Eldöntetett, hogy összevonják a megyei önkormányzat által Csongrádon, Szentesen és Makón működtetett középiskolákat. Az igazgatók információhiányra hivatkozva nem nyilvánítanak véleményt, vagy tiltakoznak. A megyei képviselő arra hívja föl a figyelmet, hogy a kormány megszorító döntései miatt lépéskényszerben vannak, és a fő céljuk az, hogy egy intézményt se kelljen bezárni.

Makón a tervek szerint a három megyei fönntartású intézmény közül egy, a József Attila Gimnázium megőrizheti önállóságát, a másik kettőt, a Galamb József és az Erdei Ferenc nevét viselő szakképző iskolát viszont egyesítené a Csongrád megyei önkormányzat. Martinusz László, a 903 tanulóval működő Galamb József Szakképző Iskola direktora úgy nyilatkozott: nem akar véleményt mondani a tervezett intézkedésről, míg a 310 diák alma materének számító Erdei Ferenc Kereskedelmi és Közgazdasági Szakiskola első embere, Széll Sándor azzal hárította el érdeklődésünket, hogy mivel semmit sem tud a részletekről, véleményt sem tud alkotni.

A megye 1998 óta Csongrád és Szentes önkormányzata 1998-ban, Makó 2002-ben adta át a megyei önkormányzatnak működtetésre a középiskoláit. A döntésnek mindenütt voltak ellenzői – a Csongrád megyei önkormányzatnál sem örültek, de tudomásul kellett venniük a városok döntését a törvény értelmében. Akkor úgy látszott, a megyéknek hosszú távon több pénzük lesz a középfokú oktatásra, mint a városoknak. Ez a helyzet tavaly változott meg jelentősen.

– Értjük, hogy gazdasági nehézségekkel kell szembenézni, de összeegyeztethetetlennek látjuk szakmai munkánkat a közgazdasági szakközépiskoláéval – nyilatkozta lapunknak Bácskainé Fazekas Márta. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium igazgatónője szerint az általa vezetett 148 éves intézmény egészen más céllal működik, mint a vele összevonásra ítélt Boros Sámuel szakközépiskola. Bácskainé helyesli, hogy a makói gimnázium megmarad önálló intézményként, ezt a logikát szeretné látni Szentesen is. A Boros szakközépiskola igazgatónője sem lát lehetőséget a szakmai együttműködésre. Pádár Zoltánné közölte: a tantestület állásfoglalása szerint meg kellene várni a térségi integráció kialakítását a szakképzési törvény alapján. A Zsoldos-iskolával tervezi a megye összevonni a Pollákot – utóbbi igazgatónője, Nagy Gyuláné csak ennyit mondott: „teljes a bizonytalanság, le vagyunk sújtva és nem értünk vele egyet". A város polgármestere, Szirbik Imre szerint kiszámítható gazdasági érdek nem fűződik az iskola-összevonáshoz, de bíznak a megegyezésben.

– Nincs arányban az átszervezés nagysága az ebből származó bevétellel – vélekedett a csongrádi középiskolák összevonása kapcsán Fábián György, a Batsányi János Gimnázium igazgatója is. A szocialista párt színeiben politizáló intézményvezető szerint az összevonás intézményekre lebontva hárommilliós költségcsökkentést jelent valójában, ami iskolai szinten is kigazdálkodható lenne. Az igazgató úgy véli, azért nem vállalkoztak erre a megyei fenntartású iskolák akkor, amikor ajánlásában a közgyűlés felkérte őket, mert tartottak tőle, hogy a felajánlott összegeken túl újabb kötelezettségeket akasztanának a nyakukba. Fábián hozzátette, ha a tagintézmények szakmai függetlenségét nem garantálják, minőségi oktató-nevelő munka nehezen képzelhető el. Ugyanakkor a gazdálkodás szintjén megvalósíthatónak tartja az elképzelést.

Amikor a megyegyűlés megszavazta a tervet, elhangzott: nem az összességében ötvenmilliós megtakarítás a fő cél, hanem az, hogy a későbbi változásokra is jól reagáló rendszer alakuljon ki.
– E döntéssel hosszabb távon is fenntarthatók maradnak a középiskoláink – mondta lapunknak Pap Gabriella. A Fidesz csongrádi és megyei képviselője emlékeztetett: a közgyűlés lépéskényszerben volt a kormányzati megszorítások miatt, és a tanulólétszám változására is reagálniuk kellett. Fontos szempont volt ugyanakkor, hogy elkerüljék az iskolabezárást. A képviselő leszögezte, az integráció nem fenyegeti a tagintézmények szakmai önállóságát, azok az új rendszerben egyenrangúak lesznek. Arról, hogy milyen nevet kap majd az új csongrádi intézmény, nem tudott biztosat mondani.