Egy éve vitte el a Tisza a házukatFelvétel a kedvencekbe

Még mindig az otthonban lakik Páhi Sándorné és családja

Balázsi Irén
2007-04-12

Elveszett a bürokrácia útvesztőjében a szentesi Páhi család, amely éppen egy éve lelt menedékre a gyermekek átmeneti otthonában. A 77 éves Páhi Sándornénak elvitte a tiszai árvíz a házát, és azóta a fiával, a menyével és öt unokájával él az intézmény egyik szobájában.

Elveszett a bürokrácia útvesztőjében a szentesi Páhi család, amely éppen egy éve lelt menedékre a gyermekek átmeneti otthonában. A 77 éves Páhi Sándornénak elvitte a tiszai árvíz a házát, és azóta a fiával, a menyével és öt unokájával él az intézmény egyik szobájában. Mindenki segítőkész, mégsem sikerült eddig saját házhoz jutniuk. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera aljegyző szerint ha nem kapják meg a kedvezményes hitelt, még a kétmillió forintos állami támogatás is elveszik.

A 77 éves özvegy Páhi Sándorné már nehezen viseli a bezártságot a szentesi gyermekek átmeneti otthonában. Éppen ma egy éve költözött oda a fiával, Sándorral, a menyével, Kovács Ilonával és öt unokájával. Terike néninek – mint azt megírtuk – a tavalyi árvíz elvitte a házát, és az egyik fia is a folyóban lelte a halálát. A szociális intézmény legnagyobb szobájában él azóta a nyolctagú család, amely szeretne már onnan kikerülni. – Én a természet ölén születtem, annál szebbet elképzelni sem lehet – mondja az idős asszony. Nemrégen kiment az egyik unokájával a Tisza-parthoz, és meglátta az üres portát, ahol az ő „kis hajléka volt".

Páhi Sándornénak már a szülei is abban a házban éltek, ezért is rázta meg nagyon, hogy odaveszett mindene. – Imádtam a Tiszát, de már meggyűlöltem – szaladt ki az asszony száján. Majd úgy módosította: tisztában van azzal, hogy nem a folyó okozta a bánatát, hanem a természet. Azt mesélte, hogy a múltkoriban már annyira megelégelte a közösségi életet, hogy ki akart menni az utcára, s addig ment volna a botjára támaszkodva, ameddig csak bírja a lába.

A Páhi család sok házat kinézett magának, amelyet részben az állami kártalanításból akart vásárolni. Utoljára a szentesi Petrovics Soma utcában találtak egy kerteset, amely öt helyiségből áll, víz van az udvarban, a fűtéshez meg kályhákat használnának. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem tudják megvalósítani a tervüket. Pedig megérkezett a mintegy kétmilliós állami kártalanítás, az önkormányzat is tett mellé félmilliót. De még hiányzik kétmillió forint körüli összeg, amelyet kedvezményes hitelként igénybe vehetett volna az árvízkárosult család. Az 57 éves rokkantnyugdíjas Páhi Sándor azt állítja, hogy „egy hétköznapi ember nem tudja bejárni a hivatali utat".

Elmondása szerint a pénzintézetben a kölcsönhöz kérték volna a szerződést az állami kártalanításról, ám ők azt nem tudták idejében produkálni. Márpedig ez az előnyös hitelforma tavaly megszűnt. Hónapokkal ezelőtt méltányossági kérelmet nyújtottak be a bankhoz, és abban reménykednek, hogy azokkal a feltételekkel juthatnak kölcsönhöz, amikkel az elmúlt évben kaptak olyan családok, amelyeknek elvitte vagy megrongálta az árvíz a házát. Özv. Páhi Sándorné most abból próbál erőt meríteni, hogy a Petrovics Soma utcai ingatlan tulajdonosa még vár rájuk, nem adja el másnak a házat.

A kezdetektől a szívén viselte Páhiék sorsát a szentesi aljegyző. Csányiné dr. Bakró-Nagy Vera a munkaköri kötelességét meghaladóan igyekezett segíteni. Ám az a baj, hogy a család a határidő lejárta után, januárban jelentkezett a banknál a kártalanítási rendelet szerint neki adható kedvezményes hitelért. Az aljegyző ennek ellenére többször is próbált a pénzintézetnél „kilincselni" Páhiék érdekében. Egyelőre nem tudni, mi lesz az ügy kimenetele. Az aljegyző abban viszont bizonyos: ha nem kapja meg a tavalyi kedvező feltételekkel a kölcsönt a család, akkor elveszik a mintegy kétmillió forintos állami támogatás is.