Ilonka néni tanítónak
született
Árpád Erkel-díjas zeneszerző, Endre világjáró tudós
lett
Ajánlja a cikket?
| 2007-01-15 |
Balázsi Irén
Sok a
tisztelője Szentesen Balázs Andrásnénak, aki nemrégiben töltötte be
kilencvenedik életévét. Ilonka bevallása szerint pedagógusnak
született. Már kislánykorában is tanította a szegény gyermekeket. A
felsőpárti Csengettyűs iskolában négy évtizedig tanított
generációkat a betűvetésre, köztük a két fiát: a zeneszerző Árpádot
és a természettudós Endrét.
A Rákóczi utcai Csengettyűs iskolában
tanított évtizedekig Balázs Andrásné.
DV-fotó
Még gyermekkorában figyelt
fel Balázs Andrásné Molnár Ilona a szentesi Rákóczi utcai nádfedeles
házra. Akkor még nem sejtette, hogy húszéves korában az lesz az
otthona, később a munkahelye is. Az épület előtt egy kereszt állt
magas talapzaton – ma is ott van –, amely még 1876-ban készült. A
kerítésen belül négylábú állvány, rajta nagy csengő, amelynek
hangjára gyűltek össze reggelente a gyermekek. A felsőpárti
városrészben lévő épületet ezért emlegetik még ma is Csengettyűs
iskolának. Ebben tanított négy évtizedig a most kilencvenéves Ilonka
néni, aki férjével, a már örökre eltávozott Balázs András
pedagógus-karnaggyal tanította betűvetésre a gyermekeket. A család
köztiszteletnek örvend Szentesen.
Balázs Andrásné bevallása
szerint nem akart pedagógus lenni, hanem annak született. Mások
elbeszéléséből tudja, hogy pólyáskorában nem cumizott, hanem az
ujjaival játszott. – Először a bal kezemen nyitottam ki egyet, majd
gyorsan a mellette lévőt. Jól megnéztem, aztán a jobb kezemen
egyszerre kettőt. Hát mi ez, ha nem „egy meg egy az kettő?" –
kérdezi.
Az unoka is
zeneszerző
Balázs András és felesége két fiút
nevelt, Árpádot és Endrét. Árpád érdemes művész, Erkel-díjas
zeneszerző lett, 1987-ben Szentes díszpolgárává választották.
Közel félezer kompozíciója „élő" irodalom, éneklik,
muzsikálják szerte a világon. Generációk nőttek fel dalain,
kórusművein. A négy évvel fiatalabb Endre geológus, világjáró,
kutató-fejlesztő szakember. Ismeretterjesztő televíziós
műsorai sok nézőt vonzottak a Gólyavári esték című sorozatban.
Balázs Árpád fia, Ádám szintén zeneszerző. Az 1956-os
forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára egy szimfonikus
zenekari művet komponált Balázs Ádám, amelynek ősbemutatója
tavaly októberben volt Amerikában. Az ottani lapok tanúsága
szerint nagy sikere volt a
darabnak.
Az alsóréti szülői háznál
később bebizonyosodott, hogy tehetsége van a tanításhoz. Amikor
kislányként az elemiben látta, hogy több osztálytársa is mezítláb
jár, bokor alá dugta a cipőjét, s úgy ment a római katolikus
iskolába. Ám a tanítónő észrevette, s azt mondta neki: még egyszer
ne tegye ezt. Ilonka csak később szembesült azzal, hogy társai azért
mennek mezítláb, mert a szüleik nagyon szegények. Télen hiányoztak
is az órákról a nélkülöző családok gyermekei, mivel nem volt
lábbelijük. Őket tanította kilencévesen betűvetésre a „kis tanító
néni", hogy a libapásztorkodás idejéig bepótoljanak valamit. – Ha
nem is lett mind akadémikus, sikerült felkelteni figyelmüket a
tanulás iránt. Mi volt ez, ha nem pedagógia? – kérdezi Balázs
Andrásné.
Érettségi után férjhez ment az akkor már ének és
földrajz szakos tanárhoz. Bandi bácsit azért is fogadták el Ilonka
néni szülei, mert szépen tudott hegedülni. Előbb képesítés nélkül
tanított Szegváron a fiatalasszony, akit az ottani igazgató, Gombos
Józsefné úgy jellemzett „elbocsátó üzenetében" – mielőtt Ilonka néni
a szentesi felsőpárti iskolába került volna előbb hivatalsegédnek,
később okleveles tanítónak –, hogy igazi pedagógusegyéniség. Balázs
Andrásné azok közé tartozott, akik tisztában vannak vele, hogy a
pedagógus egész megjelenésével, minden megnyilvánulásával nevel. A
szülők is nagyon kedvelték, és elismerték a munkáját. A szentesi
gimnázium magyartanára, Bácskai Mihályné úgy jellemezte Ilonkát: ha
a gimnáziumba került egy olyan diák, aki jól ismerte a helyesírás
szabályait, rögtön tudta, hogy csak Balázsné tanítványa lehetett.