Kopjafa avatás Szentes egykor legtitkoltabb katonai bázisán

A 28. Rakéta osztály 50 év után újra találkozott

2014. május 24-én az MN 5980 28. Rakétaosztály alapításának 50. évfordulója alkalmából találkozót tartottak, amelyen részt vettek a volt parancsnokok és az egykori sorkatonák is.

Az évforduló programja reggel Derekegyházán kezdődött. Az alakulat elhunyt katonái emlékére kopjafát szenteltek, megemlékeztek a volt bajtársakról.

A kopjafa avatási ünnepségen Lukács István nyugalmazott ezredes az alábbi gondolatokkal emlékezett vissza az 50 évvel ezelőtt alakult alakulatról.

Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm Önöket a volt szentesi a MN 5980, valódi nevén a 28. rakétaosztály alapításának 50. évfordulója alkalmából, a katonai szervezet elhunyt katonáinak emlékére állított, kopjafa avatási ünnepségén. A kopjafa szó hallatán ma nem a szó eredeti jelentése --- vagyis egy sírjel-- jut eszünkbe, hanem valamilyen alkalomból felállított faragott emlékoszlop. Az egykori csupán temetőkben előforduló sírjelek, napjainkban magyar nemzeti szimbólummá váltak, fontos helyet elfoglalva a magyar nemzet szimbólumtárában, emlékmű formájában.

A nemzetünk fennmaradása az egyszerű emberek mindennapos áldozatán áll vagy bukik. Ezért szükség van olyan helyekre, ahol emlékezhetünk, elgondolkodhatunk a múltról, jelenről és a jövőről. Egy közösségnél fontos szempont az összetartozás az összefogás szükségességének hangsúlyozása.

A nagyobb felbontású képekért keresse fel a Szentesi Mozaik facebook oldalát és ne fejtse el az oldal LIKEolását!

NEM KELL FACEBOOK regisztrációval rendelkeznie!!!

Nekünk feladatunk, hogy soha ne feledjük el azon embereket és tetteket akik és amelyek egy közösség iránti feltétlen hűség szimbólumai voltak.

A múltunk tisztelete hagyományaink ápolása segít megérteni történelmünket és eligazít a jövő építésében is. A volt katonai szervezetünk katonái nagy odaadással és tettekkel bizonyították hazaszeretetüket egy hidegháborús politikai körülmények között. Ezért ez a kopjafa az elhunyt katonatársainkon túl a MN. Megszűnt, de egyik legeredményesebb harcászati csapásmérő egységénél szolgálatot teljesített személyi állomány eredményes munkájának is emléket állít, akik a mindennapos küzdelemben becsülettel helytálltak.

Az emlékezés után váltsunk a köszönet és a hála szavaira, nagy tisztelettel mondok köszönetet, a volt katonai szervezetünk személyi állománya nevében mindazoknak, akik, hozzájárultak, segítették, vagy valamilyen formában részesei voltak annak, hogy ez a mai rendezvény létrejöhetett.

Őszinte baráti és bajtársi köszönetemet fejezem ki, volt rakéta indító ütegparancsnok utódomnak, Mészáros György tiszttársamnak, aki időt és energiát nem kímélve a kopjafaállítás teljes megvalósítását és az ünnepség megszervezését vállalta. Továbbá a köszönet szava szól a fafaragónak Szabics Ferencnek aki 1974-76 között az alakulatnál teljesített sorkatonai szolgálatot és szkv-ként került tartalékos állományba. Valamint Csatordai Józsefnek aki a kopjafa vasszerkezetét készítette és aki szintén katonánk volt.

A mai napon hagyományőrzés szempontjából egy újabb jelképpel bővült a település. A kopjafa fényét azonban elhomályosíthatja a múló idő, ezért a hagyományőrzés keretében ápolni kell, mint örökséget - tovább kell adni utódainknak, hisz e katonai szervezet kiemelkedő tevékenysége bekerült Szentes város és a környező települések történelmi tudatába s annak elidegeníthetetlen részét képezi.

Kívánom legyen ez a hely a volt rakétások egy örök őrhelye amely emlékeztesse az idelátogatókat az utódokat, az elhunyt katonatársainkon túl egy kiemelkedő eredményeket elért katonai szervezetre, és váljék ez a kopjafa az összetartozásunk jelképévé az egymás iránti tiszteletünk szimbólumává.

Dr. Demeter Attila is megemlékezett az egykori bajtársakról, parancsnokokról.

Ezt követően a szentesi Damjanich laktanya legénységi étkezdéjében megtartott ünnepélyes megnyitón Póta Csaba nyá. alezredes törzsfőnök köszöntötte a megemlékezésen megjelent 170, egykor a Rakétaosztálynál szolgálatot teljesítő katonát. Beszédet mondott Horváth Sándor nyá. alezredes, egykori laktanyaparancsnok, majd köszöntötte a megjelenteket Nyers József ezredes, ezredparancsnok.

A program a 11-es épületnél folytatódott. Az egykori elhelyezési körletnél emléktáblát avattak, ahol rövid beszédet mondott Bozó Zoltán volt sorkatona is. Az emlékek felidézése után Mészáros György nyá. tartalékos százados, a rendezvény főszervezője megkérte az egybegyűlteket, hogy a jelentős létszámra való tekintettel 3 csoportban, kísérőikkel induljanak el nosztalgikus laktanyabejárásra.

A csoportok megtekintették az 5 éve átadott csapatmúzeumot, megnézték a búvárbázist, bejárták a telephelyet és a hangárt is. A hosszú séta után mindenkinek jól esett a hagyományos katonai ebéd: babgulyás és rétes.

A helyszín, az étel íze sok-sok emléket idézett fel, hiszen a résztvevők hosszan jó kedvvel beszélgettek a hivatalos program zárása után is.