Katasztrófavédelmi teszt

  Katasztrófa- és Egészségvédelmi Nap ,    2003. október 3.  Szentes, Városi Sportcsarnok

 

 

 

A felkínált válaszok közül csak egyet jelölhetsz meg az egérrel!

Ha elsőre jól válaszolsz 2 pontot, ha a második próbálkozásra, akkor 1 pontot kapsz!

 

1. A csoportos védelem alapvető fajtái:

A: helyi védelem és távolsági védelem

B: egyéni védőeszközös és csoportos védőeszközös védelem

C: mobil védelem és stabil védelem

 

2. Mi a kimenekítés lényege?

A: a lakóhely elhagyása legalább egy nappal a katasztrófa bekövetkezése előtt

B: a lakóhely elhagyása közvetlenül a katasztrófa bekövetkezése előtt

C: a lakóhely elhagyása a már bekövetkezett katasztrófa veszélyeztető hatása alatt

 

3. Mi a távolsági védelem fogalma?

A: a védelem irányítása biztonságos távolságból a veszélyeztetett területekről való kitelepítés, kimenekítés, kiürítés során

B: a veszélyeztetett területről a lakosság lehető legmesszebbre történő kitelepítése, kimenekítése

C: a veszélyeztetett területről kevésbé veszélyeztetett területekre történő kitelepítés, kimenekítés, és az ezekből adódó elhelyezési majd visszatelepítési, valamint az ezek során jelentkező biztosítási feladatok

 

4. Maximum milyen súlyú lehet a veszélyhelyzeti csomag?

A: a testtömeg 1/3-a

B: a kitelepítés várható idejének függvényében 10 kg/nap

C: 20 kg

 

5. Kitelepítésnél mely alapelvet kell követni?

A: életkor szerinti csoportosítást

B: családok együtt tartásával valósuljon meg

C: nemek szerinti csoportokban történjen

 

6. Milyen feltételekkel használható saját jármű a kitelepítés során?

A: bármely saját jármű használható, de be kell tartania kijelölt útvonalat

B: csak mezőgazdasági járművek használhatóak

C: bármely saját jármű használható, amely 3 évnél nem idősebb

 

7. Mit jelent az elzárkózás?

A: az ajtókat, ablakokat be kell zárni és idegeneket nem szabad beengedni

B: a nyílászárókat be kell csukni és le kell szigetelni, hogy a veszélyes anyagok bejutását megakadályozzuk

C: a nyílászárókat be kell csukni és le kell szigetelni, hogy a veszélyes anyagolk kijutását megakadályozzuk

 

8. Kitelepítés elrendelése esetén mit nem szabad tenni?

A: még utoljára jól megrakni a tüzet a kályhában

B: elzárni a víz- és gázvezetékeket, berendezéseket

C: kikapcsolni a villanyt, az elektromos készülékeket, a világítást

 

9. Miért jó, ha a veszélyhelyzeti csomagba szeletelt párizsit pakolunk?

A: gyorsabban és egyszerűbben elkészíthető és elfogyasztható kitelepítéskor

B: kisebb helyen elfér, könnyebb szállítani

C: nem jó mert könnyen romlandó

 

10. Milyen védőeszköznek minősül a menekülőkámzsa?

A: szükség védőeszköz

B: bőrvédő eszköz

C: egyéni légzésvédő eszköz

 

 

 

11. Ki rendelheti el országos vagy több megyét érintő veszélyeztetettség esetén a lakosság katasztrófa riasztását?

A: A belügyminiszter, a kormány utólagos tájékoztatásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság útján.

B: A Miniszter Elnök, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató és a veszélyeztetettség jellegét tekintve érintett szakminiszter javaslata alapján.

C: A Köztársasági Elnök, az Országgyűlés és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató egyetértésével, a kiépített műsorszóró és polgári védelmi riasztó rendszeren keresztül.

 

12. Melyik megfogalmazás a helyes?

A: A veszély és fenyegetettség elmúlását 1 percen keresztül hallható, változó hangmagasságú jelzést kétszer egymás után megismételve tudathatjuk a lakossággal.

B: A 3x30 s-ig tartó állandó hangmagasságú jelzés, a jelzések között félperces szünetekkel. háromszor megismételve a légitámadás veszélyére figyelmeztet.

C: Valamilyen ipari vagy természeti katasztrófa következtében kialakult veszélyhelyzetre, 2 percen keresztül folyamatosan szóló, változó hangmagasságú szirénajelzés figyelmeztet.

 

13. Mi a teendő, ha megszólal a sziréna?

A: A legrövidebb időn belül menjünk a legközelebbi fedeti, védett helyre. Kapcsoljuk be a rádiót, televíziót. Figyeljük a rendőrség és a katasztrófavédelem hangszórós közleményeit

B: Bárhol vagyunk is, legrövidebb úton menjünk haza. Ha járművel közlekedtünk, azt úgy állítsuk le, hogy az a későbbiekben ne akadályozza a közlekedést. Telefonon kezdjünk tájékozódni.

C: A lehető legrövidebb idő alatt gyűjtsük össze családunkat, és hagyjuk el a számunkra veszélyesnek ítélt területet.

 

14. Mit értünk a kitelepítésre való egyéni felkészülés alatt?

A: Mielőtt bármit tennénk, szerezzünk adatokat a helyzetről. Igyekezzünk családtagjainkat, ismerőseinket, barátainkat elérni, hogy együtt mehessünk el a kijelölt helyre. A legközelebbi boltban vásároljuk meg a lehető legtöbb élelmiszert és vigyük magunkkal.

B: Pontosan megjegyezzük a gyülekezési helyekre és a kitelepítési útvonalakra vonatkozó adatokat, összeállítjuk egyéni csomagjainkat, és haladéktalanul felkészülünk lakhelyünk elhagyására.

C: Egyéni teherbíró képességünket szem előtt tartva, értékeinket pakoljuk össze, ne adjunk lehetőséget a fosztogatóknak. Amit nem tudunk, elvinni azt hordjuk a lakás legvédettebb helyére és rejtsük el. Minden ajtót külön-külön zárjunk be, a kulcsokat pedig vigyük magunkkal. Jelentsük készenlétünket a kitelepítési szakszolgálatnak.

 

15. Kikre vonatkoznak az egyes riasztási jelzések után betartandó magatartási szabályok?

A: Valamennyi állampolgárra, az általános polgári védelmi kötelezettségre tekintet nélkül.

B: A férfiakra és nőkre egyaránt 16-60 éves korig, valamint korhatár nélkül a polgári védelmi szakszolgálatokba beosztottakra.

C: A férfiakra 14. életévük betöltésétől, a 65. életévük betöltéséig. A nőkre 14. életévük betöltésétől, a 60. életév betöltéséig.

 

16. Mi a polgári védelmi riasztás célja?

A: A lakosság kellő időben értesüljön a várható veszélyről, a kialakult helyzetről és a követendő magatartási szabályokról.

B: Egyenlő esélyt biztosítani a menekülésre mindazoknak, akik hallótávolságon belül tartózkodnak.

C: Csökkenteni a csapások pszichológiai következményeit. Elejét venni a váratlanság okozta pánik kialakulásának.

 

17. Áramszünet esetén is alkalmazható, riasztásra alkalmas szükség eszköz:

A: Teli torokból kiabálás, ajtócsapkodás

B: Harang, síp

C: Mentőautó, Tűzijáték

 

18. Ki irányítja a munkahelyeken dolgozók, illetve az intézményekben tartózkodók, riasztás utáni tevékenységét?

A: A területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv vezetője.

B: A mindenkori munkahelyi vezető, valamint az általa kijelölt személy(ek).

C: A létesítményben azonnal megalakuló önkéntes polgári védelmi alegység aktivistáin keresztül, az üzemi védelmi tanács.

 

19. Megyei szintű veszélyeztetettség esetén ki rendelheti el a lakosság katasztrófa riasztását?

A: A megyei közgyűlés elnöke, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság útján, a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával.

B: A leginkább veszélyeztetett terület polgármestere, a rendőrség és a honvédség egyidejű tájékoztatásával.

C: A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok javaslatára az országos hatáskörű katasztrófavédelmi főigazgató.

 

20. Települési veszélyeztetettséget tekintve, ki rendelheti el a lakosság katasztrófa riasztását?

A: A települési riasztó-szolgálat vezetője, a polgármester és a megyei közgyűlés elnökének egyetértésével.

B: A polgármester, a megyei közgyűlés elnökének utólagos tájékoztatásával.

C: A polgári védelmi kirendeltség vezetője, a belügyminiszter utólagos tájékoztatásával.