árvaszéki ülnök, főparancsnoki segédtiszt báró Maasburg Sándor hivatalnok. A rendes tagok száma 35 fő, a pártoló tagok száma 20 fő. 172 éve, 1849. július 25-26-án Kossuth Lajos Szegedről Szentesre érkezett. A városban éjszakázott, majd tovább utazott Kunmadarasra.
*** *** *** 88 éve, 1933. július 24-én született Gut László magánfuvarozó, volt önkormányzati képviselő. 102 éve, 1919. július 24-én a Tiszánál megindult a román hadsereg általános ellenoffenzívája a Vörös Hadsereg visszaszorítására. 122 éve, 1899. július 24-én született Szentesen dr. Csipke Zoltán (1899-1966) gyógyszerész, orvos, egyetemi rendkívüli tanár, kandidátus, a Budapesti Egyetemi Gyógyszertár vezetője. 132 éve, 1889. július 24-én emberemlékezet óta nem látott orkán erejű vihar vonult el Szentes és a szomszédos Szegvár, Mindszent, Mágocs, Derekegyház és Nagykirályság felett. A villámlással, esővel és jéggel járó vihar tetemes károkat okozott az épületekben és terményekben egyaránt. 156 éve, 1865. július 24-én a Szentesi Váltsági és Gazdasági Bizottmány felterjesztést készített gróf Mailáth György kancellárhoz, kérve a város rendezett tanácsának helyreállítását, valamint a tervbe vett átszervezés felfüggesztését. 160 éve, 1861. július 24-én a csongrádiak felhagytak a további kilátástalan ellenállással, és megkezdték az adófizetést.
*** *** *** 31 éve, 1990. július 23–29 között a Szentesi SC felnőtt férfi vízilabdacsapata a török bajnok Yüzme Ihtisas Istanbul Klub meghívására edzőtáborozáson vett részt Isztambulban. A július 5-én tartott hivatalos mérkőzésen a Szentesi SC 9:7 arányban legyőzte a török bajnokcsapatot. 32 éve, 1989. július 23-án találkozót szervezett a Repülés Baráti Köre Szentesen, a repülés helyi kezdetének 50 éves, valamint az 1949. évi motoros repülőiskola 40 éves jubileuma alkalmából. 74 éve, 1947. július 23-án a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XXII. törvénycikket, az új választójogi törvényt. 89 éve, 1932. július 23-án született Horváth István József tanár, volt városi képviselő, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. 102 éve, 1919. július 23-án a Vörös Hadsereg elfoglalta Kisújszállást, Szentesnél azonban a várost kiürítve a Tisza jobb partjára vonult vissza. Tóth Sándor alezredes, hadosztályparancsnok vezetésével a magyar csapatok még ugyanezen a napon ismét kiszorították a románokat Szentesről. 104 éve, 1917. július 23-án beiktatták tisztségébe dr. Kelemen Bélát, Csongrád megye és Szeged új főispánját. 107 éve, 1914. július 23-án Belgrádban az Osztrák-Magyar Monarchia követe átnyújtotta az ultimátumot. 132 éve, 1889. július 23-án Sarkadi Nagy Mihály polgármester műútépítési pályázatot hirdetett, amely a főtértől a vasútállomásig terjedő 1500 méter hosszú és 8 méter széles műút kiépítésére vonatkozott. (A keramitút építése szeptember elején vette kezdetét.)
*** *** *** 123 éve, 1898. július 22-én megalakult Szentesen a Középtiszai Halászati Társulat. (Elnöke dr. Csató Zsigmond alispán.) 160 éve, 1861. július 22-én a képviselőházban kihirdették a Deák-féle feliratot elutasító uralkodói válaszleirat szövegét. 177 éve, 1844. július 22-én született Nógrádon dr. Uhlár István (1844–1919) katolikus lelkész, tanár, esperes, apát, pápai prelátus, aki 1878-tól haláláig lelkipásztor volt Szentesen. (1932 óta utca viseli nevét.)
*** *** *** 90 éve, 1930. július 21-én a helyi munkásszervezeteket összefogó Szakszervezeti Bizottság beadvánnyal fordult a polgármesterhez, amelyben anyagi támogatást kértek egy munkásotthon létesítéséhez. 95 éve, 1926. július 21-én született dr. Aranyi Gábor (1926-1999) jogász, köztisztviselő, volt zeneiskola-vezető, hegedűoktató, karnagy. 102 éve, 1919. július 21-én a Vörös Hadsereg I. hadtestének 2. hadosztálya – amelyben több száz szentesi is szolgált – koncentrikus támadással felszabadította Szentest, Szegvárt és Mindszentet. A Kossuth téren toborzó nagygyűlést tartottak, amelynek hatására több mint 2000-en jelentkeztek a Vörös Hadseregbe. A város és környéke az elkövetkező napokban hadszíntérré vált. 109 éve, 1912. július 21-én Szánthay Ferenc vívómester vezetésével a Szentesi Vívóegylet vívóversenyt rendezett a Tóth József Színházban, amelyen részt vettek a székesfehérvári, hódmezővásárhelyi és kunszentmártoni vívóklubok versenyzői. 120 éve, 1901. július 21-én Máramarosszigeten született Szöllősy Géza (1901-1970) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Gimnázium 1942-1961 közötti igazgatója. 129 éve, 1892. július 21-én a városi közgyűlés Tasnády Antal polgármester felfüggesztésének idejére Burián Lajos tisztiügyészt helyettes polgármesterré választotta. 131 éve, 1890. július 21-én született Papp Lajos (1890-1975) földmunkás.
*** *** *** 39 éve, 1982. július 20-án 84 éves korában elhunyt Török János (1898-1982) földmunkás-kubikos, 1947–1948 között a FÉKOSZ megyei titkára, 1949-ben főtitkárhelyettese, Szentes 1949-1950 közötti polgármestere, a város díszpolgára. 45 éve, 1976 július 20-án elhunyt Rigó Alajos (1916-1976) tanító, zene- és gyógypedagógus, iskolaigazgató. Jogutód tagintézményként ma nevét viseli a Rigó Alajos Gyermekotthon. 74 éve, 1947. július 20-án Balogh István bejelentette a Független Magyar Demokratikus Párt megalakulását. 102 éve, 1919. július 20-án megindult a Vörös Hadsereg támadása a tiszai arcvonalon; a magyar csapatok átkeltek a Tiszán Tokajnál, Szolnoknál és Csongrádtól délre. 125 éve, 1896. július 20-án Dankó Pista és daltársulata nagysikerű hangversenyt tartott Szentesen. 143 éve, 1878. július 20-án Szentesre érkezett Simonyi Ernő országgyűlési képviselő. Beszámolója után ismét őt választották meg a helybeli Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjelöltjévé. 148 éve, 1873. július 20-án 60 éves korában elhunyt kiszombori Rónay Mihály (1813-1873), Csongrád vármegye volt országgyűlési követe, szabadságharc alatti alispánja. 171 éve, 1850. július 20-án a kompromisszionális bíróság ítéletében elmarasztalta Szentes városát, s kimondta a végrehajtás 30 napon belőli megkezdését. A város fellebbezést nyújtott be az igazságügyi minisztériumhoz. 172 éve, 1849. július 20-án a vesztett turai ütközet után Perczel Mór csapatai visszavonultak Szeged irányába. Haynau akadálytalanul előrenyomult a Duna-Tisza közén.
*** *** *** 47 éve, 1974. július 19. – augusztus 3. között nemzetközi női sakkversenynek adott helyet Szentes. Európa legjobb női sakkozói mérték össze tudásukat a Kertészeti Kutató Állomáson kialakított teremben. 101 éve, 1920. július 19-én megalakult gróf Teleki Pál miniszterelnök kormánya. 107 éve, 1914. július 19-én a közös minisztertanács egyhangú határozatot hozott a Szerbiának küldendő ultimátumról. 113 éve, 1908. július 19-én kelt az a vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, amely a szentesi görögkeleti egyházat (ősi önkormányzatának fenntartása mellett) magyar jellegűnek nyilvánította (magyar liturgiával), megalapítva ezzel az első "görögkeleti magyar" egyházat hazánkban. 122 éve, 1899. július 19-én, Sátoraljaújhelyen született Palasovszky Béla (1899–1974) jogász, újságíró, író, Csongrád vármegyei aljegyző, majd főispáni titkár; 1925–1944 között Szentesen élt. Verseit, novelláit szentesi és országos lapokban publikálta. Derzsi Kovács Jenő több versét megzenésítette.
*** *** *** 80 éve, 1941. július 18-án megalakult az Országos Egészségvédelmi Szövetség Csongrád vármegyei fiókja. 95 éve, 1926. július 18-án díszközgyűlést tartott a Kisgazda Párt II. és III. 48-as Függetlenségi Népköre, amelyen megjelent Bugyi Antal nemzetgyűlési képviselő, Madarassy Gábor főispán, dr. Csergő Károly alispán, dr. Kövér Imre vármegyei főjegyző és dr. Négyesi Imre polgármester. A közgyűlést Bálint József pártelnök nyitotta meg, akinek az indítványára Bugyi Antalt a népkörök díszelnökévé választották. A képviselő megköszönte a bizalmat, és támogatásáról biztosította a köröket. Valamennyi meghívott vendég beszédet tartott, dicsérve a gazdatársadalom szorgalmát. Négyesi polgármester megelégedéssel nyugtázta, hogy a gazdaközönség Szentesen egységes, s ezen egység megtartására kérte a párt tagságát. 107 éve, 1914. július 18–20 között Szentesen tartottak pihenőt a 7. tüzérezred katonái, útban temesvári állomáshelyükre. A Hajmáskérről elindult alakulat parancsnoka Zsagár Domokos ezredes. A tisztek (25 fő) a Petőfi Szállóban, az altisztek és a legénység (358 fő), valamint a lovak (216 db) a III–IV. kerületi lakosoknál nyertek elhelyezést. Az ágyúkat és szertárkocsikat a Vásárhelyi út végén lévő szélmalom melletti térségen helyezték el. 112 éve, 1909. július 18-án elhunyt Falábú Sándor (1841-1909) református tanító. 131 éve, 1889. július 18-án született Bogyay Kamill csendőr százados. 156 éve, 1865. július 18-án az uralkodó fölmentette hivatalából gróf Pálffy Móric királyi helytartót. A Helytartótanács elnökévé, egyben főtárnokmesterré báró Sennyey Pált nevezte ki. 172 éve, 1849. július 18-án Csány László közlekedésügyi miniszter Szentesre érkezett, és elrendelte egy tartalékos zászlóalj felállítását.
*** *** *** 43 éve, 1978. július 17-18 között rangos nemzetközi junior vízilabdatornát tartottak Szentesen. A tornát a holland junior együttes nyerte; a Vízmű SK OB I-es junior csapata gólkülönbséggel a második helyre szorult. 89 éve, 1932. július 17-én Szentesen tartotta búcsúmérkőzését dr. Papp László birkózó Európa-bajnok, amelyen részt vett Keresztes Lajos világbajnok, Tasnády József Európa-bajnok és dr. Ambrus Pál sokszoros magyar bajnok. 105 éve, 1916. július 17-én megalakult a Függetlenségi és 48-as (Károlyi) Párt. Néhány nappal később a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör választmánya kimondta csatlakozását a Károlyi-párthoz. 111 éve, 1910. július 17-én a Magyar Református Énekvezérek Egyesülete orgona, ének, hegedű és tárogató hangversenyt tartottak a szentesi központi református templomban. A neves orgonistákat az Angster-féle új orgona csábította Szentesre. (A szereplők között volt Sugár Viktor orgonaművész.) 125 éve, 1896. július 17-én 72 éves korában tragikus körülmények között meghalt Stammer Sándor (1824-1896) ügyvéd, királyi tanácsos, a Ferenc József-rend lovagja, volt főszolgabíró, Szentes város polgármestere, 1871–1892 között Csongrád vármegye alispánja. (A vármegye 1898-ban megfestette arcképét, alkotója Vastagh György. 1906–1945 között a mai Farkas Antal utca viselte nevét.) 133 éve, 1888. július 17-én megalakult a Jó Szív Egyesület Csongrád Megyei Vidéki Bizottsága. (Székhelye Szentes.)
*** *** *** 43 éve, 1978. július 16-28 között Szentesen rendezték meg az országos női ifjúsági sakkbajnokságot. 52 éve, 1969. július 16-án elhunyt Fekete Nagy Antal (1900-1969) történész, levéltáros, a magyar középkor jeles kutatója. 75 éve, 1946. július 16-án megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ). Elnök Gyenes András, főtitkár Szabó Gergely. 99 éve, 1922. július 16-án harangszentelő ünnepet tartott a szentesi római katolikus egyház. 123 éve, 1898. július 16-18. között Szentesen vendégszerepelt Weinbaum Krisztián fuvolaművész, a Vígszínház első fuvolása. (Fellépett a Központi Kávéházban, a Kaszinóban és a Széchenyi ligetben.) 162 éve, 1859. július 16-án Ferenc József császár kiáltványt intézett a monarchia népeihez, amelyben ígéretet tett, hogy a törvényhozásban és a közigazgatásban korszerű javításokat hajt végre. 172 éve, 1849. július 16-20 között Vörösmarty Mihály költő, országgyűlési követ Bajza József, Fényes Elek, Erdélyi János és mások társaságában – Ceglédről Szegedre menet – Szentesen időzött. Vörösmarty és Bajza feleségeikhez írt leveleikből kitűnik, hogy szentesi vendéglátásukról Kiss Bálint és Dobosy Mihály református lelkészek, valamint Horváth Ferenc országgyűlési követ gondoskodtak. 173 éve, 1848. július 16-án kelt az a Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzésével ellátott nádori leirat, amely kiemelte Szentest a mezővárosok sorából, fölhatalmazva rendezett tanácsú városi szervezetének kialakítására. 173 éve, 1848. július 16-án elindult az első 400 fős szentesi nemzetőr osztag (300 gyalogos, 100 lovas) a délvidéki becsei táborba, Óbecsére, ahonnan Törökbecsére irányították az alakulatot. A gyalogosok élén Hadzsy György százados, a lovasok élén Beliczay Pál kapitány állt. (Kéthetes váltásban két további egységet állított ki a város augusztus folyamán.) 193 éve, 1828. július 16-án született ifj. Dobosy Lajos (1828-1898) megyei főpénztárnok. 237 éve, 1784. július 16-án II. József népszámlálást rendelt el Magyarországon.
*** *** *** 106 éve, 1915. július 15-én az MSZDP levelet intézett a Nemzetközi Szocialista Irodához, amelyben javasolta a béketárgyalások előkészítését. 117 éve, 1904. július 15-én született dr. Nagy József városi főjegyző, h. polgármester.
*** *** ***
76 éve, 1945. július 14-én született dr. Lengyel Sándor (1945-2012) reumatológiai szakorvos. 85 éve, 1936. július 14–26 között sztrájkba léptek a festőmunkások, mivel a munkaadók megtagadták az építőmunkásoknak kiharcolt 32–36 filléres órabér fizetését. A közel kéthetes munkabeszüntetés eredménnyel zárult. 94 éve, 1927. július 14-én Szentesre érkezett Aljechin sakk-nagymester, világbajnok, s részt vett a Petőfi Szállóban rendezett, 40 játékossal, tábla nélküli játékkal lefolyó sakktornán. 102 éve, 1919. július 14-én a Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Böhm Vilmos helyére Landler Jenőt nevezte ki a Vörös Hadsereg főparancsnokává. *** A szövetséges missziók Nagykikindán tartott konferenciája elhatározta a Tanácsköztársaság elleni támadást. *** Kun Béla Clemenceau-nak adott válaszában ismertette a román hadsereg fegyverszünetet sértő sorozatos támadásait, és ismételten kérte a Tiszántúl kiürítését. 151 éve, 1869. július 14-én a király szentesítette a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV. törvénycikket. (Elválasztotta a közigazgatástól az igazságszolgáltatást, és általánossá tette a bírák kinevezését.)
*** *** *** 51 éve, 1970. július 13-án a nemrég átadott víztorony 60%-ban használhatatlanná vált. A torony 1500 köbméter víz befogadására alkalmas, ebből 600 a belső, 900 pedig a külső víztárolóban található. A belső víztároló hibátlanul működött, de a külső meghibásodott. 101 éve, 1920. július 13-án a Kisgazdapárt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja megalakította az egységes kormánypártot, Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda- és Földművespárt néven.
*** *** *** 32 éve, 1989. július 12-én az Ifjúsági Ház szabadtéri színpadán az Edda együttes mutatta be legújabb nagylemezének anyagát, „Térdre a nép előtt” címmel. 43 éve, 1978. július 12-én 75 éves korában elhunyt dr. Páhi Ferenc (1903-1978) tanító, városi és megyei tisztviselő, 1935-1950 között megyei főlevéltárnok, majd 1950-től 1972-ig a Szentesi Levéltár igazgatója volt, több helytörténeti kiadvány és tanulmány szerzője. 81 éve, 1940. július 12-én kihirdették az 1940: XX. törvénycikket az iskolázási kötelezettségről és a nyolcosztályos népiskoláról. 93 éve, 1928. július 12-én született id. Szabics Ferenc (1928-1999) asztalos, fafaragó művész. 116 éve, 1905. július 12-én Fejérváry Géza miniszterelnök „Intő szózat”-ban szólította fel a megyei tisztviselőket, hogy hagyják abba a nemzeti ellenállást. 125 éve, 1896. július 12-én Tornai Schiller János hegedűművész Szentesen vendégszerepelt. 129 éve, 1892. július 12-én a szentesi képviselő-testület fegyelmi vizsgálat indítása mellett felfüggesztette hivatalából dr. Tasnády Antal polgármestert. (Indok: hivatali kötelesség gyakorlásának elmulasztása, a város erkölcsi és anyagi kárára elkövetett önkényes és törvényellenes eljárás.)
*** *** *** 39 éve, 1982. július 11-én Bródy János zeneszerző és szövegíró, az egykori Illés és Fonográf együttesek tagja önálló műsoros estet tartott a Művelődési és Ifjúsági Ház teraszán. 80 éve, 1941. július 11-én szigorú liszt-, kenyér- és zsírfejadagot vezettek be Szentesen. Lisztből egyénenként heti 50 dkg, kenyérből napi 25 dkg (nehéz fizikai dolgozóknak 40 dkg), zsírból havonta 1 kg volt a fejadag. 95 éve, 1926. július 11-én 39 éves korában szíven lőtte magát Bándy György (1887–1926) alezredes, rendőr tanácsos, városi főkapitány. 102 éve, 1919. július 11-én Kun Béla külügyi népbiztos jegyzékben kérte Clemenceau-tól a román hadsereg Tiszántúlról való visszavonulását. Clemenceau válaszként közölte a Tanácskormánnyal, hogy amíg a fegyverszüneti szerződést be nem tartja, a békekonferencia nem tárgyalhat Magyarországgal. 123 éve, 1898. július 11-én zálogház nyílt Szentesen a Kossuth utcai Weisz Bernát féle házban. 149 éve, 1872. július 11-én megalakult a Szentesi Asztalos Ipartársulat. (Tagok száma: 21 fő.) 162 éve, 1859. július 11-én Ausztria fegyverszünetet kötött, lemondott Lombardiáról. 173 éve, 1848. július 11-én Kossuth Lajos előterjesztésére a képviselőház megszavazta a kormány által kért 200.000 újoncot a szükséges anyagi fedezettel együtt. 281 éve, 1740. július 11-én kezdték el vezetni Szentes mezőváros első fennmaradt tanácsülési jegyzőkönyvét, amelynek címlapján a következő fölirat olvasható: „Szentes Mező Városa Protocoluma, Mellyben a Város Székin fojó Törvényes Causák, úgy Város Közönséges javára és megmaradására tartozó rendes végzések emlékezetre feljegyeztetnek Az 1740-dik és következő esztendőkről akkori Hites Notarius Török János által”.
*** *** *** 54 éve, 1967. július 10-én megnyílt a Felszabadulás úti (ma Csongrádi út) új ABC kisáruház. 70 éve, 1951. július 10-én, 66 éves korában elhunyt Bárdos Rezső (1885-1951) magyar-latin szakos tanár, a szentesi gimnázium nyelvész-pedagógusa. A Szentesi Napló, az Ethnográfia, a Magyar nyelv, valamint a Nép és Nyelv című folyóiratokban megjelent cikkeinek témái leginkább a néprajz és a nyelvtudomány területét érintik. Nyomtatásban megjelent tanulmányai jórészt a szentesi nyelvjárással kapcsolatos megállapításait, gyűjtéseit tartalmazzák. 72 éve, 1949. július 10-én a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének III. rendes közgyűlése kimondta a szövetség feloszlását és a népi kollégiumok átadását az államnak. 92 éve, 1929. július 10-én született Füsti Molnár János autóforgalmi műszaki tiszt. 99 éve, 1922. július 10-én leégett a szentesi szegénymenház és a sóház épülete a Tóth József utcában (a mai Gyógyfürdő helyén). 125 éve, 1896. július 10-én a vármegyei fegyelmi választmány meghozta döntését a szentesi tisztviselők ellen 1895-ben indított fegyelmi vizsgálat ügyében. Burián Lajos polgármestert 500 forint (a kiszabható legnagyobb összegű) pénzbírsággal sújtották. A többi tisztviselőt szintén pénzbüntetésre ítélték. 131 éve, 1890. július 10-én a július 22-re kitűzött városi tisztújítást Stammer Sándor alispán – a készülő új szervezési szabályrendeletre hivatkozva – elhalasztotta, tovább fokozva ezzel a városban uralkodó feszült közhangulatot. 148 éve, 1873. július 10-én megalakult a Szentesi Takács Ipartársulat. (Tagok száma 39 fő.) 172 éve, 1849. július 10-én Kossuth Lajos kormányzóelnök és felesége Vukovics Sebő igazságügy-miniszter társaságában – Ceglédről Szegedre menet – Szentesre érkeztek, ahol rövid pihenőt tartottak, majd folytatták útjukat Hódmezővásárhelyre. Vukovics Sebő utóbb a következőket jegyezte fel visszaemlékezésében: Szentesre érkezvén, “hol a nép Kossuthot nagy lelkesültséggel fogta körül, s ketten fürödni mentünk a Kurca vizén felállított fürdőbe; Vásárhelyre menénk hálásra, hol még több nép gyülekezett össze látni s éljeneztetni a kormányzót”.
*** *** *** 64 éve, 1957. július 9-én elhunyt Koncz Antal (1884-1957) szentesi szobrászművész. Kereskedőtanoncként került Szentesre. Hegedűs László festőművész figyelt fel tehetségére. 1906-ban a városi tanács ajánlólevelével beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Radnai Béla növendéke volt. Szentes város rendszeres ösztöndíjjal támogatta a tehetséges ifjút. 1911-ben visszatért Szentesre; a vármegyeházán műtermet kapott. A képzőművészeti tárlatok állandó szereplője. Hagyatéka egy részét a szentesi múzeum őrzi. 77 éve, 1944. július 9–31 között sebesült német katonaként Szentesen időzött Heinrich Böll (1917–1985) későbbi Nobel-díjas író. Gyógykezelésre a gimnáziumban berendezett német hadikórházba járt, szállása a Bartha János Kertészeti Szakközépiskolában volt. Szentesről naponta küldött levelet vagy képeslapot Kölnben élő feleségének. A városunkban töltött időszakot az Ádám, hol voltál? c. kisregényének harmadik fejezetében örökítette meg. (Az iskola falán 1987 óta Böll emléktábla látható.) 84 éve, 1937. július 9-én született Bíró Jenő (1937-2012) közgazdász, festő. 89 éve, 1932. július 9-én Szentesre látogatott Purgly Emil földművelésügyi miniszter. 93 éve, 1928. július 9-én született Kádár József ny. sportfelügyelő. 105 éve, 1916. július 9-én gróf Károlyi Mihály lemondott a Függetlenségi Párt elnökségéről, és 25 társával kilépett a pártból, mivel nem értett egyet a párt többségének németbarát, a kormányt támogató politikájával. 107 éve, 1914. július 9-én 64 éves korában elhunyt Pósa Lajos (1850–1914) író, költő, újságíró, az 1880-as években a Szentesi Lap külső munkatársa. 145 éve, 1876. július 9-én megnyitották az első szentesi óvodát, amelyet a Jótékony Nőegylet alapított a Serkorcsma közben (ma Farkas Mihály utca). Sonnenfeld Sámuel újonnan épült házában. Ünnepi beszédet mondott Kiss Zsigmond ügyvéd, a városi iskolaszék tagja. Az óvodások száma 60 fő; az óvónő Hugyecz Elíz, aki Kolozsvárról került Szentesre. 150 éve, 1871. július 9-én Szentesi Lapok címen megjelent a város első helyben előállított, rendszeresen megjelenő újságja. (A vegyes tartalmú hetilap kiadója Cherrier János, felelős szerkesztője Honthy László. 1872. június 30-án megszűnt.)
*** *** *** 32 éve, 1989. július 8-án a Független Kisgazdapárt helyi szervezetének kezdeményezésére gyászünnepséget rendeztek a Szeder-temetőben ifj. Lakos József egykori rendőrkapitány sírjánál, akit szélsőséges elemek 1946 márciusában brutális módon meggyilkoltak. Rózsa Gábor muzeológus alkalmi szónoklata után, Nyíri Sándor református lelkész – aki 1946-ban Lakos kapitányt temette – idézte fel a 43 évvel korábbi eseményeket. A Lakos család mellett a síron koszorút helyezett el a városi tanács, a rendőrség, a Hazafias Népfront, a Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szociáldemokrata Párt, a Magyar Néppárt, és számos egykori ismerős. 35 éve, 1986. július 8–10 között Szentesen rendezték meg a XIII. Országos Labdarúgó Tehetség- kutató Torna döntőjét. 42 éve, 1979. július 8-án 71 éves korában elhunyt Nagy György (1908-1979) kubikos, 1945-ben a Földigénylő Bizottság elnöke, városi és megyei képviselő, 1948–1949 és 1952–1954 között az MDP Szentes városi párttitkára, 1954-től 1968-ig tanácselnök. 110 éve, 1911. július 8-án földrengést észleltek Szentesen. 112éve, 1909. július 8-án 30 éves korában meghalt Pásztor János (1880–1909) hírlapíró, a Csongrád megyei Ellenzék volt munkatársa, a Szabad Szó című szocialista lap és a Munkás Szövetség szerkesztője. 121 éve, 1900. július 8-án elhunyt ifj. Kamocsay László (1849-1900) megyei várnagy. 139 éve, 1882. július 8-án Stark Nándor volt Temes megyei postamester megnyitotta Szentesen könyv-, zenemű-, papír-, rajz- és írószer kereskedését. 160 éve, 1861. július 8-án Szentes jelentős mennyiségű búzát és élelmiszert küldött az éhező csongrádiaknak. 172 éve, 1849. július 8-án a kormány Szegedre helyezte át székhelyét.
*** *** *** 60 éve, 1961. július 7-én Szentesre látogatott Kádár János, az MSZMP KB első titkára (a kíséretében volt Fehér Lajos KB titkár és Németh Károly mezőgazdasági osztályvezető). A vendégek megtekintették a Felszabadulás Tsz-nél folyó aratást, majd az épülő Erőtakarmány Gyárat. Hosszabban időztek a Szentesi Állami Gazdaságban, megszemlélve a gazdaság épülő szabadszállásos tehenészetét és tejkombinátját. 96 éve, 1925. július 7-én a nemzetgyűlés elfogadta az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925: XXVI. törvénycikket. A nemzetgyűlés helyébe a kétkamarás országgyűlés képviselőháza lépett. A választói jogosultság feltételei lényegében azonosak maradtak a 2200/1922. számú kormányrendeletben foglaltakkal. A kisebb városokban és községekben megmaradt a nyílt szavazási rendszer. 107 éve, 1912. július 7-én a szentesi református presbitérium megtekintette a felsőpárti református templom építésére beérkezett pályázatokat. Tíz terv közül Dobovszky József István szentesi, és Wagner József békéscsabai építészek terveit választották ki, további kidolgozásra kérve a pályamunkák készítőit. 110 éve, 1911. július 7-én 41 éves korában Budapesten meghalt Hegedűs László (1870-1911) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, Szentes szülötte. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 112 éve, 1909. július 7-én a király újból Wekerle Sándort nevezte ki miniszterelnökké. 120 éve, 1901. július 7-én az I. 48-as Népkör választmánya állást foglalt dr. Molnár Jenő jelölése mellett. 124 éve, 1897. július 7-10. között Szentesen vendégszerepelt Újházy Ede színművész. 136 éve, 1885. július 7-én megalakult a Tiszai Fürdőtársaság, amely a tiszai strandon fürdőházat építtetett, s megszervezte a közlekedést a város és a partfürdő között. (A július végén átadott fürdőházat Tihanyi Ferenc ácsmester készítette.) 150 éve, 1871. július 7-én született Békéscsabán Uhrin Irma (1871–1958) óvónő, aki 1890–1932 között vezette a Szentesi Jótékony Nőegylet által 1876-ban alapított kisdedóvodát. (1899-től férjezett Bóné Antalné.)
*** *** *** 31 éve, 1990. július 6-án a Szegedi Távközlési Igazgatóság üzembe helyezte a telefonközpontot az új postapalotában. Az induláskor 991 előfizetőt kapcsoltak be az automata forgalomba. A második félévben további 980, a következő évben pedig 1020 előfizető kapott telefont. A város különböző pontjain 21 nyilvános telefont állítottak üzembe. 80 éve, 1941. július 6-án Szentesen áttértek a jobboldali közlekedésre. 107 éve, 1914. július 6-án született dr. Bessenyei Kálmán gyermekorvos. 177 éve, 1844. július 6-án letették az épülő új katolikus templom alapkövét. A város 600 000 téglával és a toronyórákkal, a kegyuraságot gyakorló gróf Károlyi család 58 000 forinttal, az egyházközség 33 000 forinttal járult hozzá a költségekhez. (A ma is álló templom 1847-ben nyerte el jelenlegi formáját.) 208 éve, 1813. július 6-án Szentesen született keszi Hajdú Lajos (1813-1901) református népiskolai igazgató-tanár, újságíró, publicista. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 213 éve, 1808. július 6-án Fischer Ágoston kecskeméti építőmester tervei alapján kiásták az új református nagytemplom (48 m hosszú és 24 m széles) alapjait, s július 6-án letették az alapkövet. (A ma is álló klasszicista stílusú műemlék templom építése 1826-ban fejeződött be.)
*** *** *** 35 éve, 1986. július 5-én az ifjúsági kategóriában Szentesen (Cserebökény) rendezték meg a vitorlázó modellek országos bajnokságát. Az ország 80 legjobb ifjúsági versenyzője mérte össze tudását. 73 éve, 1948. július 5-én született Udvarhelyi Gyula agrármérnök, volt önkormányzati képviselő. 89 éve, 1932. július 5-én a Csongrádi úti sportpálya mellett megkezdődött a Horthy-ház (a mai Dózsa-ház) építése. Az építkezést dr. Farkas Béla főispán ünnepélyes kapavágása indította el. A neoromantikus stílusjegyeket hordozó épület terveit Dobovszky József István és Antal Endre szentesi építészek készítették. (Az épület teljes befejezésére majd csak 1937-ben került sor. 94 éve, 1927. július 5-én elhunyt dr. Mátéffy Ferenc (1856-1927) ügyvéd, lapszerkesztő, Szentes 1902-1918 közötti polgármestere. 106 éve, 1915. július 5-én heti két hústalan napot vezettek be Magyarországon. 146 éve, 1875. július 5-én lezajlottak az országgyűlési választások Szentesen. A rendkívül szoros küzdelemből Jókai Mórral szemben (524:509 szavazati aránnyal) az Egyesült 48-as és Függetlenségi Párt jelöltje, Simonyi Ernő került ki győztesen. (Az 1874:XXXIII. új választójogi törvény előírásai alapján - melyek szigorítottak a vagyoni cenzuson - a 28.000 lakosból 1351 választójogosult polgárt írtak össze Szentesen, szemben az 1872-ben összeírt 1896 választóval.) 148 éve, 1873. július 5-én megalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egylet. 198 éve, 1823. július 5-én született Tóth József (1823-1870) színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója. (Szülőházát 1883-ban emléktáblával jelölték meg, 1906-ban utcát neveztek el róla, a helyi színház 1909-ben az ő nevét vette fel, 1923-ban Koncz Antal szobrászművész megmintázta alakját.) 212 éve, 1809. július 5–6 között Napóleon Wagramnál (Alsó-Ausztria) döntő győzelmet aratott az osztrák csapatok fölött. 275 éve, 1746. július 5-én a Helytartótanács elrendelte, hogy a szentesi reformátusok adják át templomukat az ekkor még csekély számú katolikusoknak. A szigorú parancs azonban megengedte, hogy a földesúr – báró Harruckern Ferenc – a reformátusok részére helyet jelöljön ki új imaház és harangláb építéséhez. Kikötötte viszont, hogy az imaház csak vályogból vagy puhafából épülhet, csupán a fundamentum lehet téglából. Egy év haladékot kaptak az építkezésre, addig használhatták a régi templomot. A kis fatemplom 1747-ben felépült, a mai főtéri nagytemplom helyén. Az 1760. évi tűzvész alkalmával leégett.
*** *** *** 33 éve, 1987. július 4-én harmadszor rendezték meg Szentesen a szabadon repülő modellek országos ifjúsági bajnokságát. 43 éve, 1978. július 4-én Tornyai János és Endre Béla emlékkiállítás nyílt a Városi Galériában. A neves festőművészek alkotásait a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményéből válogatták. 75 éve, 1946. július 4-én Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatta a Magyar Cserkész Szövetséget és a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyesületek Országos testületét (KALOT). (Az elkövetkező két hétben további, mintegy 1500 társadalmi egyesületet és egyházi ifjúsági szervezetet oszlatott fel. 78 éve, 1943. július 4-én szentelték fel a felsőpárti Jézus Szíve új katolikus templomot. A szertartást dr. Pétery József megyéspüspök végezte. (A templom festményeit Márton Lajos festőművész készítette.) 99 éve, 1922. július 4-én született Gujdár Sándor (1922-2005) nyugalmazott honvéd ezredes, zászlóaljparancsnok. Az 1956-os forradalom idején a szentesi helyőrség parancsnoka volt. Higgadtságának köszönhetően nem folyt vér Szentesen október végén. Mindezért a rendszerváltozásig megbélyegzett volt - Tatabányán vájárként, Szentesen rakodómunkásként, majd Szegeden portásként dolgozva. 2000-ben Szentes díszpolgárává fogadta. 2006-ban az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján emléktáblát avattak a tiszteletére a Városháza Kossuth tér felőli oldalán. 105 éve, 1915. július 4-én elhunyt Beszédes István (1854-1915) városi közgyám. 125 éve, 1896. július 4-én Nagyszebenben (Erdély) született remetei dr. Filep Aladár (1896–1987) orvos, nőgyógyász, egyetemi magántanár. Orvosi oklevelét 1921-ben szerezte. A szentesi kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán kezdte pályáját, ahol 1926-tól főorvos, 1928–1966 között igazgató főorvos. A szülészet-nőgyógyászat gyakorlati és elméleti kérdéseivel foglalkozott; műtéttanból 1931-ben a szegedi orvosi karnál magántanári képesítést szerzett. Szakirodalmi tevékenysége sokoldalú volt, hazai és külföldi szakfolyóiratokban közölték tanulmányait. 137 éve, 1884. július 4-én született Szentesen Jakó Dezső (1884–1953) zongora- és énektanár, orgonista, zeneszerző, karnagy, az első szentesi zeneiskola megalapítója (1933), a Szentesi Filharmonikusok vezetője, az Iparos Dalárda karnagya. 162 éve, 1859. július 4-én szentesi küldöttség utazott Bécsbe a város folyamatban lévő úrbérkárpótlási ügyének intézése végett.
*** *** *** 68 éve, 1953. július 3-án elhunyt Jakó Dezső (1884–1953) zongora- és énektanár, orgonista, zeneszerző, karnagy, az első szentesi zeneiskola megalapítója (1933), a Szentesi Filharmonikusok vezetője, az Iparos Dalárda karnagya. 83 éve, 1938. július 3-án született Dóczi Gábor (1938-1990) tanár, 1983-1987 között Szentes város tanácselnöke, 1987-től 1989-ig a MSZMP Szentes Városi Bizottságának első titkára. 89 éve, 1932. július 3-án átvonultak Szentesen a Tour de Hongrie kerékpárversenyzői, összesen 79 kerékpáros. 92 éve, 1929. július 3-án elhunyt Félegyházi Török János (1858-1929) földmunkás. 102 éve, 1919. július 3-án a Forradalmi Kormányzótanács a lemondott Stromfeld Aurél helyére Julier Ferencet nevezte ki a Vörös Hadsereg vezérkari főnökévé. *** 1919. július 3-án a vidéki városokban megkezdődött a munkásezredek szervezése. 107 éve, 1914. július 3-án 75 éves korában meghalt id. Kátai Pál János (1839– 1914) városi és megyei képviselő, a Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Népkör volt elnöke, a helybeli Köztársasági Párt, majd Kossuth Lajos Pártkör alapítója és elnöke. 113 éve, 1908. július 3-7 között a szentesi bérkocsisok sztrájkoltak a bevezetett új bérkocsi-szabályrendelet miatt. (Munkabeszüntetésük nem vezetett eredményre.) 115 éve, 1906. július 3-án Buffalo Bill (Cody ezredes) amerikai lovas társulata bemutatót tartott a szentesi Vásár téren. 117 éve, 1904. július 3-án megalakul a Magyarországi Famunkások Szövetsége. 117 éve, 1904. július 3-án Lehota Kiss Bandi cigányzenekara hangversenyt tartott a Széchenyi-ligetben, amelynek bevételéből támogatni kívánják a Szegeden felállítandó Dankó Pista szobor megvalósulását.
*** *** *** 102 éve, 1919. július 2-án a román kormány jegyzékben közölte Clemenceau-val, hogy a román hadsereg csak akkor üríti ki a Tiszántúlt, ha a Vörös Hadsereget leszerelik. 115 éve, 1906. július 2-4 között Cicatricis Lajos alispán rendelete alapján hatósági vizsgálat indult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetsége (MÉMOSZ) szentesi csoportja ellen. Indok: a szervezett munkások kirekesztő, erőszakos magatartása a szervezetlen munkásokkal szemben. 131 éve, 1890. július 2-án éles küzdelem alakult ki a városi képviselő-testületi választásokon. Az ún. „városi párt” fölényes győzelmet aratott a „megyei párt” fölött. (A megválasztott 50 rendes és 20 póttag közül 64 fő a „városi párt” jelöltjeként indult.) 146 éve, 1875. július 2-án 57 éves korában elhunyt Grócz Alajos (1818-1875) Szentes város volt számvevője, majd főjegyzője. 164 éve, 1857. július 2-án elhunyt Kugler János (1799-1857) postamester, városi tanácsnok, albíró, főbíró, Szentes 1849-1851 közötti polgármestere. 171 éve, 1850. július 2-án megkezdődött a Károlyi grófok és Szentes városa közötti kompromisszionális per. 172 éve, 1849. július 2-án kezdetét vette Szentesen az általános népfelkelés szervezése. Polgári biztossá Boros Sámuelt, katonai biztossá Müller Lajost választották. (A népfelkelésre nem került sor.)
*** *** *** 13 éve, 2008. július 1-jén elhunyt Vági László (1918-2011) katolikus plébános, főesperes, címzetes becskei apát, publicista. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett filozófiai és teológiai tanulmányai után 1942-ben szentelték pappá Vácott. Ezt követően Taksonyban, Dunavarsányban és Abonyban, majd 1979-től - 1992-ben történt nyugdíjazása után is - Szentesen szolgált. Szülei eltérő felekezetűek lévén igen nyitott volt a többi felekezet tagjai iránt. Az ökumené gondolatiságában méltó társra és barátra talált dr. Imre Ernő református esperesben. A vallások közötti megértés érdekében végzett munkájukért és életművükért 1999-ben Szentes díszpolgárává fogadta mindkettőjüket. Ezt megelőzően 1995-ben Dunavarsány - ahol 1944-től 30 éven át szolgált - szintén díszpolgárává fogadta. A Szentesi Élet számára két évtizeden át rendszeresen írta az aktualitásokhoz kapcsolódó témájú cikkeit. 31 éve, 1990, július 1-jén a Független Kisgazdapárt helyi szervezete összeírta a földjeiket visszaigénylő gazdákat. A jelzett időpontban Csongrád megyében 4017-en kérték vissza egykori földjeiket, összesen 42.760 katasztrális hold kiterjedésben. Szentesen 387 földigénylőt írtak össze, 4986 hold területtel. 33 éve, 1988. július 1-2 között „Hungavis’88” címen országos teniszversenynek adott otthont Szentes. A Baromfifeldolgozó Vállalat és a Hungavis országos elnökségének támogatásával megrendezett erőpróbán 30 sportkör 340 versenyzője mérte össze tudását. Az eddigi eredmények alapján aranyjelvényesnek nyilvánították városunk egyik legrangosabb sportrendezvényét. 40 éve, 1981. július 1-jén Csongrád megyében és Szentesen elsőként a 10. Volán szentesi főnökségénél tértek át az ötnapos munkahétre. 44 éve, 1977. július 1-jén a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltárában megkezdte működését Labádi Lajos levéltáros-helytörténész. 51 éve, 1970. július 1-jén letették a Kossuth tér 5. sz. alatt épülő 97 lakásos új bérház és szolgáltatóház alapkövét. Ünnepi beszédet tartott, s az alapkövet elhelyezte Török László megyei tanácselnök. A funkcionalista szemléletű, modern szalagház terveit Novák István Ybl-díjas építész és felesége, Juhász Márta készítette. 74 éve, 1947. július 1-jén a nemzetgyűlés elfogadta az 1947: XVII. törvénycikket a 3 éves tervről. 80 éve, 1941. július 1-jén a belügyminiszter betiltott minden politikai jellegű gyűlést. 83 éve, 1938. július 1-jén elhunyt dr. Szeder Ferenc János (1877-1938) földbirtokos, városi és megyei képviselő, lapkiadó, Szentes 1926-1931 közötti országgyűlési képviselője, m. kir. gazdasági főtanácsos. 115 éve, 1906. július 1-jén megalakult a Magyarországi Cipész és Csizmadia Munkások és Munkásnők Szakegyletének szentesi csoportja. (Elnök: Csenki István; a tagok száma 24 fő.) 115 éve, 1906. július 1-jén Sima László (Sima Ferenc fia) életre keltette apja nagy múltú újságját, az 1899-ben megszűnt Szentesi Lapot. 122 éve, 1899. július 1-jén megindul az Új Szentesi Lap. (Kiadója és felelős szerkesztője Sz. Kovács Pál.) 176 éve, 1845. július 1-jén beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába Bene Józsefet. 194 éve, 1827. július 1-jén született Cicatricis Pál (1827-1880) városi főjegyző.
Szentesi Évfordulónaptár - június
Összeállította: Tímár Ferenc - támogató a TEAM Számítástechnika - www.szentesinfo.hu
Szentes, 2021. 07. 10.
|