Rendőrök szidták le jogosan!

Lehet, hogy egy napot késik Cseuz László

Hétfőn eltévedés nélkül tudtam elhagyni Londont. Egy kis rendőri segítséggel érkeztem meg Doverba. Itt sajnos elvettek tőlem a gázsprét, amit kutyatámadás ellen vettem meg otthon. Szerencsére eddig nem hiányzott.

Kedden az utam legnagyobb távolságát sikerült teljesíteni (236 km). Nem tálaltam meg a jó utat, így az autópályára keveredtem, persze megállítottak. Rövid és jogos szidás után elmagyaráztak, hogy merre kell mennem. Nem készültem arra, hogy Brüsszel előtt 50 km-rel kezdődően csaknem 150 km-en keresztül hullámzó utakon kellett haladnom.

Brüsszelt es Köln-t is sikerült hiba nélkül teljesíteni, már-már azt hittem, hogy tájékozódási zseni lettem, az ötödik napon viszont Koblenz-nél több, mint egy órát tekeregtem, ha nem figyelem a Rajna folyását, ellenkező irányban indultam volna el. Kezeim továbbra is zsibbadtak, de nem rosszabbodik a helyzet. Tegnap es ma is nagyon meleg volt, ami nemigen zavart, csak nagyon sok folyadékot kellett innom.

Ma volt úszó tanítványomnál (Török Mariann) töltöttem az estet és éjszakát. A család alaposan megvacsoráztatott, kimosták a cuccaimat. Heidelberg egy csodaszép varos, persze én sokat nem láthattam belőle. Holnap hajnalban indulok tovább. Jelenleg 3612 km-t mutat az órám.

Lehet, hogy egy nappal később érkezem haza, de mindent megteszek azért, hogy 24-én este hétre otthon legyek. Persze a teljesítő képességemnek is vannak határai.

Fizikailag rendben vagyok, csak az étkezeseimre kell jobban figyelni, mert a nagy melegben nincs étvágyam. Valamennyit fogytam, de szerintem nem vészes. A kerékpárral eddig semmi gond nem volt.

Jó lenne mar otthon lenni.

üdv. Cseuz Laci

Szentes, 2012. 08. 17.