APU MEGJÖTTEM!

2007. november 27-én este 22 óra 18 perc és 50 másodperckor 4130 grammal és 52 cm-rel a szüleim (Vidovics Ferenc és Molnár Zsuzsanna) legnagyobb örömére megjöttem!!!

Igaz a doktor bácsi azt mondta, hogy nov. 21-én kellene megérkeznem, de annyira jól éreztem magam, hogy picit még maradtam. Tegnap hallottam egy szép dalt (valami csigáról énekeltek, aminek ugyan égett a háza), igaz csak foszlányok szűrődtek át anyu hasán, de találtam egy dugót, és kihúztam.

Ekkor valami galibát okozhattam, mert amibe eddig úszkáltam, az elkezdett folyni. Úgy voltam vele, hogy ahová az folyik ott biztosan van hely. Egyre jobban kezdett szorítani az a "lufi" amibe eddig voltam és fény is szűrődött be a dugó helyén, vettem a fáradtságot és kibújtam! Nini! Mennyi új arc! Szia bácsi, szia néni! De ki ez a bácsi, akinek ismerem a hangját?

Azt mondta anyu, hogy őt úgy hívják, hogy apu! Akkor SZIA APU kiáltással köszöntöttem picit hadarva, ami így hangozhatott OOOOOOÁÁÁÁÁÁÁ! Szóval elkezdtem az ismerkedést ezzel a világgal, és nézze el nekem mindenki, ha pár napra kisajátítom szüleimet! Cuclis puszi mindenkinek! Üdv: legifjabb Vidovics Ferike

Szentes, 2007. 11. 27.