Szentesi Tekerő Tábor

Hetedik esztendeje gyűlnek össze Szentesen az ország tekerősei. Már mondhatjuk hagyománynak, hogy a nyár első hétvégéjén (2009. június 19-én) Szentesen találkoznak ennek a népi hangszernek a mesterei, és "majdnem" mesterei, hogy egymástól nem csak technikát, de dalokat is tanulva gyarapítsák tudásukat.

Havasréti Pál (Téka Együttes) vezetésével három szentesi dalt adtak elő, amikor ott jártunk és ezt a cikk végén mindenki meg is hallgathatja, de addig is ismerjük meg ezt a hangszert.

A tekerő olyan vonós hangszer, melynek dallamhúrját és kísérőhúrjait a játékos a begyantázott fakorongot forgatva egyidejűleg hozza rezgésbe, miközben másik kezével a billentyűket benyomva, az érintőket („kottákat”) nyomva a húrra – annak hosszát, és ezzel hangmagasságát változtatva – játssza a dallamot. Jellegzetes hangzást adnak az állandóan megszólaló kísérőhúrok (burdonhúrok), és a tekerőlant sajátos ritmushangjai, a reccsentő hangok is, melyek által a zenei hangsúlyozás, a dallam ritmusa is kiemelhető.

Karikó-Tóthné Puskás Gabriellától a tábor szervezőjétől megtudtuk, hogy a Lajtha László Zeneiskolában kilenc évvel ezelőtt indult meg e különleges hangú, szentesi gyökerekkel bíró hangszer szervezett oktatása. A közös együtt muzsikálások során vetődött fel egy olyan népzenei tábor gondolata, melynek évről évre városunk adhatna otthont. Az elgondolást tett követte, s a népzenei tanszak hallgatóinak szorgos szervezése indította el a tábort.

Szentes, 2009. 06. 25.