Üröm az örömben!

Aggódnak a horgászok a felső Kurcáért

A képre kattintva kinagyítható! 

A minap kaptuk a hírt, hogy szabályosan beállt a felső Kurcán a rucaöröm. Ez az a növényke mely úszik a víz felszínén, és ezzel nem csak oxigént von el a vízből, hanem megakadályozza, a napfény bejutását is a vízbe.

Tehát a téma itt lebeg a Kurca felszínén, így hát érdeklődtünk és megnéztük.

Amikor a Kurca „lavórhoz” értünk (ide emelik át szivornyával a vizet az ártérről) meglepődve tapasztaltuk, hogy a lavór üres volt. A kurcai átfolyót pedig földdel betömték. Ez a jelenség nem kivételes, mert minden évben tart a vízügy műtárgy szemlét, és az átereszek, és zsilipek állapotát csak úgy tudják ellenőrizni, ha az nincs víz alatt.

Ezen a héten pénteken (2005. szeptember 30.) lesz a műtárgy szemle, és utána ki lesz bontva minden betemetés. Igen ám, de ezzel még nem kap vizet a Kurca, de erre még visszatérünk.

A felső kurcai szakaszon elindulva szinte a kettes zsilipig összefüggő rucaöröm fogadja a kilátogatókat. Ezen a területen számos horgásztanya található és azok tulajdonosai nem csak aggódnak a Kurcáért, hanem a benne található halakért is.

A horgászok közül páran elhatározták, hogy „magad uram, ha más nem segít” felkiáltással neki kezdenek a rucaöröm lehalászásának.

Persze érthető módon ilyenkor friss vízért, azaz vízfolyásért harcol mindenki, mert akkor természetes módon távozik ez a növény a vízfelszínről, csakhogy ez mind pénzbe kerül.

Az elmúlt hét péntekén 18.00 órakor véget ért a harmadfokú vízminőségi-kárelhárítási védekezés a Kurcán, így most már nem érkezik újabb vízmennyiség a Kurcába. Mindez azért teljesen nem igaz, mert a víz tehetetlensége miatt még napokig folyik a Vekerből a Kurcába a víz, de az már csak a kiegyenlítődés miatt történik.

Az Atikövizig az idén több mint 2,5 millió köbméter vizet táplált a kettős hasznosítású Kurcába, amely mintegy 20,5 millió forintba került. Június elején 570 ezer köbmétert ökológiai célból a Körös folyóból szivornyával illetve gravitációsan. Július végétől egy héten keresztül öntözési és ökológiai céllal 734 ezer köbméter vizet szivattyúztak a Felső- Kurcába, míg augusztus 25-től - a halpusztulást követően - 400 ezer köbméter vizet engedtek gravitációsan a mederbe. A tömeges halpusztulás idején, két héten keresztül 860 ezer köbméternyi utánpótlás érkezett a harmadfokú vízminőségi-kárelhárítási védekezés keretében a Szarvas-kákai szivattyútelepen keresztül a Vekerbe.

Ez a vízmennyiség nagyobb részben a felső Kurca alatt a kettős zsilip után érkezett a Kurcába így érthető módon nem sok víz jutott a Kurca első bögéjébe és így alakulhatott ki a rucaöröm a vízfelszínen.

Szakértők szerint ha ez a rucaöröm az első fagy során lesüllyed a víz felszín alá elkezd rothadni, csakhogy ennek a rothadásnak az eredménye képpen nem alakul ki tetemes iszapréteg. Ezt bizonyítják a geodéziai vizsgálatok is, amelyek azt mutatják, hogy a kettes zsilipnél mérhető vastagabb iszapréteg, de a felső Kurcán ez nem tapasztalható.

Amikor ott jártunk olyan jelenséget lehetett látni, amit nem akartunk elhinni. Olyan tiszta volt a Kurca vize (már ahol nem volt rucaöröm), hogy a vízfenéken pihenő halakat is lehetett látni. Szinte azt lehet mondani, hogy úszó nélkül is lehet horgászni, mert lehet látni, hogy mikor kap rá a csalira a hal.

Ha már ennyire tiszta a víz, akkor miért is aggódnak a horgászok?

A rucaöröm miatt és annak oxigénelvonó és árnyékoló képessége miatt féltik a kurcai halállományt és a Kurcát.

A felszínen megjelenő rucaöröm telepek kialakulását csak folyóvízzel lehet megakadályozni, ám de ehhez pénz kell.

Az Atikövizig tanácsosa, Herczeg Zoltán a problémával kapcsolatban elmondta, hogy a mostani rucaöröm eltávolítása vízfolyatással nem kivitelezhető, mert ezt a védekezést augusztus 1-10 között kell megvalósítani. A sokéves tapasztalata azt mutatja, hogy ebben az időszakban kezdődik a rucaöröm felszíni elterjedése.

Elmondta továbbá, hogy sajnos tévedés az, hogy az árhullám ideje alatt végnélkül lehet kiemelni vizet a Kurcába. Tudni kell, hogy a víznek ereje van, és nem szabad megvárni, hogy a víz ezt meg is mutassa, ezért csak akkor lehet a szivornyával friss vizet beemelni, ha nincs nagy különbség a Kurca és a szivornyai mederben található víz szintje között.

Egyébként ők jelezték az önkormányzat felé, hogy erre az időszakra (aug. 1-10) tervezzenek be finanszírozási keretet, mert ha nincs öntözővíz megrendelés, akkor bizony szivattyúval kell beemelni a vizet a szivornya csatornájába.

De mit lehet tenni a rucaöröm ellen? Most jelen pillanatban semmit, mert a spóráit már elszórta, de azt meg lehet akadályozni, hogy a fenékre lesüllyedjen. Ekkor kell a tettek mezejére lépni, úgy ahogy egyes horgászok fogják tenni. A következő napokban a felső Kurcán több ponton is ki fogják szedni a rucaörömet, de addig is, akik szeretnének horgászni azok pillepalackokkal a felszínen tartott kifeszített kötelekkel, vagy levegővel megtöltött csövek segítségével tartják távol stégük (mólójuk) előtt a rucaörömöt.

Tehát összegezve az egészet, a rucaöröm elleni védekezéshez nem elég az aggódás, hanem pénz kell, vagy folyóvíz! Ezt az összeget pedig akár pályázaton, akár összedobva de biztosítani kell, mert csak így tudunk megszabadulni ettől a növénytől, vagy pedig szákra fel és halásszuk le.

Ha valaki az iszapréteg növekedése miatt aggódik, azok megnyugodhatnak, mert az eddigi és folyamatos geodéziai mérések azt mutatják, hogy nincs jelentős iszapnövekedés a Kurca felső szakaszán. Herczeg Zoltán hozzá tette, hogy ennek ellenére támogatják azt a kezdeményezést, mely a Kurca teljes szakaszának kotrását kezdeményezi, mert akkor lehet igazi és mindenkit kielégítő vízgazdálkodást folytatni.

A Kurcán találtunk egy igen rozoga és balesetveszélyes hidat is, ami inkább hátráltatja a kurcai védekezés és állagmegőrzés ügyét, minthogy elősegítené, mert ezen a részen a meder összeszűkül, és az esetleges vízmozgással meginduló vízinövényzetet megfogja, visszatartja.

Most vegyünk egy kis pihenőt az olvasásban, mert most jön a gondolkodós rész!

Béláim! Elgondolkodott már valaki azon, hogy miért csak a nagy halak pusztultak el a Kurcán? Érdekes módon akár sneci, akár más kisebb hal nem pusztult el. Amikor szedték ki a dögöket a vízből folyt a víz a város felé, csakhogy ott nem volt tapasztalható jelentősebb halpusztulás. Miért? Gondolkodjunk!

Sajnos eddig mindenki úgy gondolkodott, hogy a vízben van a szennyeződés. De akkor felteszünk egy kérdést! Annak melyik részén?

Érdekes, hogy a fenékben élő halak pusztultak el, ami arra enged következtetni, hogy csak azon a pár tíz centin vonult végig a szenny, tehát fajsúlyát tekintve nehezebb a víznél. Az eddigi vízvizsgálatok pedig csak vízvizsgálatok, nem pedig vízközi és fenék vagy iszap vizsgálatok. A város előtt található tiltó bukó rendszerű, ami azt jelenti, hogy csak a felső vízréteget engedi át. A Vekerből  jövő víz pedig a zsilip működése miatt pont a víz alsó rétegét, azaz a „ruskóját” engedi át és így szennyeződhetett le a középső böge, de szerencsére a városi terület nem kapott sokat ebből a vízből.

Ha a kipusztult halak fajtáját megnézzük, akkor nagyarányban növényevő halak pusztultak el. Sajnos az amúrt már nem lehet telepíteni a Kurcába, mert tájidegenné lett nyilvánítva, pedig a Kurca egyik megmentője lehet az amúr.

Az 1996. évi LIII. törvény a természetvédelméről így fogalmaz:

8.§ (2) Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az  utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában - nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként - élnek, illetve éltek.

     (4) Tájidegen fajok azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják.

14.§ Tilos a nem őshonos halfajok természetes vagy természet-közeli vizekbe telepítése, továbbá halgazdasági célú tavakból az  ilyen halfajok más élővizekbe való juttatása.