A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola névadójára emlékeztek Erzsébet napján 2003. november 19-én az iskola tornatermében.

Az ünnepi megemlékezés szentmisével kezdődött, amelyet ott az iskola tornatermében tartottak, és a szentbeszédben Veréb László plébános Erzsébet királyné viszontagságokkal teli életét idézte fel.

 

 

 

Halljátok és lássátok mind kik itt egybegyűltetek II. András magyar király dicső és szent életű leányának, Erzsébetnek élete történetét!

Midőn a krónikások az Úr 1211 esztendejét írták, és a nemes leányka, Erzsébet 4 esztendős lőn, Hermann őrgróf nemes és tisztes követséget küldött Magyarországba, hogy a kis királylányt, a fia számára kiválasztott jegyest Thüringiába vigyék; ott nevelkedjék, mígnem eljő nászuk ideje. Elindultak nagy díszesen és szép kísérettel, felszerelve minden szükséges dologgal, amint ez ily magas származású kiváló követség tagjaihoz illik. Meg is érkeztek Patak királyi várába, ahol tisztességgel és vidám szívvel fogadták őket. A magyar királyné gondoskodott róla, hogy leányát gazdag, királyi ajándékokkal bocsássa útjára. Miután mindent megszerzett, a követeket ezüsttel, arannyal és ékszerekkel megajándékozta, leányát a kedves boldog Erzsébetet ezüst bölcsőbe fektette, amely drága selyemszövettel volt kibélelve. A gyermekkel számtalan arany és ezüst ivóedényt, kapcsokat, koszorúkat és koronákat, sok díszes gyűrűt, drágaköves csatot, sok színes szalagot, szőrmét, arannyal átszőtt szövetet és baldahinokat küldött. Ki tudta volna a bíborszínű selyemből készült királyi ágyneműt megfizetni, amit küldött és a megszámlálhatatlan többi drága holmit. Ezen fölül ezer márka finom ezüstöt és sok mást. Mindehhez egy ezüst fürdőkádat a leányka fürdetésére.

Ennyi kincset és ékszert, amit a királyné a leányával küldött, Thüringiában nem láttak sem azelőtt, sem azután. Nevelkedék a kis magyar lányka a messze-messze Thüringiában, Wartburg várában, és nevekedvén kivirult vala testben-lélekben. Látván ezt a fiatal fejedelem, igen megszerette őt, szépségéért, imádságos lelkületéért, könyörületes jószívéért egyaránt. Erzsébet ugyancsak gyönyörködve tekinte szerelmetes, délceg párjára, és midőn eléré életének 14. esztendejét, lőn fényes esküvő és hetedhét országra szóló lakodalom. Az ifjú pár híre-neve messze-messze földre eljutott. Magasztalták jámborságukat, erényes, bőkezű tetteiket mindenütt. Az Úr áldásában sem vala hiány: Erzsébetünk méhéből két kis gyermek születék. Ámde még alig fogant meg a harmadik, amidőn nagy-nagy bánat, siralom és szomorúság lőn. Mivel a délceg ifjú férj, feltűzvén a keresztet, a vitézek válogatott, istenfélő sokadalmával egyetemben elindult messze útra, öldöklő, véres csaták veszedelmébe.

 

 

 

És aki fejedelemasszonyként a nyomorultak megsegítője, az elesettek istápja vala: most minden javát, jószágát, dúsgazdag móringjának minden dénárját szétosztá a szegények közt. És építtetett vala ispotályt, menedékül a betegeknek, szállásul koldusoknak, vándorlóknak, csodájára minden népeknek. Mert a fényességes királylány, dicsőséges fejedelemnő, íme, szolgák szolgájává lőn. Gyógyítgatá, táplálá, két kezével fésülé őket, fürdeté, törölgeté beteg testüket, nem utálá rút sebeiket, megcsókolá fekélyeiket.

Az Úr 1231. esztendejében, november hó 17. napján Isten elszólítá Erzsébetet, hogy mennyei jutalmak bőségével, örökké tartó boldogsággal jutalmazza meg. És hogy szentjét megdicsőítse: sírjánál csoda történt csoda után nap mint nap. Sereglett is Marburgba mindenfelől tömérdek nép: vakok, bénák, sánták és némák, testi-lelki bajban sínylődők. Kérék Erzsébet pártfogását, segítségét, közbenjárást. S íme: vakok látnak és bénák járnak, árad a gyógyulás, vigasztalás, kegyelem.

-Isten legszentebb szolgálója, Erzsébet híre széles e világon elterjedve ragyogott, az a számos nagy tett, amit az Úr általa csodálatos módon véghezvinni méltóztatott, a földkerekségen egyre ismertebb lett, olyannyira, hogy még az apostoli szék is tudomást szerzett róla.

 

 

 

A legszentebb IX. Gergely pápa Konrád úrnak a tiszteletreméltó hildesheimi püspöknek, Lajos hersfeldi és Rajmund eberbachi apátnak, az igen tapasztalt és rendkívül vallásos férfiaknak világosan meghagyta, hogy személyesen az oly sok csodával fényeskedő Marburgba menjenek. Oda alkalmas tanúkat, akik előtt Isten említett szolgálójának, ennek életvitele ismert, az életéről eskü alatt tett tanúvallomásukat hitelesítve a pápai udvarnak vizsgálatra megküldjék. A püspök társaival együtt kijelölt egy napot, amely napon a gyógyulás kegyelmében részesültek, azokkal a személyekkel együtt, akik a gyógyulás körülményeit ismerték, plébánosaik és más egyházi elöljáróik tanúságtételével, az igazmondás erényével fölvértezve Marburgba jöjjenek. A püspök ezt a rendelkezést több nagyvárosban és egyházmegyében közzétette. Konrád püspök és társai sok érsekkel, püspökkel, apáttal, préposttal és prelátussal, fejedelmekkel, grófokkal és különböző méltóságokkal egyetemben magát az ügyet, annak körülményeit, amint azt látták, hallották, bizonyítva látták és tapasztalták, a pápa urunkkal levélben közölték. Miután Gergely szentatya, Peruggia városában konzisztórium keretében nyilvánosságra hozta a tanuságtételeket, egy szívvel egy lélekkel elhatározták, és helyesnek tartották, hogy az apostoli szenttéavatás révén az Egyház világító gyertyatartójára helyezzék, a szentek földi jegyzékébe felvegyék azt, akinek nevét kétségen kívül az élet könyvében feljegyezték, ahogyan azt az Úr nagyszerűen igazolta.

 

 

Pünkösd szent napján pedig Gergely szentatya ünnepélyes menetben harsonák és trombiták hangja mellett a prédikátor testvérek templomához vonult. Majd a jelenlevők tapsa és éljenzése, könnyek áradása, Isten országának örvendezése, az egeket édes dallamokkal ostromló angyali himnuszok azaz a Te Deum zengedezése közepette szentté avatták az asszonyok között áldott, dicséretre legméltóbb boldog Erzsébetet.                                                                                                               (Telenkóné Szabó Irén)

 

 

 

A szentmise végén Nemes Éva igazgatónő ünnepi beszéde következett.

 

 

Nemes Éva igazgatónő ünnepi beszédét ITT hallgathatják meg!

 

 

Az ünnepi műsorban felléptek az iskola diákjai és tanárai.

 

 

Az iskola tanári énekkara

 

 

 

 

Az ünnepség végén zárásként pedig az iskola növendékei egy kis színdarabban adták elő Erzsébet királyné életét.

 

 

Szentes, 2003. 11. 21.