Gazdálkodj Okosan az EU-ban

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium készítette el az alábbi összefoglalót a csatlakozási tárgyalások mezőgazdaságra vonatkozó konkrét eredményeiről és azok gyakorlati jelentőségéről.

A fenti forrásokhoz való hozzájutást megkönnyíti a már ma is működő SAPARD program. A SAPARD programmal az Európai Unió egyik célja az volt, hogy begyakoroltassa és így megkönnyítse a strukturális alapokból az agrárágazatra és a vidékfejlesztésre szánt támogatások igénybevételére való felkészülést.

Mi lesz azokkal a tejtermelőkkel, akik a jószágtartásból élnek és nagyrészt a tej értékesítéséből van jövedelmük?

Az Európai Uniós agrárszabályozás átvételének legnagyobb előnye, hogy felvásárlási és árgaranciát nyújt a tejtermelőknek. A kvótán belül termelt és megfelelő minőségű tej értékesítése biztosított lesz. 2005-től a tejtermelőknél is bevezetésre kerül a közvetlen jövedelempótló támogatás, amely többletjövedelmet biztosítanak a termelőknek.

Csatlakozás után át kell venni a tej minőségre vonatkozó közösségi szabályozást, amely a jelenleg Magyarországon érvényesnél szigorúbb előírásokat tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a csatlakozást követően kizárólag a jelenlegi extra minőségű tejet fogják a tejüzemek, illetve a tejfelvásárlók átvenni. Az extratej előállításához szükséges fejlesztésekhez támogatást lehet igénybe venni.

E fejlesztések hatékonysága növelhető, ha az egy faluban, illetve kisebb térségben élők összefognak tej termelői csoportot, vagy új típusú szövetkezetet alakítanak, amelyek külön támogatásban is részesülhetnek. (Pl. közösen létrehoznak egy megfelelő tejhűtővel rendelkező jól felszerelt tejcsarnokot.) A felkészülést elősegíteni mindezekre még a csatlakozás előtt biztosítunk támogatást.

Mi lesz azokkal a gazdákkal, akik nem látnak lehetőséget a fejlesztésre?

Átállíthatja állományát marhahús termelésre, amely várhatóan a jelenlegi szintnél magasabb jövedelmet biztosít. A vágóállatok ára minőségtől függően akár 40 %-kal is magasabb lehet.

Emellett az anyatehén tartók, a marhahús előállítók külön közvetlen jövedelempótló támogatásban részesülnek, így várhatóan - amint azt a jelenlegi tagországok példája is bizonyítja - a néhány darabos hízómarha állomány is több jövedelmet biztosít azon gazdáknak, akik ma egy-két-három tehén tejtermeléséből élnek meg.

Nem. Magyarország az Európai Unióhoz intézett átmeneti mentesség kérelmében a fogyasztói szokásokra hivatkozva kérte a 2,8 %-os zsírtartalmú fogyasztói folyadéktej forgalomba hozatalának engedélyezését a csatlakozást követően is. Az EU-ban ugyanis, a különböző kiszerelésben kapható folyadéktej zsírtartalma háromféle lehet: 0,5 %, 1,5 % és 3,5 %.

A megállapodásnak megfelelően a csatlakozást követően további öt éven keresztül a 2,8 %-os zsírtartalmú folyadéktej továbbra is forgalmazható Magyarországon.

Az EU mindazonáltal biztosítékokat kért és kapott arra vonatkozólag, hogy az említett zsírtartalmú tej feldolgozása, csomagolása, valamint elosztása során folyamatos és szigorú ellenőrzések fogják biztosítani, hogy a 2,8%-os zsírtartalmú tej kizárólag Magyarország területén kerül forgalomba.

Különösebben nem. A tojások forgalomba hozatalára vonatkozó szigorú EU-s szabályozás előírja az emberi fogyasztásra szánt tojások minőség, illetve súly szerinti osztályozását, valamint az alkalmazható csomagolási technológiát és anyagokat, és a csomagoláson feltüntetendő információkat.

Az Unióban csak olyan termék forgalmazható, értékesíthető boltokban és élelmiszer áruházakban, amely megfelel az EU követelményeinek. A hazai feldolgozóüzemek közül sok teljesíti ezeket az előírásokat, amelyek gyakorlatban való elterjedését elősegítette a nagy élelmiszerláncok térhódítása.

A háztól, illetve a helybeli kisebb piacokon történő értékesítésre is vonatkozik ez?

Ezen már túlvagyunk. Az elmúlt években jelentős lépések történtek a baromfihús minőségi, és forgalmazási előírásainak átvétele érdekében.

Ennek köszönhetően a hazai feldolgozó üzemek többsége – az uniós exportra (is) termelők közül valamennyi – megfelel a vonatkozó EU-s követelményeknek. Az Unióba csak olyan termék, és csak olyan feldolgozóból kerülhet, amely megfelel ezeknek a követelményeknek.

Nem, viszont néhány olyan intézkedés kerül bevezetésre, amelyek részben már jelenleg is megvannak Magyarországon, részben mindenki számára – így a gazdáknak is – előnyösek lesznek. Az elvégzendő feladatok között szerepel, hogy ki kell építeni az ún. „nyomon követhetőség" érdekében az EU-s előírásoknak megfelelő Egyedi Nyilvántartási és Azonosítási Rendszert, eleget téve ezáltal a vonatkozó élelmiszerbiztonsági követelményeknek. A csomagoláson feltüntetendő jelölések alapján a terméknek azonosíthatónak kell lennie (mely állattartó telepről származik az adott állat, mikor és hol került levágásra, hol dolgozták fel, stb.).

De lehet. A nedves, vizes dara etetése nem, csupán az emberi élelmiszerhulladék feletetése tilos. Ez mai is így van Magyarországon, az EU csatlakozás ebben nem hoz változást. A tapasztalatok alapján az emberi élelmiszerfogyasztásból megmaradt étel közvetítésével is terjedhet az egyik legveszélyesebb állatbetegség, a sertéspestis. Ezen valós állategészségügyi indok alapján tiltják az élelmiszer-hulladék sertésekkel való feletetését.

Élelmiszer-hulladéknak számít az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki.

A nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni. A sertésekkel való feletetés helyett az élelmiszerhulladékot (hőkezelés után) kutyamenhelyekre, illetve egyéb prémes állatok etetése céljára lehet szállítani.

A tilalom elrendelését megköveteli az Európai Uniós tagságunk feltételeinek teljesítése (jogharmonizáció), valamint a sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése, amelynek bekövetkezte –többek között- súlyos gazdasági károkat (pl. export visszaesés, piacvesztés) eredményezne.

Nem. Azok a félelmek sem megalapozottak, miszerint hazánk EU csatlakozását követően be kell szüntetni a házi disznóvágást.

Ugyanakkor a disznóvágásra vonatkozóan meg kell említeni az állategészségügyi előírások szigorodását, amelyekről már az 1999. január 1-től hatályos -állatvédelemről szóló- 1998. évi XXVIII. sz. törvény rendelkezik. Ennek értelmében 2003. január 1-től a házi sertés, juh és kecske vágás alkalmával az állatot el kell kábítani.

De lehet. Az EU csatlakozást követően francia mintára a továbbiakban is lehetőség lesz – a lúd és a kacsa élettani-étkezési szokásaira jellemző jó étvágyára és falánkságára alapozva – a hízott máj kíméletes, töméses-hizlalásos előállítására.

Egyenlőre nem. A tolltépés tevékenységének folytatása a csatlakozást követően hosszabb távon ugyan veszélybe kerülhet, tekintettel arra, hogy a jelenlegi EU szabályozás ezt nem teszi lehetővé.

Rövidtávon ez a veszély nem áll fent, mert a tevékenységet kizáró, 1998-ban aláírt a „Mezőgazdasági Haszonállatok Védelméről szóló Európai Konvenció" közeljövőben várható, magyarországi ratifikációjának alkalmával egy Kizáró Nyilatkozat megfogalmazására kerül sor, mely a tolltépést nemzeti sajátosságként kívánja megjelölni.

Nem. A hordós káposztával, annak forgalmazásával kapcsolatban piacszabályozási jellegű változások nem lesznek EU csatlakozás után.

A témához ('vecsési káposzta', 'csányi dinnye' stb.) kapcsolódik még a Hagyományok Ízek Régiók program, illetve a földrajzi árujelzők/hagyományos termékek kérdése. Ezzel az a célunk, hogy megismertessük a sajátos magyar termékeket az európai fogyasztókkal, megkülönböztetve azokat a tömegtermékektől.

Az őstermelők értékesíthetik-e a megtermelt zöldségeiket és gyümölcseiket a hetipiacon?

Igen. Fontos alapinformáció továbbá, hogy kvóták nem lesznek, a megtermelt termékek szabadon értékesíthetők.

Szabad. Nem megalapozottak azok a félelmek, amelyek szerint az étkezési mák hazai termelési feltételei az Európai Unióhoz való csatlakozást követően annyira megszigorodnak, hogy drasztikusan csökkenni fog a belföldi fogyasztás. Az ipari mák esetében sem lesz olyan várható korlátozás, amely miatt szükségszerűen visszaesne a termelés. Az EU-ban ugyanis nincs egységes szabályozás a máktermelést illetően, a tagállamok a termesztés feltételeit külön-külön, nemzeti szinten alakítják ki - Franciaországban például jelentős mennyiségű ipari mákot takarítanak be, amelyhez úgynevezett kábítószer üzemi engedély szükséges; Ausztriában nemzeti szintű szabályozás sem létezik, a mák teljesen szabadon termeszthető.

Az Európai Unióban átfogó védelemben részesül a pálinka (csakis így, a magyar helyesírás szabályai szerint írva!) elnevezés a Magyarországon gyártott, 100 %-ban gyümölcsből és törkölyből készülő párlatokra. (Hasonló védelemben eddig csak három szeszesital részesült az EU-ban: a grappa, a Korn és az ouzo).

Melyek az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások eredményei? Milyen előnyökre lehet számítani?

Az Európai Unióval zajló csatlakozási tárgyalások 2002. december 13-án lezárultak. Ezzel véglegessé váltak mindazon feltételek, amelyekkel a magyar gazdák részt vehetnek az Európai Unió mezőgazdasági rendszerében. A csatlakozás részletes feltételeit, az EU tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket a jelenleg megírás alatt lévő és 2003. április 16-án Athénban aláírásra kerülő Csatlakozási Szerződés rögzíti majd.

A csatlakozási tárgyalások eredményeként a magyar gazdák olyan támogatási körülmények között működhetnek a kibővült Európai Unió egységes piacán, amelyek biztosítják számukra a tisztességes verseny feltételeit.

A magyar agrárgazdaság bekerül egy 450-500 millió főt számláló egységes belső piacra, amely jelentős vásárlóerővel, hatalmas kereslettel rendelkezik.

Ami a támogatásokat illeti, a magyar gazdák az első naptól kezdve a többi tagország termelőivel azonos feltételekkel jelennek meg a piacon és vesznek részt a piaci intézkedésekben (gabona, marhahús, tejpor, vaj és bor), és részesülnek az export- és a vidékfejlesztési támogatásokban. Ugyanazokra a termékekre és teljesen azonos mértékű exporttámogatásban fognak részesedni, mint a francia, dán vagy holland gazdák és exportőrök.

Ami a csatlakozás várható előnyeit illeti, először is Magyarország bekerül egy olyan közösségbe, amely már hosszabb ideje stabil gazdasági hátteret (kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, pénzügyi helyzet és tőkeerő) és ezáltal egyenletesen növekvő életszínvonalat - a magyartól magasabb színvonalon - biztosít a lakosságnak, ezen belül az agrárnépességnek is.

A konkrét előnyöket egyrészt a magyar mezőgazdaság adottságai, másrészt a Közös Agrárpolitikában (KAP) rejlő – szintén már hosszabb ideje bizonyított –lehetőségek adják.

Magyarországon az ökológiai (természeti) adottságok kedveznek a mezőgazdasági termelés részére. Az ország területének 2/3-a hasznosítható mezőgazdasági műveléssel, a művelt terület ľ-e szántó, a talaj minősége kedvező. Az ökológiai adottságok az EU tagállamokkal történő összevetésben, de nemzetközi viszonylatban is versenyerőt jelent, és a csatlakozás után főleg a hatalmas egységes belső piac által biztosított lehetőségek miatt jobban érvényesíthető lesz.

Javulnak a magyar termékek harmadik országbeli elhelyezésének lehetőségei, mivel a csatlakozás idején a termékegységre jutó exporttámogatási kulcsok az EU-ban feltételezhetően még mindig nagyobbak lesznek, mint a jelenlegi magyar támogatások.

Általában véve a KAP mind a piacszabályozás, mind a vidékfejlesztés területén minden eddiginél nagyobb forrást, támogatást biztosít majd a magyar mezőgazdaság számára.

A csatlakozás forrásbővítést jelent, nemcsak a jövedelemkiegészítő támogatások, a magasabb exporttámogatások, a biztonságosabb piaci értékesítés, a magasabb árak, hanem a kedvezőbb beruházási körülmények és az olcsóbb hitelhez jutás biztosításával. Az EU agrárpolitikai és piacszabályozási rendszere – a várható további átalakulások után is – olyan stabilitási tényezőt épít be a magyar mezőgazdasági termelésbe, amely önmagában is javítja termékeink versenyképességét.

Az EU-s agrártámogatások legnagyobb tételét képező jövedelempótló közvetlen kifizetések fokozatosan kerülnek bevezetésre azt követően, hogy az EU tagországok sokáig vitatták ezen támogatási forma létjogosultságát az új tagok esetében.

A magyar gazdák termelési költségei ma még jóval alacsonyabbak mint nyugati társaiké. Gondoljunk csak arra, hogy nálunk a földár a föld bérleti díj mértéke egytizede az uniós átlagnak, vagy arra, hogy átmeneti mentességet kaptunk egy sor költséges, főleg agrár-környezetvédelmi feladat ellátása alól. Ezért az új tagországok gazdái közösségi forrásból 2004-ben a közvetlen kifizetések 25 %-át, 2005-ben 30 %-át, 2006-ban 35 %-át kapják meg, majd ez további fokozatos emelkedés után 2013-ban éri el a 100 %-ot. A tárgyalások eredményeként ugyanakkor mód van a közvetlen kifizetések nemzeti költségvetésből történő kiegészítésére, minden évben max. 30 %-kal. Lényeges szempont és hangsúlyozandó, hogy a közösségi jog értelmében nemzeti támogatást közvetlen kifizetés céljára az EU hozzájárulása nélkül egyetlen tagország sem folyósíthat.

A közvetlen támogatások hazai forrásból 30%-al lesznek kiegészítve, így a magyar gazdálkodók már az első évben az EU jelenlegi gazdálkodóinak biztosított szint több mint felét (55%-át) megkaphatják. A kiegészítéssel az átmeneti időszak 6 évre rövidül (az első évben már 55 %, a második évben 60 %, a harmadik évben 65 %). A hetedik évben, amikor az EU-s hozzájárulás 70 % lesz, a magyar kiegészítéssel ez 100 %-ot jelent.

Az egy hektárra vetített közvetlen kifizetés meghatározásánál fontos szerepet játszik a történelmi referencia termésátlag, amely hazánk esetében 4,73 t/hektár. Így gyakorlatilag a magyar gazdák már az első évben a portugál és spanyol gazdákkal azonos támogatást kapnak (mivel ott a termésátlag 3,0 t/ha alatt van).

A direkt kifizetések 90 %-a a gabonafélékre, olajosmagvakra és fehérjenövényekre jut, de jelentős támogatásokhoz jutnak a szarvasmarha, a juh vagy a dohánytermelők is.

	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012	2013
EU forrás	25	30	35	40	50	60	70	80	90	100
EU + nemzeti forrás	55	60	65	70	80	90	100	100	100	100

A csatlakozást követően már 2004-ben jelentős uniós támogatáshoz jutnak a gazdák. Ennek eredményeként könnyebbé válik az export, a harmadik piacra jutás. Ugyanakkor a csatlakozási szerződés lehetőség biztosít ahhoz, hogy a magyar agrárgazdaság felzárkózási feltételeinek leginkább megfelelő nemzeti támogatásokat tartsunk fenn.

Az EU források és nemzeti támogatások együttesen az agrárgazdaság a jelenleginél nagyobb, szélesebb körű és új elemekkel bővülő támogatását teszik lehetővé. Összhangban a csatlakozási tárgyalásokon kivívott kiegészítő nemzeti támogatási lehetőséggel (30% kiegészítés vállalása nemzeti költségvetésből) és „Az agrárágazat fejlesztéséről" szóló törvény célkitűzéseivel, előzetes számításaink szerint 2004-ben összesen legalább 350 milliárd Ft támogatási keret segíti elő az agrárgazdaság versenyképességének fejlesztését.

Megfelelő hazai felkészüléssel, alternatív megoldások, lehetőségek kidolgozásával a feltételek pedig jelentősen tovább javíthatók, és amennyiben ki tudjuk használni a tárgyalások során elért eredményeket, úgy az EU tagjaként, illetve a Közös Agrárpolitika részeseiként a magyar gazdák sikerrel integrálódnak az egységes piacba és nyertesei lesznek a csatlakozásnak.

Milyen konkrét intézkedésekkel nyújt segítséget a kormány a gazdák EU tagságra történő felkészítéséhez?

Módosításra került a földtörvény, melynek eredményeként kölcsönösen előnyös viszonyok jöttek létre a földtulajdonosok és a földhasználók számára egyaránt, sőt a földtulajdonosok öt éves bérletre adómentességet kaptak.

60 milliárd Ft került szétosztásra a gazdák önhibáján kívüli adósságai egy részének rendezésével, valamint a 2002. évi elemi károk jelentős kompenzálásával.

A kedvezőtlen adottságú térségek számára adósságrendezési program indult, ezáltal munkahelyek tízezrei maradhatnak meg.

A piacon maradás és a működőképesség biztosítására a termelői szervezetek létrehozásának költségvetési támogatása 2003-ban közel megháromszorozódott.

Mi a konkrét eredménye a csatlakozási tárgyalásoknak a földkérdésben?

A csatlakozási tárgyalások eredményeként a külföldiek földvásárlási moratóriumát sikerült három évvel meghosszabbítani, ezáltal a magyar föld magyar kézben marad. Az EU-s állampolgárok földvásárlására összesen 10 éves korlátozást sikerült elérni.

Hogyan történik az uniós mezőgazdasági támogatások meghatározása a csatlakozást követően?

Egyrészt a termelési kvóták, másrészt a közvetlen kifizetések mértéke, illetve ütemezése alapján. Minden egyes kvótával szabályozott terméknél a kiharcolt kvóta nem csak a jelenlegi termelési színvonal fenntartását biztosítja, de többségük megfelelő mozgásteret nyújt a fejlődéshez is. Mindezek mellett a csatlakozási tárgyalásokon alapvető elv volt, hogy a magyar lakosság növekvő fogyasztása hazai mezőgazdasági termékekkel biztosítható lesz. Megjegyzendő, hogy a kvóták elsődlegesen nem termelési plafont, hanem a támogatott értéket jelentik.

Szántóföldi növények - gabonafélék, olaj- és fehérjenövények - termelési támogatása hogyan alakul? Hogyan lehet hozzájutni a támogatáshoz?

Az egy hektárra jutó kifizetés 2004-ben 55%-os támogatási szint mellett (25% EU-forrás + 30% nemzeti kiegészítés) 39 745 Ft, a fehérjenövények esetében 45 738 Ft.

A szántóföldi növények terület alapú támogatásának kifizetése az adott gazdasági évet követő november 16. és január 31. között történik majd. A támogatási jogosultság feltétele, hogy a 19 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók a terület meghatározott %-át (jelenleg 10%-ot) ugaroltassák. Erre is jár a területalapú támogatás, sőt lehet nem élelmiszer és nem takarmány célú növénytermesztést folytatni (pl. repce).

Mi történik, ha a piaci ár az intervenciós ár a jelenleg EU-ban érvényes 24 476 Ft/t alá csökken?

Akkor a termelő, kereskedő, tulajdonos felajánlhatja búza, durumbúza, árpa, rozs, kukorica és cirok készleteiket felvásárlásra november 1-től következő év május 31-ig. A minimálisan felajánlható mennyiség 80t.

Konkrét példa: agy átlagos, 6,9 t/ha termésátlagot elérő kukoricatermesztő vállalkozás hektáronkénti bevétele a csatlakozás előtt 7 000 Ft/hektár földalapú támogatás mellett, kb. 22 000 Ft/tonna felvásárlási árral számolva 157 ezer Ft körül alakul. A csatlakozás első évében 55%-os induló közvetlen támogatási szint mellett, legalább 24 300 Ft/tonna intervenciós árral számolva a hektáronkénti bevétel 207 ezer Ft-ra emelkedik.

A durumbúzát termesztő gazdálkodók kiegészítő támogatásra is jogosultak, melynek összege a hagyományosan durumbúza termesztő körzetekben 83 541 Ft/hektár, míg a nem hagyományos körzetekben 33 683 Ft/hektár lesz.

Az EU védi belső piacát a harmadik országokból származó importtal szemben, export-visszatérítést alkalmaz a belföldön nem értékesíthető feleslegek értékesítésének elősegítésére, valamint intervenciós felvásárlást is biztosít a gazdák számára.

Konkrét példa: egy átlagos, 44 tonna/hektár termésátlagot elérő cukorrépa termelő hektáronkénti bevétele a 2001. évben 354 017 Ft volt. A csatlakozás első évében azonos körülmények között a hektáronkénti bevétel 502 542 Ft-ra emelkedik. Ez hektáronként 148,5 ezer Ft bevétel növekedést jelent.

Hogyan alakul a magyar tejtermelők helyzete és feltétele a csatlakozást követően?

A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy a tejkvóta közel 2 millió tonnás lesz, annak dacára, hogy a hazai fogyasztás alig haladja meg a másfél millió tonnát. Magyarországon az országos referencia zsírtartalom 3,85 %, s ez további fejlődési lehetőségeket is biztosít az ágazat számára.

Itt is lesz intervenciós felvásárlás, ez a vajra, illetve sovány tejporra terjed majd ki, s e termékek piaci árának stabilizálásán keresztül biztosítható a tejtermelő gazdák megfelelő színvonalú jövedelme.

A piaci egyensúly fenntartása érdekében lehetőség van bizonyos tejtermékek (vaj, tejszín, sovány tejpor és egyes sajtféleségek) magántárolásának költségtámogatására is, valamint a belső felhasználást ösztönző támogatások, mint: az iskolatej-program.

Fontos feltétel, hogy kizárólag a hazai extra minőségnek megfelelő tej kerülhet emberi fogyasztásra. Az EU nyerstejjel szemben támasztott higiéniai és minőségi követelményeinek teljesítésére 2003-ban 50 %-os kiemelt beruházási támogatás igényelhető technológia korszerűsítésére, tejet biztosító csarnokok fejlesztésére, de át lehet állni a húshasznú szarvasmarhatartásra is.

Konkrét példa: a kőrösszakáli tejtermelő gazdák termelői csoportot alakítottak, és pályázati pénzekből modern tejcsarnokot (tejbegyűjtőt) építettek. Ezek után természetes, hogy extra minőségű tejet tudnak termelni, és a termékükre szüksége van a tejfeldolgozóknak.

A tejnél milyen támogatási formák lesznek? Mi lesz a 2,8 %-os zsírtartalmú tejjel?

Az EU-ban 2005-ben bevezetésre kerülő támogatási forma az extra minőségű nyerstej után literenként vehető igénybe, tervezett nagysága 1,32 Ft/l. A jogosultság meghatározásnak alapja az előző évi igazolt kvóta teljesítés.

A belépést követő öt évig hazánkban előállíthatunk és forgalmazhatunk 2,8 % zsírtartalmú tejet (a többi tagországban csak 0,5 %, 1,5 % és 3,5 % lehet a zsírtartalom).

A tárgyalások eredményként a jelenlegi támogatásra jogosult 9 hónapnál idősebb magyar húsmarha állományt tekintve mintegy 50 000 –es növekedésre nyílik lehetőség.

Támogatási szintek 2004-ben
Speciális húsmarha prémium átlagos egyedenkénti összege	26 675 Ft/állat
Anyatehén támogatás	28 008 Ft/állat
Vágási prémium	10 670 Ft/felnőtt állat, illetve 6 669 Ft/borjú

Konkrét példa: az anyatehén támogatás 2004-ben 8 008 forinttal meghaladja a jelenlegi 20 000 Ft/állat mértéket. 2003-tól pedig bevezetésre kerül a húsmarha prémium, amely 14 675 forintos növekedést jelent. A vágási prémium, ami jelenleg Magyarországon nincs, egyértelműen plusz támogatást jelent a gazdáknak.

Fontos: a húsmarha támogatásra jogosult állatokhoz megfelelő nagyságú takarmánytermő területtel kell rendelkezni (2 nagyállat-egységenként 1 hektár). Az a gazdálkodó, aki ennél extenzívebb tartást vállal, további támogatásokhoz juthat, ami a támogatásra jogosult egyedenként további 20 000 Ft lehet.

Milyen támogatási lehetőséghez juthatnak a sertés és a baromfi tenyésztők, valamint a tojástermelők?

Az Európai Unióban a sertés és a baromfi, valamint a tojástámogatási lehetősége sajnos meglehetősen szűk. Támogatásokhoz csak pályázat útján lehet jutni (pl. állománycsökkentés, piacra jutás elősegítése, marketing támogatás).

A sertésre és a baromfira (tojásra) nincsen termelési kvóta, közvetlen kifizetés, intervenció. A meglévő szabályozó elemek elsősorban élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi, állatjóléti, takarmányozási illetve az előállított termék minőségére vonatkozó előírások.

Az uniós támogatás anyajuhra, jerkére és anyakecskére igényelhető, mértéke: 5 061 Ft /állat/év (anyakecske esetében ezen összeg 80%-a). A támogatás felső határa 1 146 000, azaz kb. a jelenlegi állománynak felel meg.

Ez a támogatási összeg az indulásnál közel kétszerese a jelenlegi hazai támogatásnak (1 500 Ft/állat).

Milyen módon juthatnak zöldség – gyümölcs termelőink támogatásokhoz?

Esetükben könnyebbség, hogy Magyarországon már jelenleg is az Európai Unióval megegyező minőségi előírások, minőségellenőrzési rendszer, szabványok vannak érvényben.

Nagyon fontos, hogy a magyar gazdák csak a Termelői Értékesítő Szervezeteken keresztül fognak támogatást kapni évente meghatározott mennyiségű paradicsom, őszibarack és körte feldolgozására (gyümölcslére ez nem vonatkozik). Paradicsomnál 130 790 tonna után 1,1 milliárd Ft, őszibarack esetében 1 616 tonna után 18,7 millió Ft, körtére 1 031 tonna után 40,4 millió Ft az éves támogatási keret.

16 fajta zöldség-gyümölcs termék után túlkínálat esetén árukivonási támogatás kapható, de csak a szabványnak megfelelő, osztályozott árura.

Az ipari paradicsom-termelés támogatása már a csatlakozás évétől 100%-os szinten adható.

A gyümölcsösök telepítésének támogatását az EU általában véve nem tiltja, nincsen területi korlátozás, mind nemzeti, mind EU forrásból (EMOGA Orientációs Alap) adható támogatás. Az egyetlen korlátozást az jelenti, hogy az alma, a körte és az őszibarack esetében új ültetvények létrehozása nem támogatható. Meglévő ültetvények felújítása, korszerűsítése (pl. fajtaváltás) azonban ezeknél is támogatható a Strukturális Alapok előírása szerint.

A túltermelés csökkentése érdekében időnként (legutóbb 1997/98-ban) az alma, körte illetve őszibarack ültetvények kivágására támogatást ad az EU. A támogatás mértéke akkor 1 205 000 Ft/ha volt; az érintett területen ez a három gyümölcsfaj 15 évig nem telepíthető, tulajdonosváltás esetén sem.

Mi lesz a magyar szőlő- és borágazattal? Emelkedik-e a borszőlő értékesítési átlagára?

Itt kiemelkedően jó esélyeink vannak. A borágazat területén az EU elfogadta és átveszi a tokaji borkülönlegességekre vonatkozó előírásokat.

A csatlakozás várhatóan a borszőlő értékesítési átlagárának emelkedését hozza. Konkrét példa: a 2001. évi, 9,89 t/ha átlagos terméshozamot elérő borszőlő-termesztő gazdaság hektáronkénti bevétele 494 222 Ft volt. A csatlakozás első évében, változatlan termésátlag esetén, közvetlen támogatások nélkül, az értékesítési átlagár prognosztizálható emelkedésének köszönhetően e gazdaság hektáronkénti bevétele 646 347 Ft-ra emelkedik.

Igen, sőt különleges státuszt élveznek, rájuk gyakorlatilag nem vonatkoznak a piacszabályozási intézkedések. Az EU csak keretszabályokkal törekszik bizonyos szempontokat, alapkövetelményeket egységesen érvényre juttatni, ezáltal egyben a versenyegyenlőséget szavatolni.

Az asztali boroknál 10 évig marad a jelenlegi 7,7 %-os minimális alkoholtartalmi előírás.

Az asztali borok és a must piacszabályozás alá esnek, a borpiaci egyensúly helyreállítása érdekében. Céljuk a termelői árak támogatása, így az asztali borok ára biztosítja a gazdák számára a megélhetést.

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása után, 2004 májusától jogosulttá válik az EU Strukturális Alapjainak támogatására, melyek elsődleges célja a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése.

A Strukturális Alapok igénybevételéhez a tagállamok, illetve a jelöltek Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) készítenek, melyben összefoglalják a legfontosabb célkitűzéseket és prioritásokat.

Az program a Nemzeti Fejlesztési Terv egyik programja. Főbb céljai a versenyképes mezőgazdasági alapanyag termelés megalapozása, az élelmiszer-feldolgozás modernizálása, a vidéki térségek fejlesztése.

Milyen támogatási lehetőségeket tartalmaz a program? Melyek a fő célok?

1. A mezőgazdasági beruházások támogatása elsősorban a mezőgazdasági eszközök, - gépek, épületek, építmények, technológiai és egyéb berendezések - megújítására, valamint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények korszerűsítésére irányul. A támogatásokat olyan üzemek vehetik majd igénybe, melyek gazdaságilag életképesek, illetve a támogatás révén életképessé válnak.

A gazdák gép, technológiai korszerűsítési, ültetvénytelepítési támogatásokhoz is juthatnak, pályázati rendszerben.

2. Fiatal gazdálkodók (legfeljebb 40 évesek) támogatása gazdaságilag életképes üzemek kialakításában .

3.Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása továbbképzés, illetve átképzés folytatásában.

4. Erdőgazdálkodás terén az erdészeti termékek betakarítási, feldolgozási és értékesítési módszereit fejlesztő beruházásokat; az elsődleges fafeldolgozást, illetve a fa és nem fa alapú erdei termékek előállításának korszerűsítését segíti.

5. A halászati támogatás célja az ivadéknevelő és áruhal-termelő, továbbá halfeldolgozó létesítmények olyan irányú korszerűsítése, melynek révén nő a piacképes, jó minőségű termékek aránya.

6. Mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés fejlesztése érdekében tőketámogatás nyújtható új épületek építéséhez, meglévő épületek felújításához, új berendezések megvásárlásához a termékek minőségének emelése és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítása, továbbá az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása céljából. Főként olyan kis- és közepes méretű vállalkozások részesülhetnek támogatásban, melyek a mezőgazdaságból származó alapanyagok elsődleges feldolgozását végzik. Csak olyan vállalkozások támogathatók, melyek üzleti tervükkel bizonyítják, hogy gazdaságilag életképesek.

A vidéki térségekben kialakult gazdasági és társadalmi hátrányok mérséklése, a vidéki lakosság életminőségének javítása, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése az elsődleges cél.

Melyek a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének lehetőségei?

• új mezőgazdasági-, illetve a mezőgazdasági termeléshez közeli tevékenységek bevezetéséhez;

• különleges, egyedi termékek előállítását és a forgalmazásra való felkészüléshez (például kecskesajt, vagy lekvárok készítése, és a helyi értékesítés feltételeinek kialakítása);

• idegenforgalmi és kézműipari tevékenységek fejlesztését (például használaton kívüli gazdasági létesítmények átalakításához falusi vendéglátás céljaira, vagy kihalóban lévő kézműves mesterségek folytatását).

Milyen konkrét lehetőségek nyílnak a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztéséhez?

Itt például a mezőgazdasági útépítés támogatása, a vállalkozások energiaellátásának korszerűsítése, kiemelten a megújuló energiaforrások használatának bevezetésében nyílhat lehetőség.

Vagy megemlíthetjük például olyan „szolgáltató ház" létrehozásának lehetőségét is, ahol az érdekeltek tájékozódhatnak a támogatási formákról, hozzáférhetnek az internethez, lefénymásoltathatják irataikat, és szakmai összejöveteleket tarthatnak.

A vidéki településeken még ma is fellelhetők a régebbi korokból ránk maradt jelentős tárgyi és szellemi értékek, régi települések közterületeinek, folklór épületeinek megőrzéséhez, felújításához is adható támogatás.

A LEADER+ célja, hogy arra serkentse a vidéki társadalmi és gazdasági élet szereplőit, gondolkozzanak el térségük hosszú távú fejlődési potenciálján. A fenntartható fejlődést megcélzó integrált, jól kidolgozott, eredeti stratégiák megalkotását és végrehajtását támogatja, amelyek a természeti és kulturális örökség megőrzésére, a munkahelyteremtés érdekében a gazdasági környezet fejlesztésére, végül a helyi közösségek szervezési képességeinek erősítésére irányulnak.

Elvben valamennyi európai uniós vidéki térség jogosult a programban való részvételre, azonban a végső szó a tagállamoké: ezek határozzák meg, hogy területükön mely térség kapcsolódhat be a LEADER+ programba. A kiválasztásnak mindamellett világos, átlátható és nyilvános eljárás keretében megy végbe.

Ilyen lehet például épületegyüttes felújítása és alkalmassá tétele közösségi hasznosításra, birtokrendezési programok megvalósítása, gazdasági szerkezetváltást segítő, a helyi adottságokra alapozó gazdaságfejlesztési programok.

Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve az úgynevezett kísérő intézkedések alkalmazására irányul, melynek az ún. EMOGA Garanciarészlegéből támogathatók. A Terv jelenleg kidolgozás alatt áll.

A szerkezeti változások, modernizáció támogatására a mezőgazdaságban. Olyan támogatásokról van szó, amelyek igénybevételéhez – a támogatások jellegéből eredően – nincs szükség saját erőre, de csak meghatározott feltételekkel folyósíthatók

Például korkedvezményes nyugdíjaztatást kérhet olyan gazdálkodó, aki 55 évnél idősebb és a kérelmezést megelőző utolsó 10 éven át gazdálkodott, de a normál nyugdíjkorhatárt még nem érte el. Az igénylés feltétele, hogy csak saját szükségletre termelhet és gazdaságát valakinek eladja vagy átadja. Ennek fejében jövedelempótló nyugdíjat kaphat, amit 75 éves koráig rendes nyugdíja mellett is kap.

Kedvezőtlen adottságú és környezetvédelmi megszorítások alá tartozó térségek gazdálkodói támogatást kaphatnak azért, hogy az érintett térségekben alacsony eszközigényű termelés környezetvédelmi, vagy más társadalmi indokból (például foglalkoztatási feszültségek miatt) fennmaradjon.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás különböző környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazását segítik elő, és előre kidolgozott célprogramok legalább 5 évre történő felvállalási kötelezettség mellett pályázatos úton igényelhetőek.

Léteznek az új tagországok számára átmeneti támogatási lehetőségek?

Hogyne. Vegyük például a félig önellátó (árutermelő) gazdaságok támogatását. Azok az egyéni gazdaságok, melyek jórészt ugyan önellátásra termelnek, de a szükségleteiken felüli részt értékesítik – tehát egyben már árutermelők is –, támogatást kaphatnak, ha üzleti tervvel bizonyítják, hogy a jövőben (öt év alatt) gazdaságilag életképes vállalkozások lesznek. A támogatás felső határa gazdaságonként egységesen 242 500 Ft. A támogatás felhasználása nem megkötött, öt éven át folyósítható, de három év után felül kell vizsgálni. Ha az üzleti tervben lefektetett célok nem teljesülnek, a támogatás folyósítását le kell állítani, de a kifizetett támogatásokat nem lehet visszakövetelni.

Hasonlóan lehetőség lesz termelői csoportok (szövetkezetek) létrehozásának támogatására. A támogatás termelői csoportok (szövetkezetek) megalakulását ösztönzi. A termelői csoport öt éven keresztül kap támogatást, összesen legfeljebb mintegy 94,5 millió Ft összegben. Az első két évben a támogatás felső határa 24,25 millió Ft, majd 21,8 millió Ft, 14,55 millió Ft és 12,12 millió Ft, de a támogatás a termelői csoport áruforgalmától is függ. Az intézkedés magyarországi alkalmazása feltételeinek egyeztetése az Unióval folyamatban van.

További lehetőség az EU előírásoknak (standardoknak) való megfelelés támogatása. A támogatás segíti a gazdálkodókat az Unió környezeti-, higiénés-, állatjóléti-, élelmiszerbiztonsági-, és munkavédelmi előírásainak teljesítéséhez kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésében. A támogatás 5 évre adható, de évente azonos mértékben csökken, öt év alatt nullára. A támogatás az első évben nem haladhatja meg a 48 500 Ft hektáronként vagy az alternatív módon (például állategység alapján) számított megfelelő összeget.

De jut támogatás technikai segítségnyújtásra is. Ez a támogatás a gazdálkodókat nem érinti, mert tulajdonképpen az EU hozzájárulása a támogatási rendszer működtetetésével kapcsolatos költségekhez.