Amikor Túri Pétert, az OMSZ Légimentő Kht. vezetőjét áprilisban értesítette a szaktárca, valamint a mentőszolgálat, hogy Szentes helyett Szegedre kerül a Dél-Alföld légimentő-bázisa, azonnal munkához látott. A miniszteri utasításnak megfelelően – nyilatkozta lapunknak Túri – májusban felvette a kapcsolatot Szeged polgármesterével, valamint a város repterének jövőbeni üzemeltetőjével, és főpilótájával együtt megnézte a helyszínt. Azt tapasztalta azonban, hogy a szegedi reptér egyelőre alkalmatlan a légi mentésre, jelenleg egyetlen infrastrukturális feltétel sem áll rendelkezésre. Erről még júniusban meg is írta jelentését, most az egészségügyi miniszter döntésére vár.

Túri Péter elmondta érveit: nincs még kijelölve az a terület sem a repülőtéren, ahol a légi bázist ki lehetne építeni. Majd el kellene készíteni a terveket, azokat engedélyeztetni, utána pedig kiírni a közbeszerzési eljárást az építkezésre. Ez olyan időigényes előkészítő munka, amely legalább öt-hat hónapot vesz igénybe. A szakma által pártfogolt Szentes ennyivel előbbre jár, mivel május 21. óta jogerős építési engedéllyel rendelkezik.

Mivel mindkét reptér vagy költségvetési pénzekből, vagy helyi erők összefogásából épülhetne meg, Szentes mellett tehát jelenleg az is szól, hogy az ottani légi bázis az előkészületek miatt lényegesen hamarabb állna készen a startra. Túri Péter megismételte azokat a szakmai érveket is, amelyeket már áprilisban felsorolt lapunkban: a Szegedről felszálló mentőhelikopter úgynevezett bevetési körének 50-60 százaléka Szerbia, illetve Románia területére esne, míg szentesi felszállással Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye nagy részét is lefednék.