Katasztrófa- és Egészségvédelmi Nap
,
2003. október 3. Szentes, Városi
Sportcsarnok
A
felkínált válaszok közül csak egyet jelölhetsz meg az
egérrel!
Ha
elsőre jól válaszolsz 2 pontot, ha a
második próbálkozásra, akkor 1 pontot kapsz!
1. A csoportos védelem alapvető
fajtái:
A: helyi védelem és
távolsági védelem
B: egyéni védőeszközös és
csoportos védőeszközös védelem
C: mobil védelem és stabil
védelem
2. Mi a kimenekítés lényege?
A: a lakóhely elhagyása
legalább egy nappal a katasztrófa bekövetkezése előtt
B: a lakóhely elhagyása
közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése előtt
C: a lakóhely elhagyása a
már bekövetkezett katasztrófa veszélyeztető hatása alatt
3. Mi a távolsági védelem
fogalma?
A: a védelem irányítása
biztonságos távolságból a veszélyeztetett területekről való kitelepítés,
kimenekítés, kiürítés során
B: a veszélyeztetett
területről a lakosság lehető legmesszebbre történő kitelepítése,
kimenekítése
C: a veszélyeztetett
területről kevésbé veszélyeztetett területekre történő kitelepítés,
kimenekítés, és az ezekből adódó elhelyezési majd visszatelepítési, valamint
az ezek során jelentkező biztosítási feladatok
4. Maximum milyen súlyú lehet a
veszélyhelyzeti csomag?
A: a testtömeg 1/3-a
B: a kitelepítés várható
idejének függvényében 10 kg/nap
C: 20 kg
5. Kitelepítésnél mely alapelvet
kell követni?
A: életkor szerinti
csoportosítást
B: családok együtt
tartásával valósuljon meg
C: nemek szerinti
csoportokban történjen
6. Milyen feltételekkel
használható saját jármű a kitelepítés során?
A: bármely saját jármű
használható, de be kell tartania kijelölt útvonalat
B: csak mezőgazdasági
járművek használhatóak
C: bármely saját jármű
használható, amely 3 évnél nem idősebb
7. Mit jelent az elzárkózás?
A: az ajtókat, ablakokat
be kell zárni és idegeneket nem szabad beengedni
B: a nyílászárókat be kell
csukni és le kell szigetelni, hogy a veszélyes anyagok bejutását
megakadályozzuk
C: a nyílászárókat be kell
csukni és le kell szigetelni, hogy a veszélyes anyagolk kijutását
megakadályozzuk
8. Kitelepítés elrendelése esetén
mit nem szabad tenni?
A: még utoljára jól
megrakni a tüzet a kályhában
B: elzárni a víz- és
gázvezetékeket, berendezéseket
C: kikapcsolni a villanyt,
az elektromos készülékeket, a világítást
9. Miért jó, ha a veszélyhelyzeti
csomagba szeletelt párizsit pakolunk?
A: gyorsabban és
egyszerűbben elkészíthető és elfogyasztható kitelepítéskor
B: kisebb helyen elfér,
könnyebb szállítani
C: nem jó mert könnyen
romlandó
10. Milyen védőeszköznek minősül
a menekülőkámzsa?
A: szükség védőeszköz
B: bőrvédő eszköz
C: egyéni légzésvédő
eszköz
11. Ki rendelheti el országos
vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetén a lakosság katasztrófa
riasztását?
A: A belügyminiszter, a
kormány utólagos tájékoztatásával a BM Országos Katasztrófavédelmi
Főigazgatóság útján.
B: A Miniszter Elnök, a
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató és a veszélyeztetettség jellegét
tekintve érintett szakminiszter javaslata alapján.
C: A Köztársasági
Elnök, az Országgyűlés és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató
egyetértésével, a kiépített műsorszóró és polgári védelmi riasztó rendszeren
keresztül.
12. Melyik megfogalmazás a
helyes?
A: A veszély és
fenyegetettség elmúlását 1 percen keresztül hallható, változó hangmagasságú
jelzést kétszer egymás után megismételve tudathatjuk a lakossággal.
B: A 3x30 s-ig tartó
állandó hangmagasságú jelzés, a jelzések között félperces szünetekkel.
háromszor megismételve a légitámadás veszélyére figyelmeztet.
C: Valamilyen ipari
vagy természeti katasztrófa következtében kialakult veszélyhelyzetre, 2
percen keresztül folyamatosan szóló, változó hangmagasságú szirénajelzés
figyelmeztet.
13. Mi a teendő, ha megszólal a
sziréna?
A: A legrövidebb időn
belül menjünk a legközelebbi fedeti, védett helyre. Kapcsoljuk be a rádiót,
televíziót. Figyeljük a rendőrség és a katasztrófavédelem hangszórós
közleményeit
B: Bárhol vagyunk is,
legrövidebb úton menjünk haza. Ha járművel közlekedtünk, azt úgy állítsuk
le, hogy az a későbbiekben ne akadályozza a közlekedést. Telefonon kezdjünk
tájékozódni.
C: A lehető legrövidebb
idő alatt gyűjtsük össze családunkat, és hagyjuk el a számunkra veszélyesnek
ítélt területet.
14. Mit értünk a kitelepítésre
való egyéni felkészülés alatt?
A: Mielőtt bármit
tennénk, szerezzünk adatokat a helyzetről. Igyekezzünk családtagjainkat,
ismerőseinket, barátainkat elérni, hogy együtt mehessünk el a kijelölt
helyre. A legközelebbi boltban vásároljuk meg a lehető legtöbb élelmiszert
és vigyük magunkkal.
B: Pontosan
megjegyezzük a gyülekezési helyekre és a kitelepítési útvonalakra vonatkozó
adatokat, összeállítjuk egyéni csomagjainkat, és haladéktalanul felkészülünk
lakhelyünk elhagyására.
C: Egyéni teherbíró
képességünket szem előtt tartva, értékeinket pakoljuk össze, ne adjunk
lehetőséget a fosztogatóknak. Amit nem tudunk, elvinni azt hordjuk a lakás
legvédettebb helyére és rejtsük el. Minden ajtót külön-külön zárjunk be, a
kulcsokat pedig vigyük magunkkal. Jelentsük készenlétünket a kitelepítési
szakszolgálatnak.
15. Kikre vonatkoznak az egyes
riasztási jelzések után betartandó magatartási szabályok?
A: Valamennyi állampolgárra, az általános
polgári védelmi kötelezettségre tekintet nélkül.
B: A férfiakra és nőkre
egyaránt 16-60 éves korig, valamint korhatár nélkül a polgári védelmi
szakszolgálatokba beosztottakra.
C: A férfiakra 14.
életévük betöltésétől, a 65. életévük betöltéséig. A nőkre 14. életévük
betöltésétől, a 60. életév betöltéséig.
16. Mi a polgári védelmi riasztás
célja?
A: A lakosság kellő
időben értesüljön a várható veszélyről, a kialakult helyzetről és a
követendő magatartási szabályokról.
B: Egyenlő esélyt
biztosítani a menekülésre mindazoknak, akik hallótávolságon belül
tartózkodnak.
C: Csökkenteni a
csapások pszichológiai következményeit. Elejét venni a váratlanság okozta
pánik kialakulásának.
17. Áramszünet esetén is
alkalmazható, riasztásra alkalmas szükség eszköz:
A: Teli torokból
kiabálás, ajtócsapkodás
B: Harang, síp
C: Mentőautó, Tűzijáték
18. Ki irányítja a munkahelyeken
dolgozók, illetve az intézményekben tartózkodók, riasztás utáni tevékenységét?
A: A területileg
illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetője.
B: A mindenkori
munkahelyi vezető, valamint az általa kijelölt személy(ek).
C: A létesítményben
azonnal megalakuló önkéntes polgári védelmi alegység aktivistáin keresztül,
az üzemi védelmi tanács.
19. Megyei szintű
veszélyeztetettség esetén ki rendelheti el a lakosság katasztrófa riasztását?
A: A megyei közgyűlés
elnöke, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság útján, a belügyminiszter
utólagos tájékoztatásával.
B: A leginkább
veszélyeztetett terület polgármestere, a rendőrség és a honvédség egyidejű
tájékoztatásával.
C: A megyei
katasztrófavédelmi igazgatóságok javaslatára az országos hatáskörű
katasztrófavédelmi főigazgató.
20. Települési
veszélyeztetettséget tekintve, ki rendelheti el a lakosság katasztrófa
riasztását?
A: A települési
riasztó-szolgálat vezetője, a polgármester és a megyei közgyűlés elnökének
egyetértésével.
B: A polgármester, a
megyei közgyűlés elnökének utólagos tájékoztatásával.
C: A polgári védelmi
kirendeltség vezetője, a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával.