Jogutód nélkül megszűnik a tanév végén az 1926-ban alapított városszéli iskola Szentesen. A berekháti településrészben lévő intézménybe többségében a cigány kisebbséghez tartozó diákok járnak, akikkel kilenc pedagógus foglalkozik. Jelenleg hatvanegy tanulója van a Gróf Széchenyi István Általános Iskolának, közülük tizenegy most nyolcadikos, ők év végén elballagnak. Hering Ferenc, a polgármesteri hivatal oktatási referense tájékoztatása szerint az önkormányzat eredetileg azt tervezte, hogy az alsó tagozat továbbra is működhet az egyik városközponti intézmény telephelyeként. Szirbik Imre polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy valójában a szülők döntik majd el az iskola sorsát. Ha a jogszabályban rögzítetteknek megfelelő számú elsős gyereket íratnak be a szülők, akkor még nem zárják be az oktatási intézményt. Ehhez azonban nyolc kisdiák kellett volna, csakhogy ennyien nem jelentkeztek.

Sőt azok a családok, amelyeknek már felső tagozatos gyerekeik is vannak, a kisebbekkel együtt őket is átíratták a város valamelyik oktatási intézményébe. Ezzel pecsételődött meg a berekháti iskola sorsa. Lapunk úgy értesült, hogy a pedagógusok nem kerülnek utcára, más intézményben taníthatnak tovább. Az egyetlen konyhai dolgozó pedig nyugdíjba vonul.

Marad a tornacsarnok A berekháti iskola hasznosításáról még nem döntött az önkormányzat. Az viszont már biztos: a jó pár éve épített tornacsarnokot egyelőre nem értékesíthetik. Központi forrásból létesült ugyanis a város talán legmodernebb tornaterme, amelyet 2008-ig nem lehet eladni. Az iskola megüresedő helyiségeit – elképzelések szerint – civil szervezetek kapják meg használatra.

A városközponttól a legtávolabb lakik az ötgyermekes Bari család. Józsika most másodikos, Roland meg az elsőt kezdi ősszel. Azt mondja az anyukájuk, Danyi Erzsébet, hogy még nem tudják, fogadják-e a gyerekeket a Klauzál Gábor Általános Iskolában. Lakóhely szerinti körzetekbe osztották ugyanis a diákokat, egy csoportjuk a Klauzálba, a másik a Petőfi Sándor Általános Iskolába jár ősztől. De bármelyikbe is veszik fel Józsikát és Rolandot, nehézséget jelent a családnak eljuttatni a fiúkat a több kilométerre lévő intézménybe. Egyedül nem engedik el őket, az anyuka pedig nem tudná hová tenni a két kisebb gyermeküket, ha az iskolásokat elkísérné reggelente. A nagymama, Bari Józsefné szerint az önkormányzatnak egy kisebb busszal kellene bevitetnie a városba a berekháti diákokat. Öt gyermeke jár most Dunai Istvánnénak a Széchenyi-iskolába. Bariékhoz hasonlóan ő is attól tart, hogyan állják majd meg a helyüket a gyerekeik a városközponti oktatási intézményekben. Szerinte nem foglalkoznak majd az ottani pedagógusok úgy a berekháti diákokkal, hogy képesek legyenek felzárkózni.

A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Faur Zoltán egyetért a képviselő-testület döntésével a berekháti iskola bezárásáról annak ellenére, hogy ő és a három fiuk is ott végzett annak idején. Szerinte 55 gyerekre nem költhet a város hatvanmillió forintot egy tanévben, ennyibe kerül ugyanis az iskola fenntartása. – Ha asszimilálódnak a gyerekek a magasabb színvonalú központi iskolákban, az életben is könnyebben boldogulnak majd – véli az elnök, hozzátéve: ezzel együtt is sajnálja, hogy megszűnik a Széchenyi-iskola.