Összeomolhat a sertés és a baromfipiac
Rizikózónában a megye
Ajánlja a cikket?
| 2007-01-26 |
Fekete Klára
A
madárinfluenza ellen lehet védekezni, de nem vagyunk bebiztosítva a
vírus váratlan felbukkanása ellen, amelyet a vadmadarak
terjesztenek. A Szentes melletti esetet időben észlelték, megfelelő
intézkedéseket hoztak a szakemberek, a fertőzés nem terjedt tovább.
Fertőtlenítés Lapistón. Abban bíznak, hogy
sikerül megakadályozni a madárinfluenza terjedését. Fotó:
MTI/Németh György
A madárinfluenza
ellen lehet védekezni, de nem vagyunk bebiztosítva a vírus váratlan
felbukkanása ellen, amelyet a vadmadarak terjesztenek. A Szentes
melletti esetet időben észlelték, megfelelő intézkedéseket hoztak a
szakemberek, a fertőzés nem terjedt tovább. Mindenki biztosra veszi,
hogy a madárinfluenza emberre is veszélyes H5N1 vírusa támadta meg a
Szentes melletti libákat.
A madárinfluenza jellegzetes
tünete, hogy az állat reszket, tekergeti a fejét és a hátán fekszik.
Ilyen jeleket észlelt a Szentes melletti Lapistó libatartó telepének
tulajdonosa is, amikor vasárnap értesítette az állat-egészségügyi
hatóságot. A gyors intézkedéseknek köszönhetően – a teljes
állományt, mind a 3300 libát elpusztították kedd estig, a területet
fertőtlenítették – a baromfivész nem terjedt tovább. Szigeti Sándor
megyei főállatorvos azt mondta el lapunknak, utólag derült ki, hogy
jól döntöttek, és nem várták meg a magyar laboratóriumi vizsgálatok
eredményét. Ma már biztos, hogy madárinfluenzás megbetegedéseket
észleltek Lapistón, noha az unió referencia laboratóriumából,
Angliából ezt még nem erősítették meg.
Károk
enyhítése
Az állattartóknak kétféle
kompenzáció jár baromfivész idején. Az egyik az állatok
leölése és az eszközök megsemmisítése miatti kárpótlás,
amelyet az agrártárcától kell kérni és fedezi is az elpusztult
állomány értékét. (Információk szerint a Lapistón elpusztított
libák összértéke elérheti a 100 millió forintot.) A másik
kompenzációs forma a kárenyhítés: erre uniós forrásokat kell
találnia az országnak, az összeg az el nem adott termékek
okozta piaci veszteség, az újratelepítés költségeinek csak egy
részét fedezi. A rendelkezésre álló keretet ugyanis az
igénylők számával osztják el.
De
vajon megelőzhető-e a madárinfluenza? A szakember szerint meg lehet
oldani, hogy a felettünk elrepülő vadmadarak ne érintkezzenek a
szárnyasokkal. A minimális előírás az, hogy a szárnyasokat zárt
helyen etessék és itassák. A maximális elvárás a madárháló
felszerelése lenne, ám ez roppant költséges. A héten kiirtott
állatok felett sem volt háló. Szigeti Sándor hozzátette: a libákat
nehezebb megóvni, mivel szabadabb mozgást igényelnek, mint a
csirkék.
Bebiztosítva azonban sosem lehetünk, a vadmadarak
ugyanis bárhol leszállhatnak. A madárinfluenza megjelenésével minden
ország elkészítette a maga rizikótérképét, amelyen bejelölték a
veszélyeztetett területeket, a vizes élőhelyeket, patakokat,
tavakat, mivel a vadmadarak útjukat megszakítva ezekre a helyekre
szállnak le. Csongrád megye ilyen szempontból veszélyeztetett
terület, mivel észak-déli és kelet-nyugati irányban is a
madárvonulási zónába esik.
Tegnap az állat-egészségügyi
hatóság a szentesi vadászokat arra kérte, mintavételre lőjenek le
néhány vadkacsát. A későbbiekben elképzelhető, hogy „gyérítésre" is
adnak utasítást.
Összeomolhat a sertés és a
baromfipiac
Összeomolhat a sertéspiac, mivel a
sertéspestis miatt Japán beviteli tilalmat rendelt el a magyar
húsra – mondta el Kovács László, a Pick Szeged Zrt.
elnök-vezérigazgatója. Japán a magyar hús egyik legfontosabb
exportpiaca, amely most három vaddisznó miatt esik ki. Csak a
távol-keleti országban értékesíthetők ugyanis bizonyos
húsrészek, mint például a császárszalonna, a tarja és a
sertéskaraj nagy része. Amennyiben ezeket a húsrészeket nem
lehet eladni, akkor a húsipar kénytelen lesz visszafogni a
termelését, a felvásárlási árak pedig elindulnak a lejtőn –
nyilatkozta a vezérigazgató. Nincs jobb helyzetben a
baromfiágazat sem: a horvát hatóságok már szerdán, a szerbek
és a románok tegnap rendeltek el beviteli tilalmat a magyar
szárnyasokra.