|
Téravató Rózsa Gábor emlékére A Mozaik városvédő fóruma kezdeményezte
A bronz emléktábláról ezt a látványt látta Rózsa Gábor! (Kinagyítható!)
2007. november 30-án pénteken délelőtt 11 órakor a család, a barátok valamint igen sok helybeli és messzebbről érkezett lokálpatrióta tisztelgő jelenlétében történt meg a Rózsa Gábor tér ünnepélyes felavatása a Fridrich-féle Fényírda mellett.
A térnévadót kezdeményezők nevében az ünnepség szóvivőjeként Tímár Ferenc mérnök-tanár, a Szentesi Mozaik internetes újság kiadója köszöntötte a megjelenteket, majd a Himnusz eléneklése után Györe Ádám, a HMG 11/D-s tanulója mondta el Juhász Gyula: Tiszai csönd című versét.
Ráday Mihály művészettörténész, a városvédők "atyja" Rózsa Gáborra emlékezve elismeréssel szólt az 1905-ben épült Fényírda megmentéséről. Ilyen jó állapotban csak ez az egy maradt meg a Kárpát- medencében. Felemlegette a Gáborral folytatott kocsmai beszélgetéseket, a műsorai után kapott SMS-eket. – Megjelenése, viselkedése alapján különös ember volt – mondta –, de volt tartása, amellett meggyőzően, jól tudott beszélni és az idő igazolta tetteit. A visszaemlékezés után az "Aj, sirass, édesanyám" című népdalt énekelte el Hegyes Kata, aki szintén a HMG 11/D-s tanulója.
Szirbik Imre polgármester, mint Szentes város "beleltározott egyéniségéről" beszélt Rózsa Gáborról, aki a szemléletformálásban segített sokat a szentesieknek. Bevallotta: sokat veszekedtek, de képes volt őt leszállítani a kerékpárról a kérdéssel: "Nincs egy kis borod? Beszéljük meg a dolgot!" Rózsa Gábor, ez a "gyütt, de nem mönt" ember arra volt csodálatos társ, hogy meg tudta az embert állítani, amire pedig nagy szükség van a mai rohanó világban. – Egy éve nincs közöttünk – mondta –, ám a vele töltött pillanatok életünk meghatározó részeivé váltak.
A beszédeket követően Ráday Mihály és Szirbik Imre leleplezték a fényirda falán elhelyezett bronz reliefet, Lantos Györgyi csongrádi szobrászművész megragadóan szép alkotását. A Szózat eléneklése után a család és a barátok stílszerűen vörös rózsával tisztelegtek, a mérnök-múzeológus emléke előtt.
A megemlékezés "hivatalos része" végeztével a szervezők a fényírdába invitálták a megjelenteket némi pogácsára és vörös borra, és persze sok - Gáborra emlékező - kedves történetre.
A téravató képes és hangos összefoglalóját ITT tekintheti meg! Szentes, 2007. 12. 10. |