Két kacsát hagytak a tolvajok a szentesi Sándor DánielnénálFelvétel a kedvencekbe

Kiürítették a baromfiudvart

Blahó Gabriella
2007-06-21

A tolvajok teljesen kiürítették a baromfiudvart Szentesen Sándor Dánielné házánál. 49 szárnyast vittek el az éj leple alatt, a környéken senki sem ébredt fel a kutyaugatásra. Az idős asszony és lánya leginkább az angol orpington fajtájú, hatalmas kakast sajnálja. Nagyon bíznak benne, hogy a rendőrség elkapja a tetteseket.

A kórház közelében lévő lakónegyedben, az úgynevezett Nagy Sándor-telepen történt az eset. A nyolcvanéves Sándor Dánielné és lánya a ház elejében lévő hálószobában aludt éjjel, amikor eltűnt az udvarból majdnem az összes baromfi.

Annuska néni azt mondja, hogy éjszaka fel szokott ébredni, de a kutyaugatásnál egyebet nem hallott. A kutya egyébként is sokat ugat, és nem is nagyobb egy macskánál – magyarázta az ősz hajú asszony. – Nem is merünk nagyobbat tartani a környéken játszadozó gyerekek miatt – tette hozzá lánya, Mészáros Sándorné. Erzsébettől megtudtuk, hogy 18 rántani való csirkét, 16 kacsát, 2 pulykát, 1 kakast, 10 tyúkot és egy kotlóst emeltek el a tettesek. A tolvajok úgy oldották meg a dolgot, hogy egy zsák kukoricát szétszórtak a baromfiudvaron a földön. A kert végében a kerítésen átmásztak, a szárnyasokat kiengedték az ólból, és rögtön a magokhoz terelték. Nyilván zsákba rakták őket, miközben azok csipegettek – taglalta Erzsébet, aki csak feltételezi, hogy így történhetett, azért is, mert kotkodácsolást senki nem hallott.

A tolvajok jóllakhattak

A tettesek minden bizonnyal nem azért lopták el a szárnyasokat, hogy eladják, hanem azért, hogy megegyék – jelentette ki Harkai István főhadnagy. A Szentesi Rendőrkapitányság nyomozója abból következtet erre, hogy a tolvajlás éppen a ballagás előtt történt, az ehhez hasonló ünnepek idején gyakoriak az ilyen lopások. Feltételezése szerint legalább ketten követték el a bűncselekményt. A rendőrség tovább nyomoz az ügyben.

A rendőrségnek reggel háromnegyed hatkor szóltak, azonnal ki is jöttek a nyomozók, de a lopás valamikor éjjel esett meg. Bottal üthetik a tolvajok nyomát – vélekedtek az asszonyok. Anna néni azért bízik benne, hogy kézre kerítik őket. Gondol egy ütött-kopott fekete autóra, meg a benne ülőkre, talán azok lehettek: látta őket néhány napja a környéken.
Öt évvel ezelőtt történt náluk egy nagyon hasonló eset, a tolvajok akkor is kipakolták a baromfiudvart, meg a kamrát. De akkor elvitték a szitált lisztet, a krumplit, a felfűzött piros paprikát, a tehéntejet is.
Az idős asszony és a lánya elkeseredett: hetvenezer forint a káruk.

Annuska néni panaszkodik, nem elég, hogy az önkormányzati rendelet miatt nem lehetett tovább tartani, ezért el kellett adni a két szép magyar tarka tehenet, most már csirkéjük sincsen. Fogalmuk sincs azoknak, akik most elvitték a szárnyasokat, hogy milyen értékek birtokába jutottak. A kakas ára legalább hatezer forint, hét-nyolc kilogrammos, a fajtája angol orpinton. A megmenekült két kis kacsát húsvétkor vette Erzsébet – és most már nagyon vigyáz rájuk.