A KRESZ 2007-es változásai 

58/2007. (III. 31.) Korm. rendelet a közúti közlekedés szabályairól szóló

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet módosításáról

1. Új jelzőtáblák bevezetése

A rendelet 1. §-a az úthasználati díj megfizetésével igénybe vehető autópályák, autóutak és országos főutak megjelölésére vonatkozó jelzőtáblákat határozza meg. A jelzőtáblák bevezetésére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi L törvénnyel, a díjfizetés ellenében használható autópályákról, autóutakról és főutakról szóló 37/2007. (III. 26.) GKM rendelettel, továbbá az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról rendelkező 36/2007. (III. 26.) GKM rendelettel összhangban került sor.

A rendelet 2. §-a szintén új jelzőtáblát vezet be „Korlátozott forgalmú övezet (zóna)” elnevezéssel, melynek alkalmazásával a táblán megjelölt súlyhatárt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtási tilalma jelezhető.

A jelzőtábla bevezetésével a jogalkotó – szándéka szerint – azt kívánja megakadályozni, hogy a díjfizetési kötelezettség alól kibújni szándékozó tehergépkocsi-vezetők közlekedésre a nem főútvonalként jelölt egyéb utakat, és azok településeken átvezető szakaszait válasszák.

A rendelet 3. §-a a tájékoztatást adó jelzőtáblák körét egészíti ki az "Alagút" elnevezésű táblával. A bevezetés indoka: az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelvében meghatározott, a transzeurópai közúthálózat alagútjainak jelzőtáblával történő megjelölésére vonatkozó rendelkezéseknek a nemzeti jogba illesztése. A jelzőtáblát az 500 méternél hosszabb alagutak esetén kell kihelyezni.

2. Sebességhatárok módosítása

A KRESZ korábbi szabályozása az egyes járművekre vonatkozó megengedett legnagyobb sebesség meghatározásakor az egyéb gépjárművek köréből kiemelte a motoros triciklit, és arra eltérő, alacsonyabb sebességet állapított meg. A rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése ezen az előíráson oly módon változtat, hogy nem a motoros triciklit, hanem a teherszállításra kialakított motoros triciklit emeli ki az egyéb gépjárművek közül, és erre állapít meg alacsonyabb, 40 km/órás megengedett legnagyobb sebességet.

A rendelet 5. § (3) bekezdése értelmében a mezőgazdasági vontató, valamint a mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvény megengedett legnagyobb sebessége – a korábbi 30 kin óráról – 40 km/órára emelkedik. A változtatásra a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok és azok pótkocsijainak jóváhagyásáról. valamint a 74/150/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek figyelembevételével került sor.

A rendelet 5. § (4) bekezdése alapján személygépkocsival, motorkerékpárral és 2500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival lakott területen kívüli utakon – amennyiben ezt jelzőtábla megengedi – 90 km/óránál nagyobb sebességgel is lehet közlekedni.

A „Sebességkorlátozás” jelzőtábla elhelyezésére a közút kezelője jogosult. Azt, hogy a 90 km/órás sebességhatár felemelésére milyen feltételek teljesülése esetén kerülhet sor, és hogy az emelés mértéke milyen lehet, a gazdasági és közlekedési miniszter várhatóan az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendeletben fogja szabályozni.

3. Fényvisszaverő mellény (ruházat) viselési kötelezettség

A rendelet 4. §-a értelmében a lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján és útpadkáján tartózkodó gyalogosnak — éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén — fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie. Ezen szakasz 2008. január 01-jétől hatályos.

A fényvisszaverő mellény viselése a gyalogos számára minden esetben kötelező függetlenül attól, hogy milyen okból tartózkodik az úttesten, a leállósávon vagy az útpadkán, így például az úttesten áthaladás esetén is. mindaddig, míg ennek során az útpadkán. a leállósávon, illetve az úttesten tartózkodik.

Felnőtt és gyermek gyalogos együttes közlekedése, úttesten, leállósávon vagy útpadkán történő tartózkodása esetén a gyermeknek is kötelező a fényvisszaverő mellény használata, kivéve, ha a gyermek a felnőtt ölében tartózkodik vagy bármilyen módon a felnőtt testéhez van rögzítve.

A rendelet előírása a műszaki hiba miatt vagy egyéb okból megálló járműből kiszálló személyekre is vonatkozik. Esetükben nincs olyan előírás, hogy csak fényvisszaverő mellényben szállhatnak ki a járműből, de a lehető legrövidebb időn belül fel kell azt venniük, vagy el kell hagyniuk az úttestet, a leállósávot és az útpadkát. Autóbuszról leszálló utasok esetén is csak az a személy tartózkodhat az úttesten, a leállósávon vagy, az útpadkán, aki fényvisszaverő mellényt visel.

A fényvisszaverő mellény viselésére vonatkozó kötelezettség az adott személyhez kötött, tehát nem a gépjárművezetőnek kell arról gondoskodnia, hogy a járműből kiszálló utasok a mellényt használják. Nem kötelezettsége a járművezetőnek továbbá az sem. hogy az utazók számának megfelelő számú fényvisszaverő mellényt tartson a járműben.

Különjáratú autóbuszok esetében azonban célszerű a szolgáltatók figyelmét felhívni arra, hogy lehetőség szerint gondoskodjanak az autóbuszban az utasok számának megfelelő mennyiségű fényvisszaverő mellény elhelyezéséről.

Rendőri intézkedés (igazoltatás) során a járműből kiszállított személynek is a fényvisszaverő mellény használatára kötelező. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, a rendőri intézkedést (igazoltatást) az úttesten, a leállósávon vagy az útpadkán kívül kell végrehajtani.

A fényvisszaverő mellény nem kötelező tartozéka a járműnek, de mivel a járművezetőnek rendőri intézkedésre, illetve műszaki meghibásodásra számítania kell, ezért elvárható tőle, hogy legalább saját maga számára tartson egy fényvisszaverő mellényt a járműben.

A rendelet 2007. június 1-jével hatályba lépő 8. §-a szerint, lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a kerékpárt hajtó személynek – a kerékpár kivilágítása mellett - fényvisszaverő mellényt is viselnie kell.

A szabályozás csupán a kerékpárt hajtó személyre vonatkozik, ebből adódóan a kerékpáron utasként tartózkodónak (a 18. életévet betöltött vezető egy, 10 éven aluli gyermeket szállíthat) nem kell fényvisszaverő mellényt viselnie. Ha a kerékpárt két vagy több személy hajtja (pl. tandem kerékpár), úgy minden személynek viselnie kell az előírt fényvisszaverő mellényt.

 A rendelet 2008. január 1-jétől hatályba lépő 9. §-a és 10. §-a alapján a kézikocsival közlekedő személynek lakott területen kívül, az állatot hajtó vagy vezető személynek lakott területen kívüli út úttestjén vagy leállósávján éjszaka és korlátozott látási viszonyok között fényvisszaverő mellényt kell viselnie. Abban az esetben, ha több személy végzi az állatok hajtását. vezetését, úgy az előírt fényvisszaverő mellényt minden személynek viselnie kell.

A KRESZ 21. §-a értelmében a lóháton közlekedő (lovagló) személy vezetőnek minősül, ezért számára a fényvisszaverő mellény viselése nem kötelező.

A fényvisszaverő mellényre vonatkozó követelményeket az MSZ EN 471:2003. számú szabvány határozza meg. A kereskedelmi forgalomban általában a fenti szabványnak megfelelő fényvisszaverő mellény kapható, melynek megfelelőségét a mellényen (pl. annak címkéjén) fel kell tüntetni.

A kereskedelmi forgalomban kapható fényvisszaverő mellények mellett elfogadható, illetve használható bármilyen olyan ruházat, amely a fenti szabványnak megfelel.

Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között gondoskodniuk kell a kerékpár, a kézikocsi, az állat és az állatcsoport kellő távolságból észlelhető kivilágításáról. A fényvisszaverő anyagok alkalmazása ugyanis növeli a biztonságot, de nem helyettesíti a megfelelő kivilágítást.

 A fényvisszaverő, reflektív csíkok önmagukban, pl. karra, lábra rögzítve nem töltik be maradéktalanul funkciójukat, ezért kizárólag azok viselése nem elegendő.

4. Biztonsági öv használati kötelezettség

A rendelet 7. §-a pontosította az M1, M2, M3, N1, N2, és N3 kategóriájú gépkocsik üléseihez felszerelt biztonsági övek és a gyermekbiztonsági rendszer használatára vonatkozó rendelkezéseket, igazodva a járműtechnika fejlődéséhez és a 2003/20/EK irányelv 2006. május hónapban hatályba lépett rendelkezéseihez.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelék 3. pontja alapján a gépkocsik a következő kategóriák egyikébe sorolhatók:

      1.   M járműkategória: Személyszállító gépkocsik.

            1.1 M1 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel.

            1.2 M2 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel és legfeljebb 5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

             1.3 M3 kategória: Személyszállító gépkocsik, a gépjárművezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel és több mint 5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

      2.   N járműkategória: Áruszállító gépkocsik.

            2.1 N1 kategória: Áruszállító gépkocsik, legfeljebb 3,5 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

            2.2 N2 kategória: Áruszállító gépkocsik, több mint 3,5 t. de legfeljebb 12 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

            2.3 N3 kategória: Áruszállító gépkocsik, több mint 12 t műszakilag megengedett legnagyobb össztömeggel.

A rendelet 7. § (1) bekezdése a korábbi szabályozáshoz képest abban hoz alapvető változást, hogy a biztonsági övvel felszerelt ülésen utazó személy biztonsági övének becsatolásáért már nem a járművezetőt teszi felelőssé, hanem magát az ülésen utazó személyt. Ebből adódóan a biztonsági öv használatának elmulasztása miatt magát a szabályszegőt kell intézkedés alá vonni, legyen az a járművezető vagy az utas.

A rendelet 7. § (2) bekezdéséhez kapcsolódva, ha a gépkocsiban a biztonsági övek beszereléséhez szükséges rögzítési pontok nincsenek kialakítva, a biztonsági öv használata nem kötelező. Ha a gépkocsi üléseihez biztonsági övet szereltek fel, annak használata általában kötelező.

Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy a biztonsági öv használata alól felmentést kaphat az, aki a külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik. Ez a személy lehet a gépkocsi vezetője vagy utasa is.

Nem kell becsatolni a biztonsági övet a lakott területen menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, továbbá a lakott területen kívül menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban sem, ha az álló utasokat is szállíthat.

A rendelet nem ad felmentést a biztonsági öv használata alól a nem menetrend szerinti járatok (különjárat, szerződés járat) esetében, melyeken álló utas rendszerint nem utazik. Amennyiben azonban a szolgáltató megengedi, hogy a buszon álló utasok is utazhassanak, abban az esetben az ülő utasokra nem vonatkozik a biztonsági öv használati kötelezettség.

Azon autóbuszok esetében, ahol a biztonsági övek használata kötelező, erről az utasokat a jármű vezetője, a kalauz, az idegenvezető vagy a csoport vezetőjeként kijelölt személy által vagy audiovizuális eszközök (pl. videó) segítségével tájékoztatni kell. Az üléseken a biztonsági öv használati kötelezettségre utaló jelzést (matricát) kell elhelyezni.

Az új szabályozás alapján – eltérően a korábbitól – az oktató nem mentesül a biztonsági öv használati kötelezettsége alól sem a járművezetés oktatása, sem az azt követő gyakorlati vizsga során.

5. Gyermekbiztonsági rendszer használata

A rendelet 6. §-a megváltoztatta azt a korábbi szabályozást, miszerint két 10 éven aluli gyermeket minden esetben egy személynek kell tekinteni. A továbbiakban csak a gyermekbiztonsági rendszer használati kötelezettség alóli mentesség fennállása esetén van erre lehetőség.

A gyermekbiztonsági rendszerek (gyermekülés) használata 150 cm testmagasságig általában kötelező. Abban a gépkocsiban, amely – gyári kialakítása miatt – alkalmatlan a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére – az autóbuszok kivételével – 3 évesnél fiatalabb gyermek nem szállítható a 3 évesnél idősebb gyermek pedig csak a hátsó üléseken foglalhat helyet.

Egy ülőhelyen két 10 évesnél nem idősebb gyermek csak a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére alkalmatlan jármű hátsó ülésén szállítható. Minden más esetben a gyermekeket külön ülőhelyen kell elhelyezni, és kötelező a gyermekbiztonsági rendszerben történő rögzítésük.

A gyermekbiztonsági rendszer használata 135 cm testmagasság alatt kötelező. Ha a gyermek a hátsó ülésen foglal helyet, legalább 135 cm testmagasságú és 3 évesnél idősebb, az üléshez beszerelt biztonsági övvel is rögzíthető. A gépkocsi első ülésén 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.

A gépkocsi első ülésére a gyermekbiztonsági rendszer csak a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban és csak abban az esetben szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.

Nem kötelező a gyermekbiztonsági rendszer használata, ha orvosi igazolás ez alól felmentést ad. Az igazolás vonatkozásában a biztonsági öv szabályainál részletezett rendelkezések az irányadóak.

A rendelet 12. § (1) bekezdése alapján a gyermekbiztonsági rendszerek tekintetében megkülönböztetünk integrált és nem integrált gyermekbiztonsági rendszert. Az integrált rendszerek közé tartoznak a szabványnak megfelelő gyermekülések. illetve ülésmagasítók különböző típusai. A nem integrált gyermekbiztonsági rendszerek közé olyan egyéb – az előírt szabványoknak megfelelő – megoldások tartoznak, amelyek a gyermek gépkocsiban történő biztonságos elhelyezését, rögzítését szolgálják.

A rendelet 12. § (2) bekezdése határozza meg az iskolabusz fogalmát, mely szerint iskolabusz: az óvodás gyermek, közoktatási intézmény tanulója szállítására rendszeresített, nem menetrend szerint közlekedő autóbusz.

A rendelet 7. § (4) bekezdése értelmében 2009. szeptember 1-jétől az iskolabusszal abban az esetben szabad közlekedni, ha:

- a KRESZ 20.§ (6) bekezdésében meghatározott táblával megjelölték,

- az ülésekhez biztonsági övet szereltek fel,

- a 135 cm-nél alacsonyabb gyermeket gyermekbiztonsági rendszerben (gyermekülés) rögzítették,

- a legalább 1.35 cm magas gyermeket biztonsági övvel rögzítették,

- a szállított utasok ülőhellyel rendelkeznek.

Szentes, 2007. 11. 23.