Szentes - 3 évszázad kerek évfordulói  

Forrásul szolgáltak Labádi Lajos: Szentesi Évfordulónaptár 1996-2000 c. kötetei 

105 éve, 1898-ban…
… jan. 3-án született dr. Bugyi István (1898-1981) Kossuth-díjas sebészprofesszor, a szentesi megyei kórház 1933-1974 közötti igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem címzetes tanára, 1976-tól Szentes díszpolgára. (1988-ban Bugyi István Emlékérmet alapítottak a Szentesen tevékenykedő orvosok számára. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak szülőháza falán, s a központi gyógyszertár felvette nevét.) 
… jan. 24-én született ifj. Cserna János földbirtokos, mezőgazdasági reformer, magyar királyi gazdasági tanácsos.
… febr. 8-án Sima Ferenc szentesi képviselő nagyhatású beszédet tartott a parlamentben az agrárszocializmus kérdéséről. Ismertette a mozgalom keletkezésének és terjedésének legfőbb okait, feltárva az alföldi földművelő munkásság legégetőbb problémáit. 
… márc. 15-én az 1848. évi forradalom 50. évfordulója alkalmából felállították Szentes főterén Kossuth Lajos mellszobrát, Kis György és Gerenday Béla alkotását. (Ma a városházán látható.)
… ápr. 18-án hunyt el Kamocsay János volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 186265 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója. 
… máj. 1-jén a polgármester betiltotta a szentesi munkások által bejelentett népgyűlést és körmenetet.
… máj. 2-án Vadnay Andor főispán elrendelte az ideiglenesen megalakult Szentesi Szocialista Kör hatósági feloszlatását. Rendőri és csendőri fedezettel zár alá helyezték a kör irományait, könyveit, zászlaját, jelvényeit és készpénzét. (Indok: a belügyminiszter nem hagyta jóvá a kör alapszabályát.)
… máj. 30-án Szentes város képviselő-testülete díszközgyűlést tartott, amelyen leleplezték Sarkadi Nagy Mihály volt polgármester és Sarkadi Nagy Antal volt vármegyei főpénztárnok arcképeit. (Ünnepi szónokok: Sima Ferenc országgyűlési képviselő és dr. Lakos Imre polgármester. Az egyik festmény ma a városháza közgyűlési termében, a másik a Levéltárban látható.) – A Szentesi Ipartestület zászlószentelési ünnepséget tartott. (Zászlóanya: ifj. Zsoldos Ferencné született Fodor Anna.)
… májusában elkészült a Szűrszabó Nagy Imre által 1895-ben fúratott, közhasználatra szánt ún. kispiaci ártézi kút díszes felépítménye a mai Arany János és Klauzál utca sarkán. (Fúrását Almási Sándor kútmester végezte, felépítményét ifj. Kovács János építőmester készítette.)
… jún. 12-én dr. Lakos Imre polgármester nem engedélyezte a munkások által bejelentett népgyűlés megtartását, amelynek napirendjén a munkások és munkaadók közötti viszály kiegyenlítése, valamint az általános választói jog követelése szerepelt. A hatósági tilalom ellenére nagy tömeg gyűlt össze a Kossuth téren, ragaszkodva a gyűlés megtartásához. Többszöri felszólítás után a rendőrfőkapitány szuronyos csendőrök bevetésével feloszlatta a tömeget. (Ketten szuronysebet kaptak, két személyt letartóztattak. Politikai okból ekkor folyt először vér Szentesen.)
… jún. 18-án egy század katonaság érkezett Szentesre, hogy megakadályozza a munkások várható újabb tüntetését.
… júl. 11-én zálogház nyílt Szentesen a Kossuth utcai Weisz Bernát féle házban.
… júl. 16-18. között Szentesen vendégszerepelt Weinbaum Krisztián fuvolaművész, a Vígszínház első fuvolása. (Fellépett a Központi Kávéházban, a Kaszinóban és a Széchenyi ligetben.)
… júl. 22-én megalakult Szentesen a Középtiszai Halászati Társulat. (Elnöke dr. Csató Zsigmond alispán.)
… aug. 14-én megalakult a Szentesi Kereskedők Egylete.
… aug. 20-án megalakult a Szentesi Kerékpáros Egylet.
… aug. 31-én villanyvilágítási próbát tartottak a szentesi Kossuth téren.
… szept. 27-én bekapcsolták az első állandó telefonállomásokat Szentesen. A telefonközpontot a Tóth József utca 2. szám alatti postahivatalban állították fel; az előfizetők száma 5. (Az első magánelőfizető a Zsoldos család volt.)
… okt. 7-én született Török János (1898-1982) földmunkás-kubikos, szakszervezeti vezető, Szentes 1949-1950 közötti polgármestere, a város díszpolgára.
… okt. 10-én Futó Zoltánt a szentesi református egyház lelkészévé választották. (23 éven át, 1921. nov. 8-án bekövetkezett haláláig Szentesen szolgált.)
… okt. 13-án született Kotvics József (1898-1944) földmunkás, a helyi Földmunkás Szövetség elnöke, városi képviselő, a munkás eszperantista mozgalom szentesi levelezője. 
… okt. 22-én megtartották az új szentesi szálloda zárkőletételi és keresztelési ünnepségét. (Ekkor kapta a Petőfi Szálloda nevet.) Díszelőadással megnyitották az épületben helyet kapó új színházat. 
… okt. 28-án a megyeháza közgyűlési termében leleplezték Stammer Sándor (1824-1896) volt szentesi polgármester, majd alispán, királyi tanácsos, a Ferenc József Rend lovagjának olajfestmény portréját, Vastagh György festőművész alkotását. (Ma a Szentesi Levéltárban látható. Kossuth tér. 1.)
… okt. 30-án a Csongrád megyei szociáldemokrata földmunkások kongresszust tartottak Szegeden. Szentes két küldöttel képviseltette magát, közülük Bajczer Imrét beválasztották a 14 tagú megyei bizottságba.
… nov. 4-én Sima Ferenc szentesi képviselő 4 órás obstrukciós beszédet tartott a parlamentben, élesen támadva a Bánffy-kormányt.
… nov. 27-én Szentesre látogatott Bartha Miklós országgyűlési képviselő, az Ugron-féle 48-as párt országos elnöke. (Előadást tartott az I. 48-as Népkörben.)
… dec. 18-án a Szentesi Függetlenségi és 48-as Párt nagyszabású tiltakozó népgyűlést tartott a kormány ellen. A Kossuth téren közel 10 ezer fős hallgatóság gyűlt össze; vezérszónok Sima Ferenc országgyűlési képviselő. (A népgyűlés tiltakozó emlékiratot intézett a képviselőházhoz.)
… megtörtént Szentes legforgalmasabb utcáinak aszfaltburkolása. 
… Stark Nándor és Untermüller Ernő kiadásában megjelentek az első képes levelezőlapok Szentesről. 
… megalakult a Szentesi Kereskedők Egyesülete. 
… használatba vették az első írógépet a városházán. 
… megjelent Sima FerencLakos Imre: Emlékbeszédek Sarkadi Nagy Mihály Szentes város volt polgármestere és Sarkadi Nagy Antal Csongrád vármegye volt főpénztárosának arcképei Szentes város díszközgyűlésén 1898. május 28-án történt leleplezése alkalmából; Ecseri Lajos: Az alföldi munkáskérdés és a mezőgazdasági válság c., Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története II. kötete.
… bemutatták Bánfalvi Lajos: Thália befogadása c. alkalmi színművét, amelyet a városi színház megnyitási ünnepélyére írt. 
… Ábrányi Lajos megfestette ifj. Bartha János (1829-1890) gazdálkodó, a szentesi mezőgazdasági szakiskola alapítójának és névadójának portréját. (Ünnepélyes leleplezésére 1900. jún. 4-én került sor a városháza közgyűlési termében. Ma a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet épületében látható. Kossuth u. 45.)
 

110 éve, 1893-ban…
… januárban ideiglenes kísérleti telefonvonalat helyeztek üzembe Szentes és Gyula között.
… febr. 1-jén megalakult a Szentes Kerületi Betegsegélyező Pénztár. – Megnyílt Ehrlich Laura városi segéllyel fenntartott magánóvodája
… febr. 19-én megalakult a Szentesi Iparos Ifjak Önképző Köre. (Elnök: Rácz Zsigmond, alelnök: Kanász Nagy Antal.)
… ápr. 14-én 42 éves korában elhunyt Sarkadi Nagy Mihály (1851-1893) volt városi rendőrkapitány, 18841891 között Szentes polgármestere. (1932-ben utcát neveztek el róla a városban.)
… ápr. 18-án hunyt el Kamocsay János (1818-1893) volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 186265 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója.
… jún. 11-én megalakult a Szentesi Katolikus Kör.
… júliusban az uralkodó kinevezte dr. Uhlár István szentesi esperes-plébánost címzetes monostrai apáttá. 
… szept. 26-án a városi tisztújító közgyűlésen Burián Lajost közfelkiáltással Szentes polgármesterévé választották.
… okt. 9-én Szentes város közgyűlése határozatot hozott az utcai petróleumvilágítás megszűntetéséről és a villanyvilágítás bevezetéséről.
… okt. 22-én felavatták a Szentes-Hódmezővásárhely közötti helyiérdekű vasutat. (Építője Gfrerer Miklós vállalkozó mérnök.) 
… okt. 29-én hunyt el báró Maasburg Sándor (1823-1893) földbirtokos, volt 1848-as honvéd főhadnagy. (Síremléke a Kálvária temetőben található.)
… dec. 19-én hunyt el Herzl (Hegedűs) Vilmos (1828-1893), Szentes első fényképésze.
… átadták a Szentesi Kaszinó új épületét (ma zeneiskola.) 
… dr. Ecseri Lajos (1860-1938) ügyvéd, közgazdasági író, szociográfus, lett Szentes város tisztifőügyésze - 1902-ig töltötte be ezt a hivatalt.
 

115 éve, 1888-ban…
… jan. 6-án megalakult a Szentesi Ügyvédi Kör.
… márc. 19-én 63 éves korában elhunyt Mikecz Ferenc (1826-1888) ügyvéd, volt Csongrád vármegyei táblabíró, városi tanácsnok, Szentes járási főszolgabíró, a Bökény-Mindszenti Tiszaszabályozó Társulat pénztárnoka és jegyzője.
… májusában megnyílt Szentes 4. gyógyszertára a Felsőpárton. 
… június végén megalakult a Szentesi II. 48-as Függetlenségi Népkör. (Alapító tagok száma 52 fő; elnök Kis Mihály, jegyző Vecsery István. Alapszabálya jóváhagyva okt. 1-jén.) 
… júl. 17-én megalakult a Jó Szív Egyesület Csongrád Megyei Vidéki Bizottsága. (Székhelye Szentes.)
… szept. 3-án átadták a szentesi gimnázium új, reprezentatív épületét. (Tervezője Benkó Károly építész.)
… okt. 6-án 56 éves korában meghalt Beke Kálmán (1832-1888), a szentesi járás rettegett csendbiztosa, utóbb ármentesítési gátfelügyelő.
… okt. 31-én született dr. Miskolczy Jenő (1888-1952) teológiai tanár, egyházkerületi tanfelügyelő, pápai prelátus, kamarás, főesperes, szentszéki jegyző, 1928-tól szentesi apátplébános, számos valláserkölcsi és szociológiai tanulmány szerzője, a szentesi új plébánia építtetője. (Olajfestményű portréja a Szt. Anna Plébánián látható; Molnár M. alkotása. Erzsébet tér 2.) 
… nov. 10-én 74 éves korában meghalt Győri József (1814-1888) volt városi levéltárnok, tanácsnok, helyettes polgármester. (27 éven át állt Szentes város szolgálatában.)
… nov. 30-án felszentelték a szentesi református lelkészlakot és bérházat. 
… dec. 12-én született dr. Kanász Nagy Sándor (1888-1967) ügyvéd, Szentes 1936-1944 közötti polgármestere.
… megtörtént a szentesi főtér (Piac tér) kikövezése. 
… 50 új utcai petróleumlámpát helyeztek el Szentesen, ezzel a lámpák száma 315-re nőtt. 
… megjelent Halaváts Gyula: A szentesi ártézi kút c. munkája, valamint Bánfalvi Lajos: Közel és tá vol c. novelláskötete.
… átmenetileg városházaként szolgált a Széchenyi-ligeti "Új Világhoz" címzett vendéglő épületet (ma múzeum) melyet előzőleg 1873-ban az újonnan szervezett, gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 6 osztályú felső polgári fiúiskola használatába adtak.
… megkezdte szentesi szolgálatát Pap Lajos (1859-1935) református lelkész, hitoktató.
 

120 éve, 1883-ban…
… jan. 29-én a városi közgyűlés határozatot hozott egy iskolai könyvtár felállításáról a szegény sorsú tanulók könyvekkel és egyéb taneszközökkel való ellátása céljából.
… jan. 30-án 47 éves korában meghalt Páczi Mihály (1836-1883) híres szentesi cigányprímás.
… március 17-én elhunyt Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
… máj. 6-án megindult Szentesen a Darázs című élclap. (Kiadója és felelős szerkesztője Vutsák Sándor. A szatirikus lap szeptember folyamán megszűnt.)
… máj. 10-én megalakult a Szentesi Kereskedő Ifjak Önképző Egylete. (Elnök Sonnenfeld Sámuel, alelnök Kugler Jusztin.)
… jún. 26-án született Lakos János Pál (1883-1919) rajztanár, festőművész.
… aug. 1-jén Filó János református lelkész és neje Gaál Róza nemes alapítványt tett egy református árvaház létesítésére.
… aug. 25-én 71 éves korában elhunyt Balassa János (1813-1883) evangélikus lelkész. (38 éven át szolgált Szentesen.) 
… szept. 13-án született Járay (Jaeger) Imre középiskolai tanár, a szentesi gimnázium 17 éven át volt igazgatója.
… okt. 14-én megalakult a szentesi gimnazisták Önképző Köre. (A tagok száma 108 fő.)
… dec. 10-én átadták a Makay Endre tervei alapján épült, klasszicista stílusú szentesi megyeházát. Csongrád vármegye tisztikara és törvényhatósági bizottsága ünnepélyes díszközgyűléssel vette birtokába új otthonát.
… dec. 16-án beiktatták hivatalába Petrovics Soma szentesi evangélikus lelkészt. (43 éven át szolgált Szentesen.) 
… elkészült Szentes első kövesútja, a Széchenyi kongóút (ma Csongrádi út). 
… megjelent Zolnay Károly: Szentes műveltségi állapota c. tanulmánya; Ecseri Lajos: A munkásbiztosítás kérdése c. műve (amellyel akadémiai pályadíjat nyert); Csáktornyai (Filó) Lajos: Szeressünk és megbocsássunk c. novelláskötete. 
… az év folyamán Csontváry Kosztka Tivadar festőművész Szentesen működött gyógyszerészként a Megváltó patikában.
… emléktáblával jelölték meg Tóth József (1823-1870) színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója szülőházát. (1906-ban a ma is nevét viselő utca, 1909-ben a helyi színház vette fel a nevét. 1923-ban Koncz Antal szobrászművész megmintázta alakját.) 
 

125 éve, 1878-ban…
… jan. 13-án Sima Ferenc volt tanítót, városi levéltárnokot, a Szentesi Lap felelős szerkesztőjét a Szentesi 48-as Népkör elnökévé választották.
… február 12-én 80 éves korában elhunyt Leeb Mátyás apát-plébános, arany érdemkeresztes szentszéki ülnök, alesperes, aki 1828-tól haláláig, 50 éven át volt a szentesi római katolikus egyház plébánosa.
… márc. 6-án 62 éves korában meghalt Szalai István (1816-1878) szentesi református lelkész, esperes, filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, megyei és városi képviselő. (19 éven át szolgált Szentesen.)
… márc. 21-én Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter jóváhagyta Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot, egyben tudatta, hogy a Szentesen építendő új székházra 5000 forintot az állampénztárból segélyként kiutalványoz.
… márciusában megalakult a Budapesten tanuló Szentesi Egyetemisták Társasköre. (1883-tól Csongrád Megyei Kör, 1898-tól Szentesi Kör név alatt működik.)
… máj. 13-14-én általános városi tisztújító közgyűlést tartottak Szentesen. A polgármesteri tisztséget Balogh János nyerte el Kristó Nagy István volt polgármesterrel szemben. (Az új tisztikar tagjai lettek: főkapitány - Sarkadi Nagy Mihály, főjegyző - Cicatricis Pál, tisztiügyész - Burián Lajos, gazdasági tanácsnok - Sima Ferenc, jogügyi tanácsnok - Magyar József, adóügyi tanácsnok - Babós Bálint, számvevő - Szabó Károly.)
… máj. 16-án kelt rendeletével Ferenc József a szentesi római katolikus egyházközségnek adományozta a templom és plébánia feletti kegyúri jogot. (Ez azt is jelentette, hogy a hitközség maga választhatta meg papját.)
… máj. 25-én 48 éves korában meghalt Lubinszky György (1830-1878) volt szentesi főjegyző, megyei aljegyző, országgyűlési elnökségi titkár.
… jún. 17-én dr. Uhlár Istvánt a szentesi katolikus egyházközség plébánosává választották. (41 éven át Szentesen szolgált.)
… júl. 20-án Szentesre érkezett Simonyi Ernő országgyűlési képviselő. Beszámolója után ismét őt választották meg a helybeli Függetlenségi Párt országgyűlési képviselőjelöltjévé.
… aug. 8-án Simonyi Ernőt ellenjelölt nélkül ismét Szentes város országgyűlési képviselőjévé választották. Simonyi másik két választókerületben is sikeresen szerepelt: Debrecenben legyőzte Tisza Kálmán miniszterelnököt, Szegeden pedig gróf Károlyi Sándort. Heteken át nyitott kérdés maradt, hogy melyik mandátumot fogadja el.
… aug. 19-én 69 éves korában elhunyt Horváth Mihály (1809-1878) történetíró, csanádi püspök, a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, Szentes nagy szülötte. (A városban egy utca és a gimnázium viseli nevét; egész alakos szobrát Kisfaludy Stróbl Zsigmond, domborműves emléktábláját Borsos Miklós mintázta meg.)
… aug. 25-én átadták a forgalomnak a Szentes-Csongrád között kiépített távíróvonalat.
… okt. 13-án Szentesre látogatott Simonyi Ernő országgyűlési képviselő és Helfy Ignác országos 48-as pártvezér. Simonyi köszönetet mondott a személye iránt megnyilvánult bizalomért, de arról továbbra sem nyilatkozott, hogy megtartja-e a szentesi mandátumot, vagy sem. (Utóbb az országos pártközpont kérésére a debreceni mandátum elfogadása mellett döntött.) 
… nov. 25-én Simonyi Ernő lemondása folytán országgyűlési pótválasztást tartottak Szentesen. Törs Kálmán fővárosi ügyvéd, író, újságíró, a Függetlenségi Párt jelöltje került ki győztesen, 654:211 szavazati aránnyal megelőzve a helyi kormánypárt jelöltjét, Kiss Zsigmondot. (Ettől kezdve 14 éven át Törs Kálmán képviselte a várost a parlamentben.)
… megjelent Joó Károly: 24 népdal című szentesi kottáskönyve.
 

130 éve, 1873-ban…
…jan. 31-én megalakult a Szentesi Szabó Ipartársulat. (Tagok száma 50 fő.)
…márc. 23-án megalakult a Szentesi Szűcs Ipartársulat. (Tagok száma 23 fő.)
…ápr. 3-án megalakult a Szentesi Csizmadia Ipartársulat. (Tagok száma 180 fő.)
…máj. 28. és szept. 19. között kolerajárvány dúlt Szentesen. A város 28.000 lakosából 2078 betegedett meg, közülük 997 meghalt (398 férfi, 432 nő és 167 gyermek). A járvány megfékezése dr. Pollák Sándor városi főorvos nevéhez fűződik.
…jún. 18-án 48 éves korában elhunyt dr. Csikányi Károly (1824-1873), Szentes város 22 éven át volt főorvosa. 
…júl. 5-én megalakult a Szentesi Önkéntes Tűzoltó Egylet.
…júl. 10-én megalakult a Szentesi Takács Ipartársulat. (Tagok száma 39 fő.)
…júl. 20-án 60 éves korában elhunyt kiszombori Rónay Mihály (1813-1873), Csongrád vármegye volt országgyűlési követe, szabadságharc alatti alispánja. 
…júl. 26-án megalakult a Szentesi Kovács Ipartársulat. (Tagok száma 34 fő.)
…júl. 31-én megalakult a Szentesi Ács, Molnár és Kőműves Ipartársulat. (Tagok száma 24 fő.)
…okt. 28-án megalakult a Szentesi Lakatos, Késes, Pintér, Fésűs, Szappanos és Kaskötő Ipartársulat. (Tagok száma 19 fő.)
…nov. 28-án született, 70 éve, 1928. márc. 7-én hunyt el Fehér András apátplébános.
… nov. 30-án megalakult a Szentesi Cipész Ipartársulat. (Tagok száma 14 fő.)
… szeptemberben a Széchenyi-ligeti "Új Világhoz" címzett vendéglő épületet (ma múzeum) az újonnan szervezett, gimnáziumi tanfolyammal egybekötött 6 osztályú felső polgári fiúiskola használatába adták. (Az épület 1888-ig szolgált iskolaként, ezt követően városházaként, majd múzeumként funkcionált.) 
… novemberben megkezdte működését a Szentes városi közkórház. (A 10 beteg befogadására alkalmas kis kórház a mai kórház telkén állt.) – Egy 1873 novemberében készült összeírás szerint a Szentesen élő cigány családok száma 114 (390 fő)
… a bécsi világkiállításon ifj. Zsoldos Ferenc szentesi nagyiparos újszerű cserepeit a nemzetközi zsűri elismerő oklevéllel jutalmazta.
 

135 éve, 1868-ban…
… jan. 27-én 66 éves korában meghalt ifj. Kiss Bálint (1802-1868) festő, a Pesti Műegylet alapító tagja, a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre, Szentes szülötte. (Apja Kiss Bálint református esperes.)
… márc. 17-én született ifj. dr. Pollák Sándor (1868-1931) kórházi vezető orvos.
… dec. 3-án a városi közgyűlés határozatot hozott a volt szentesi honvédeknek 1849-ben beígért házhelyek kiosztásáról. Kimondta továbbá, hogy a kimérés helye örök időkre a Honvéd utca elnevezést viselje. (A utcát 1959-ben Kádár Sándor utcára, 1991-ben pedig dr. Berényi Imre utcára keresztelték át.)
… megkezdődött a szentesi zsinagóga építése. (Tervezője Knábe Ignác.)
 

140 éve, 1863-ban…
… ápr. 21-én született Király László (1863-1931) gimnáziumi tanár, aki 1894-től működött Szentesen
… máj. 15-én született Futó Zoltán (1863-1921) református lelkész, esperes, egyházi író, hitszónok, aki 1898-tól haláláig Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla.
… máj. 21-én 41 éves korában meghalt Vecsery Zsigmond (1822-1863) ügyvéd, volt megyei esküdt, városi pénztári ellenőr, a szabadságharc idején Szentes főügyésze. 
… okt. 31-én tanácsi határozattal betiltották a koldulást Szentesen. 
 

145 éve, 1858-ban…
… jan. 11-én a közbiztonság biztosítása érdekében 7 főből álló tanyai lovas őrséget szerveztek Szentesen.
… febr. 10-én született Tarnóczi Mihály (1858-1911) földmunkás-kubikos, a korai szentesi szocialista munkásmozgalom vezéregyénisége.
… szept. 5-én született Csáktornyai (Filó) Lajos (1858-1896) ügyvéd, író, újságíró, költő, Szentes szülötte.
 

150 éve, 1853-ban…
… márc. 25-én 81 éves korában meghalt Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, történeti kutató, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. (A tudós pap 1799-től haláláig Szentesen szolgált, utca és iskola viseli nevét.) 
… ápr. 13-án született Gyuricza István (1853-1929) görögkeleti kántortanító.
… máj. 13-án elhunyt Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, író, műfordító. (Kiss Bálint paptársaként 1813-tól haláláig szülővárosában, Szentesen szolgált.) 
… dec. 3-án született Sima Ferenc (1853-1904) református leányiskolai tanító, publicista, lapszerkesztő, városi levéltárnok, gazdasági tanácsnok, ármentesítési igazgató, országgyűlési képviselő, a megyei és városi függetlenségi 48-as ellenzék vezére. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 
 

155 éve, 1848-ban…
… márc. 14-én született Pólya Ferenc (1848-1901) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Önképzőkör megalakítója, városi és megyei képviselő, a Kaszinó jegyzője, majd elnöke. (1873-tól haláláig Szentesen működött.)
… márc. 21-én népgyűlést tartottak Szentesen, amelyen Boros Sámuel főbíró beszámolt a március 15-diki pesti eseményekről és ismertette a magyar nemzet kívánságait tartalmazó 12 pontot. A szentesiek lelkes éljenzéssel fogadták a pontokat. 
… márc. 24-én határozatot hoztak Szentesen a nemzetőrség felállításáról, két héttel megelőzve az ezirányú országos és megyei intézkedéseket. 
… márc. 25-én megalakult a 11 tagú szentesi Nemzeti Őrseregi Bizottság, amelynek elnökévé Molnár István tanácsnokot választották. (Működésének két hete alatt kb. 500 nemzetőrt írtak össze.)
… ápr. 6-án megkezdte működését a vármegye által kinevezett 16 tagú szentesi Közcsendi Választmány, amely a miniszterelnöki rendelet értelmében a szentesítésre váró törvények ismertetését és magyarázatát, valamint a nemzetőrség szervezését kapta feladatul. (Elnöke: Szabó Lajos járási főszolgabíró.)
… ápr. 19-én a szentesi népgyűlés megválasztotta a 86 tagú ún. Nagyválasztmányt, amely a függőben lévő örökváltsági ügyek intézésére alakult, de a gyakorlatban a képviselő-testület szerepét is betöltötte.
… máj. 28-án a szentesi nemzetőrség letette az esküt. Az ünnepélyes aktuson nyolc gyalogos, két lovas és egy vadász nemzetőr század (800 fő) sorakozott fel a zászlók alatt, nemzetiszínű karszalaggal és kokárdával. A zeneszóra felvonuló egységek tisztelgését Kárász Benjamin főispán fogadta. 
… máj. 29-én megérkezett István nádor levele, amelyben meghívta Szentes képviselőjét a július 2-án megnyíló népképviseleti országgyűlésre. A város első alkalommal küldhetett saját követet az országgyűlésbe. 
… jún. 15-én a szentesi birtokos lakosok közgyűlése határozatot hozott az 1836/37. évi örökváltsági szerződés félre tételéről, vagyis a váltsági tartozások törlesztésének felfüggesztéséről. Az ebből keletkezett úrbéres per utóbb a Károlyi grófok javára dőlt el.
… jún. 23-án országgyűlési képviselő-választást tartottak Szentesen. A két jelölt (Boros Sámuel főbíró és Horváth Ferenc jegyző) közül Horváth Ferenc került ki győztesen, így ő lett a város követe az első népképviseleti országgyűlésen.
… júl. 16-án kelt az a Szemere Bertalan belügyminiszter ellenjegyzésével ellátott nádori leirat, amely kiemelte Szentest a mezővárosok sorából, fölhatalmazva rendezett tanácsú városi szervezetének kialakítására. ľ Elindult az első 400 fős szentesi nemzetőr osztag a délvidéki becsei táborba. (Kéthetes váltásban két további egységet állított ki a város augusztus folyamán.) 
… aug. 24-én 135 fővel megalakult a szentesi 10 hetes önkéntes nemzetőrség, amely aug. 27-én elindult Becsére, és felváltotta a kéthetes zászlóaljat. (November közepéig maradtak a délvidéki táborban.)
… okt. 1-jén délután Szentesre érkezett Kossuth Lajos teljhatalmú országos népfölkelési biztos, és nagyhatású toborzó beszédet tartott a város főterén. Hívó szavára 554 szentesi jelentkezett népfölkelőnek. Másnap életbe léptette a rendkívüli állapotot; a népfölkelők katonai parancsnokául kinevezte Müller Lajos őrnagyot, polgári biztosául pedig Boros Sámuel főbírót. (Kíséretében volt Jókai Mór, Egressy Gábor és Csernátony Lajos. Az éjszakát Boros Sámuel házában töltötte, a mai Hajdú Lajos u. 1. sz. alatt.) 
… okt. 14-én 2652 szentesi nemzetőr szállt táborba Müller Lajos és Boros Sámuel vezetésével, s részt vettek a császáriak kezén lévő Arad körülzárásában és ostromában. (A táborban töltött két hét alatt a szentesiek három napig voltak tűzben.) 
… nov. 16-án újabb szentesi nemzetőr alakulat (381 fős) indult útnak Bartha János gyalogos és Lakos Ferenc lovas százados vezetésével. Előbb Nagyszentmiklósra érkeztek, innen Knézre vonultak, végül Zsombolyán szálltak táborba. (A 472 fős váltás megérkezése után, december közepén tértek haza Szentesre.)
 

160 éve, 1843-ban…
… ápr. 5-én született Törs Kálmán (1843-1892) ügyvéd, író, újságíró, Szentes 1878-1892 közötti országgyűlési képviselője. (1906-ban utcát neveztek el róla a városban.) 
… dec. 7-én született Petrovics Soma (1843-1926) evangélikus lelkész, a csongrád-csanádi egyházmegye esperese, költő, egyházi író, városi és megyei képviselő, aki 1883-tól haláláig, 43 éven át Szentesen szolgált. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.) 
 

165 éve, 1838-ban…
… máj. 1-jén született dr. Zsilinszky Mihály (1838-1925) történetíró, országgyűlési képviselő, Csongrád, majd Zólyom vármegye főispánja, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium államtitkára, belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. (1897-1900 között megírta Csongrád vármegye története című három kötetes monográfiáját.) 
 

170 éve, 1833-ban…
… aug. 5-én született Csukás Benjamin (1833-1879) tanár, publicista, gimnáziumi igazgató, iskolaszéki elnök, városi képviselő, a szentesi református egyház főgondnoka.
… szept. 29-én született Zolnay Károly (1833-1925) tanár, gimnáziumi igazgató, pedagógiai szakíró, a szentesi középiskolai oktatás megszervezője, városi és megyei képviselő a református egyház főgondnoka, a Ferenc József Rend lovagja. (1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen. Életnagyságú portréja a gimnázium dísztermében látható; Zolnay Géza alkotása - 1926.)
 

175 éve, 1828-ban…
… ápr. 20-án született dr. Pollák Sándor (1828-1905) városi főorvos, megyei tisztifőorvos, az 1873. évi kolerajárvány megfékezője, a kórház létesítésének egyik legfőbb szorgalmazója, a Ferenc József Rend lovagja. (1856-tól haláláig Szentesen működött. Pollák Antal feltaláló és ifj. Pollák Sándor orvos édesapja.)
… szept. 8-án született, 105 éve, 1893. dec. 19-én hunyt el Herzl (Hegedűs) Vilmos, Szentes első fényképésze.
… nov. 28-án született Ferenczy Sándor ügyvéd, volt 48-as honvédhadnagy, városi törvénykezési tanácsnok, lapszerkesztő, a Szentesi 48-as Párt megalakítója és első jegyzője. 
… városi költségen elkészült a református nagytemplom ún. horizontális toronyórája.

180 éve, 1823-ban…
… júl. 5-én született Tóth József (1823-1870) színész, a Nemzeti Színház második nemzedékének legjelentősebb realista jellemábrázolója. (Szülőházát 1883-ban emléktáblával jelölték meg, 1906-ban utcát neveztek el róla, a helyi színház 1909-ben az ő nevét vette fel, 1923-ban Koncz Antal szobrászművész megmintázta alakját.) 
… nov. 10-én született Filó János (1823-1897) református lelkész, teológiai tanár, az Országos Közoktatási Tanács tagja, nemes adományozó, aki 40 éven át szolgált Szentesen. 
 

185 éve, 1818-ban…
… márc. 14-én született Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök. 
… máj. 29-én született Kamocsay János volt városi levéltárnok, közigazgatási tanácsnok, 186265 között Szentes város polgármestere, majd főbírája, a Bökény-Mindszenti Ármentesítő Társulat igazgatója. 
… szept. 17-én hunyt el Sáfrán Mihály katolikus plébános, a helyi felekezetek közötti béke egyik megteremtője, Horváth Mihály történetíró-püspök keresztapja, aki 1792-től haláláig, 26 éven át szolgált Szentesen. (1906-ban utcát neveztek el róla.)
… a református egyház új ispotály építésébe kezdett a nyomorékok és tehetetlenek ellátására (a mai József Attila utca környékén).
 

190 éve, 1813-ban…
… júl. 6-án született keszi Hajdú Lajos (1813-1901) református népiskolai igazgató-tanár, újságíró, publicista. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)
 

195 éve, 1808-ban…
… febr. 1-jén született Kiss Pál (1808-1880) református lelkész, aki 1836-1858 között szolgált Szentesen. (Kiss Bálint esperes fia.).
… aug. 21-én született Pity István (1808-1885) megyei levéltárnok.
 

200 éve, 1803-ban…
… márc. 28-án elhelyezték az egykori főtéri központi református népiskola, a korabeli Szentes első emeletes épületének alapkövét. A koraklasszicista stílusú szép épétmínyt 70 évvel ezelőtt, 1928-ban elbontották, s helyére épült a ma is álló Kiss Bálint Református Általános Iskola. (Az új iskola tervezői Dobovszky József István és Antal Endre helyi építészek.)
… ápr. 2-án született Nyíri József (1803-1877) tímármester, 1842-1855 között városi tanácsnok, a szentesi örökváltság egyik intézője.
… aug. 12-én született Seress László városi mérnök, Szentes első részletes térképének és telekkönyvének készítője (1840).
… épült a kúriaszerű, műemlék jellegű református lelkészlak (Kiss Bálint utca 1. sz.)
 

205 éve, 1798-ban…
… jún. 25-én elhunyt Szentmiklósi Sebők Sámuel református lelkész, esperes, aki 1777-től haláláig, 22 éven át szolgált Szentesen.
… foganatosították véglegesen a férfiágon kihalt báró Harruckern család birtokaiban a vagyonosztályt az érdekelt Wenckheim, Stockhammer és Károlyi családok között. Özvegy gróf Károlyi Antalné született báró Harruckern Jozefa 1802-ben bekövetkezett haláláig a birtokok tényleges szétosztása nem történt meg, de a szentesi uradalom közvetlen felügyelője már ezt megelőzően a birtok várományosa, gróf Károlyi József volt.
… született Leeb Mátyás apát-plébános, arany érdemkeresztes szentszéki ülnök, alesperes, aki 1828-tól haláláig, 50 éven át volt a szentesi római katolikus egyház plébánosa.
 

220 éve, 1783-ban…
… Szentes lakóinak száma 8263 lélek (ebből református 5883, katolikus 2181, evangélikus 85, görögkeleti 114).
 

230 éve, 1773-ban…
… Szentes lakóinak száma 7249 lélek (ebből református 5283, katolikus 1901, evangélikus 49, görögkeleti 16). 
 

235 éve, 1768-ban…
… jan. 21-én 45 éves korában elhunyt Gaál István református lelkipásztor, a szentesi ref. eklézsia történetének egyik írója, aki 1746-tól haláláig, 23 éven át szolgált városunkban. (A szentesi ref. nagytemplomban van eltemetve. 1932 óta utca viseli nevét.)
… városi költségen elkészült a római katolikus templom ma is álló tornya.
 

240 éve, 1763-ban…
… a hagyomány szerint olyan nagy szárazság volt Szentesen, hogy még a Kurca vize is egészen elapadt.
 

255 éve, 1748-ban…
…januárban Gaál István református lelkész vezette be azt a szokást Szentesen, hogy a keresztszülők jelen legyenek a keresztelésen és keresztszülői fogadalmat tegyenek. 
 

260 éve, 1743-ban…
…megalakult a Szentesi Csizmadia Céh.
 

280 éve, 1723-ban…
… máj. 3-án Harruckern János György, Szentes földesura (honosításának törvénybe iktatása után) megkapta a Békés és Csongrád megyei területek birtoklásáról szóló királyi adománylevelet. (A birtokba történt ünnepélyes beiktatás augusztus 10-én történt meg.)
 

300 éve, 1703-ban…
… okt. 10-én kelt II. Rákóczi Ferenc fejedelem szentesieknek kiadott protekcionális oklevele (védlevele), amely a Szentesi Levéltár legrégebbi dokumentuma.

Szentes, 2003. 02. 15.

Összeállította: Tímár Ferenc

www.szentesinfo.hu/mozaik - friss hírek, képes tudósítások a város életéről

                    INTERNETES ÚJSÁG                   

a   TEAM Számítástechnika támogatásával