DEÁK-ra emlékeztek a DEÁKOSOK!

 

 

A szentesi Deák Ferenc Általános Iskola 2003. október 17-én ünnepelte meg névadójának születésének 200 évfordulóját. Ezen a napon az ország több településén ünnepelték "a haza bölcsének", Deák Ferencnek születésének bicentenáriumát.

 

 

 

Deák Ferenc a XIX. század második felének legjelentősebb magyar politikusa volt. Életművének csúcsa az 1867-es kiegyezés létrejötte, az Osztrák-Magyar Monarchia megszületése.

 

 

Születésének 200. évfordulóján a róla elnevezett általános iskolában a jeles évforduló tiszteletére emlékműsor rendeztek és emléktáblát avattak.

 

 

 

Bucsány György nyugalmazott pedagógus, mondott ünnepi megemlékezést "a haza bölcséről."

 

Deák Ferenc (1803, Söjtör - 1876, Budapest)

Politikai vezéralakja volt a reformkornak, igazságügy-minisztere 1848-ban a Batthyány-kormánynak, az önkényuralom idején pedig meg tudta őrizni higgadtságát és tárgyalóképességét az elnyomás ellenére is.

Mindvégig törvénytisztelet, igazságosság, becsületesség és méltányosság nyilvánult meg cselekedeteiben, ezért tudta felkelteni a bizalmat mind az uralkodóban, mind a nemzetben az 1867-es kiegyezési tárgyalások idején. A kiegyezés, amely a magyar nemzet anyagi és kulturális felemelkedését eredményezte, nem jöhetett volna létre az ő személyes közreműködése nélkül. Deák Ferenc 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön. Szülőháza csaknem változatlan formában ma is áll.

 

 

 

Köznemesi családból származott, amelynek tagjai tekintélyes vármegyei tisztségeket töltöttek be. Címerükben buzogányt, illetve tollat tartó kezet látunk.

A hét Deák-testvér közül Ferenc volt a legkisebb. Édesanyja belehalt a szülésbe, ezért apja eltávolította őt a családból, hogy ne emlékeztesse imádott felesége halálára. Először távolabbi rokonok nevelték, majd két nővére pótolta számára az édesanyát.

Az elemi iskolát Kőszegen végezte, majd átkerült a keszthelyi premontrei, később a pápai, ugyancsak katolikus gimnáziumba. Négy évig járt Nagykanizsán a piarista gimnáziumban, ahol mindvégig kitűnő tanuló volt. Nagykanizsán jelent meg Deák Ferenc neve először a sajtóban: egy iskolai színielőadáson szerepelt.

A gimnázium elvégzése után a győri jogakadémiára járt, és abban a házban volt a szállása 1819-21 között a Liszt Ferenc utcában, ahol most a házasságkötő termek vannak. Ennek nyomát emléktábla őrzi. Joghallgató korában gyakran látogatta a győri megyegyűléseket, és itt szerzett először tapasztalatokat arról, hogyan harcol a vármegyei nemesség az abszolutizmus ellen, vagy maradi része hogyan akadályozza meg az értelmes reformok megvalósítását.

Az akadémia elvégzése után hazatért a kehidai birtokra, majd egy év múlva, 1822-ben ügyvédi vizsgát tett Pesten kitűnő eredménnyel. Pesten barátkozott össze Kisfaludy Károllyal, Bajza Józseffel és főként Vörösmarty Mihállyal. Vele a barátság holtig, sőt azon túl is tartott: Deák szervezett országos gyűjtést Vörösmarty árvái számára.

Az ifjú Deák Ferenc 1823-33 között többnyire Zala megyében tartózkodott. Gazdálkodott, és különféle vármegyei hivatalokat viselt. Egy visszautasított házassági ajánlata annyira megviselte érzelmileg, hogy többé nem próbálkozott leánykéréssel: nőtlen maradt.

Műveltsége és európai látóköre nagy tekintélyt szerzett számára környezetében, így 1833-ban Pozsonyban látjuk Zala megye országgyűlési követeként. Jónéhányszor felszólalt a jobbágyfelszabadítás ügyében, és Kossuth mellett is sokszor kiállt, amikor az kiszabadult a börtönből 1840-ben. Az 1843-44-es országgyűlésen különféle okokból nem vett részt, és 1847-ben is visszautasította követté választását betegségére hivatkozva. Külföldre ment, Németországban és Svájcban utazgatott, és gyógyíttatta magát.

 

 

A Máté István által készített emléktáblát Bucsány György leplezte le

Deák Ferenc születésének 200. évfordulóján 2003. október 17-én.

 

Visszatérve kehidai birtokán élt, ahonnan a történelem mozdította ki: 1848 első hónapjaiban forradalmi hullám söpört végig Európán. A március 15-i követelések, a ?Mit kíván a magyar nemzet?� pontjai alapján megfogalmazott áprilisi törvények formába öntésekor Batthyány Lajos miniszterelnök tanácsadója volt, és kormányában az igazságügy-miniszteri tisztséget töltötte be. Jellasics horvát bán támadása, 1848 szeptembere után szinte teljesen visszavonult. A szabadságharc bukásának híre Kehidán érte. Már az �50-es években rá figyelt a nemzet, és tőle tanulta meg a passzív ellenállás technikáját.

 

"Deák Ferenc az iskolánk névadója" című ünnepi megemlékező műsort az 5. b osztály adta elő.

 

Az 1861-es országgyűlésen is tanúbizonyságot tett államférfiú bölcsességéről: udvarias feliratban utasította vissza azt a császári elképzelést, amely a nemzetre nézve káros lett volna. Tudta ugyanis, hogy az uralkodó előbb-utóbb rá fog kényszerülni a Magyarországgal való megegyezésre, tehát nem sértette meg.

Az osztrák-magyar kiegyezésre 1867-ben került sor. Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, esküt tett a magyar alkotmányra, így Magyarország alkotmányos királyság lett. Ekkor indult meg az a hallatlan méretű fejlődés hazánkban, amelyet a gazdaságtörténészek az USA polgárháború utáni és Németország 1880-as évekbeli fejlődéséhez hasonlítanak.

 

 

 

Deák semmiféle szerepet nem vállalt a koronázás ünnepségein, sőt aznap ki sem mozdult lakásából. Nem volt hiú ember, nem kívánta megünnepeltetni magát a kiegyezés létrehozásáért, és a kormányban sem vállalt szerepet.

Birtokait eladva már 1865-től Pesten élt az Angol Királynő szállodában. Az országgyűlés többségi pártját, amelyet róla neveztek el Deák Pártnak, betegségéig, 1873-ig ő irányította. Már 1866-tól kezdve szívelégtelenségben szenvedett, és élete utolsó három évében fekvőbeteg volt.

Budapesten halt meg 1876. január 29-én. Ravatalánál Erzsébet királyné is imádkozott, és Kossuth Lajos cipruslombot küldött sírjára Turinból, száműzetésének helyéről.

A Kerepesi temetőben temették el. Holtteste fölé később mauzóleumot emeltek.

 

 

Végezetül a 7. a és a 7. b osztály előadásában palotást láthattunk.

 

 

 

 

Ezen az ünnepi napon Deák emlékkiállítás nyílt az iskola aulájában, mely Deák Ferenc és korának történelmét és személyeit mutatja be.

 

 

 

Az ünnepség zárásaként Bucsány György tartott előadást a tornaterembe az iskolák küldöttei és a 7-8. osztályosok számára Deák Ferencről és annak koráról, melyben érdekes és adomákat idézett fel.

 

Mi is az adoma? A Pallas nagylexikon szerint: Kisebb elbeszélő műfaj (...) való v. költött, többnyire élces, de mindig jellemző történetek, rövides és kerek szerkezettel, meglepő fordulattal, tréfás, humoros, olykor érzelmes hangulattal, s könnyed és jóízű előadásban.

 

Deákra jellemző az alábbi adoma:

Az 1860-as években valamelyikében Deák egy alkalommal összecserélte a kalapját egy fiatalember hasonló fejfedőjével. Amikor a fiatalember visszavitte az ismert politikusnak a kalapot, az alábbi szellemes megjegyzéssel adta át:

– Összecseréltük a kalapjainkat. Úgy látszik a fejméretünk körülbelül megegyezik.

Mire Deák a következőképp válaszolt:

– Körül igen, de belül?

Szentes, 2003. 10. 20.