Madárinfluenza: vitáznak a leölt libák értékérőlFelvétel a kedvencekbe

Március 5-e után oldják fel a zárlatot

Blahó Gabriella
2007-02-28

Hírül adták kedden reggel, hogy éjfélkor megszűnnek a madárinfluenza megfigyelési zónájára vonatkozó előírások Lapistó tíz kilométeres körzetében. Aztán az unió közbeszólt: március 5-éig még fenn kell tartani a zárlatot. A két érintett libatelep tulajdonosai még nem egyeztek meg a kiirtott libák áráról az állat-egészségügyi állomással.

Eredetileg úgy volt, hogy ma nulla órától megszüntetik a madárinfluenza miatt kialakított megfigyelési zónát Szentes-Lapistó és Derekegyház-Ördöngős tíz kilométeres körzetében. Erről az állat-egészségügyi hatóság informálta a sajtót. Délután viszont arról tájékoztatott Szigeti Sándor megyei főállatorvos, hogy az Európai Unió állandó állatorvosi bizottsága úgy döntött, március 5-éig fönn kell tartani a zárlatot.

A vadmadarakra gyanakszanak

Mint ismert, a laborvizsgálatok kétséget kizáró módon bizonyították, hogy a Szenteshez közeli Lapistó és Ördöngős egy-egy libatelepén a H5N1 típusú vírus okozott megbetegedéseket a szárnyasok között. A szakembereknek bizonyítékuk nincs arra, hogy a vadmadarak hozták erre a vidékre a madárinfluenzát, de ezt gyanítják. A védekezés legszembetűnőbb része az volt, amikor megsemmisítették az összes libát a telepeken. A tulajdonosok keveslik a kártérítés gyanánt meghatározott összeget.

Lapistón háromezer-háromszáz ludat kellett levágni. Az állatorvosok szerint a ludak ára darabonként 7500 forint. Ezt vitatja a Kolos-Agro Kft., mert szerintük a tenyésztésre szánt szárnyasok értéke ennél jóval nagyobb. A hatóság arra hivatkozik, hogy a madarak a leölés pillanatában még nem voltak minősített szárnyasok, a cég ugyanis február 22-én kérte először a minősítést, amikor a megsemmisítés már tartott. Így a teljes kártalanítás összege legfeljebb 25 millió forint lehet.

A vitatott másfél millió forint


Az ördöngősi telep tulajdonosa 1,6 millió forinttal többre tart igényt, mint az első fokú határozatban rögzített összeg. A Komlósi Lúd Kft. majdnem 15 milliót kér, míg a hatóság az állam nevében 13,4 milliót adna a kilencezer libáért. Ebben az esetben elsősorban az állatok tényleges súlya a vita témája.

Az első fokú határozat ellen mindkét cég fellebbezett a megyei állat-egészségügyi állomásnál.

A napi forgalmi érték számít

A hatóság több forrásból is kér szakvéleményeket, mielőtt az összeget meghatározza. Az állatok húsának napi forgalmi értékét megbecsüli a piacfelügyelet, a feldolgozó és a tenyésztő egyaránt. A leölt szárnyasok mennyiségét kilogrammra – vagy éppen tonnára – mérés után az ATEV határozza meg. A kártalanítás nem szól az elmaradt haszonról, csak a tényleges kárról.

A környéken lakók a háztájiban nevelt és a fertőzés miatt leölt szárnyasokért már megkapták, és el is fogadták a megítélt a kártalanítást.