Bolgárkertészek Szentesen

az intenzív zöldségtermesztés kezdetei

 

 

 

Szentes környékén épp 150 évvel ezelőtt telepedtek le az első bolgárkertészek. Ebből az alkalomból szeptember 22-én a Szentes Városi Könyvtárban, a Szentes-Csongrád Rotary Clubbal közös szervezésben vetített képes előadást tartott dr. Mód László egyetemi adjunktus, néprajzkutató. A lentebb idézett szöveg egy régebbi írásából való.

 

 

 

Mindennapi táplálkozásunkban jó néhány olyan zöldségféle található, amelyek magyarországi elterjedése a XIX. század utolsó harmadában hazánkban megtelepedő bolgárkertészeknek köszönhető. A jövevények az itthoni zöldségtermesztésre jelentős hatást gyakoroltak. Élen jártak az új zöldségfajok (padlizsán, spárgatök stb.) elterjesztésében, de a tevékenységükhöz fűződik számos, addig ismeretlen zöldségféle (Királypaprika, Kosszarvú, stb.) meghonosítása is.

 

 

 

A bolgárkertészek növényápolási ismeretei széleskörűek voltak. Számos új termesztési technikával gazdagították a hazai kertkultúrát, amit korábban főként a külterjesség jellemzett. Tevékenységükhöz kapcsolódik az árasztásos öntözés meghonosítása, amely ismeretlen volt Magyarországon.

 

 

 

A dulápnak nevezett bolgárkereket rendszerint a helyi bognárok állították össze természetes vízfolyások partján. A vizet lovak segítségével emelték ki. A bolgárok sajátos formájú kapákat használtak, amelyek a vízi kerékhez hasonlóan újdonságnak számítottak a XIX. század végén.

 

 

 

Az első kertészek 1875-ben jelentek meg Szegváron, ahol a Károlyi uradalomtól földterületet béreltek. Az általuk alkalmazott termesztési technikák a századfordulótól kezdve a magyar lakosság körében is kezdtek elterjedni. Az első kertészetek a szegvári határban, Magyatésen és az Alsóréten jöttek létre. Számuk 1914-re tízre emelkedett, területük pedig megközelítette a 35-40 kat. holdat.

 

 

 

 

 

A két világháború között Szentes környékén tovább növekedett a zöldségtermesztés jelentősége. Ennek tudható be, hogy 1942-ben a kertészkedés már 570 kat. holdon folyt. Ebben az időszakban jelentős mértékben átalakultak a termesztési hagyományok és a technikák. A bolgárkerekek helyét egyre inkább átvették a robbanómotoros szivattyúk. A termesztett növények közül pedig a paprika vált egyeduralkodóvá. A kertészetek a város határában főként a természetes vízfolyások mentén alakultak ki, amelyek kedvező öntözési lehetőségeket biztosítottak.

A Szentes környéki zöldségtermesztés múltját, termesztési hagyományait örökítette meg Czibulya Ferenc önéletrajzi ihletésű munkájában, valamint Szalva Péter jó néhány írásában.

 

     

 

A bolgárkertészet másfél évszázados múltja, termesztési hagyományai a most élő kertészek számára a szakma történelme és az identitás erősítője is.

Dr. Mód László bolgárkertészekről szóló 2 cikke és egy témához kapcsolódó konferencia-kiadvány az
e-Könyvtár Szentes gyűjteményéből elérhető az alábbi linkekre kattintva:

 

 

Szentes, 2015. 09. 24.

 

.