Szép volt Sipi! Szép volt Sipi!
Több százan búcsúztak tegnap a szentesi református sírkertben a 38 évesen elhunyt klasszis vízilabdázótól, Sipos Edittől.
A ravatalozón mosolygós arcú lány fényképe, pólósapka, válogatottköpeny és a világbajnoki aranyérem fogadta az érkezőket, akik részvétüket nyilvánították a szülőknek, Sipos Mátyásnak, nejének, Katalinnak, valamint a fivérnek, Tamásnak és minden további családtagnak.
A koszorúk, virágcsokrok egyre gyűltek, és az emlékezők között a hozzátartozókon kívül megjelentek az egykori szentesi, dunaújvárosi és válogatott csapattársak, edzők, barátok és ismerősök. Búcsúztatójában a lelkipásztor Sipos Edit egész pályafutását felelevenítette, az utolsó 5 év harcát is a gyilkos kórral, valamint azt, amikor közölte szüleivel: „Ha a várt csodás gyógyulás nem következik be, odafönt van dolgom."
Edzője, dr. Tóth Gyula arra emlékezett, hogy mindig mindent megtett a győzelemért, a sikerért – az életéért vívott harcban is –, és egy rendkívül szeretetreméltó embert veszítettünk el, akinek mindenkihez volt egy jó szava.
Az urnát néma csendben eresztették a sírba, amelyen ott állt a felírat: Sipos Edit, 1975–2013. Nehéz szavakat találni, nagyon sok örömöt szerzett családtagjainak, barátainak, a szurkolóknak. Ezekre visszagondolva sportosan azt mondhatjuk – mint mindig a pólómeccsek után –, hogy „Szép volt, Sipi!"
További képek itt tekinthetők meg:
Szentes, 2013. 08. 24.
