A sikeres pályázat titka
Árpád Zrt.: kidolgozott programok, felkészült
szakemberek
Ajánlja a cikket?
| 2006-12-18 |
A
szentesi Árpád-Agrár Zrt „ugrásra készen" várta a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – uniós és hazai – pályázatainak
kiírásait. S amint arra lehetőség nyílt, több programra is
pályáztak. Sikeresen. Egyet kivéve, amelynek elutasítását a mai
napig fájlalják...
Kilencvenmillió forintos támogatásból épült
a 15 ezer tonnás gabonatároló. Fotó: Tésik
Attila
A cégcsoport gazdálkodási
tevékenysége szerteágazó: korai hajtatású zöldségtermeléssel,
növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, tejtermeléssel
foglalkoznak, ezenkívül jelen vannak a sütőiparban és a borászatban
is. Mindez lehetőséget nyújtott számukra, hogy többféle jogcímen
pályázzanak uniós és hazai támogatásokra.
Tavaly az NVT által
kiirt környezetgazdálkodási program keretében 32 millió forintot
nyertek. A pályázatban a szemestakarmány, búza, kukorica, napraforgó
vetésforgóban történő termesztését vállalták, a környezetvédelmi
előírások betartásával – tudtuk meg Katona Magdolnától, a társaság
pénzügyi vezetőjétől. Az elnyert támogatást öt éven keresztül
kapják, az első részösszeget már felvették. Egy, a múlt évben
elutasított pályázaton azonban nehezen tudják túltenni
magukat.
– A szentesi polgármesteri hivatal által benyújtott
pályázat egy fermentáló üzem létrehozására kidolgozott programhoz
kért támogatást – magyarázta Katona Magdolna. – A 800 millió
forintos projekt magában foglalta Szentes és a köré települt
kistérség növényi és állati hulladékának megsemmisítését. Elsősorban
környezetvédelmi szempontból lett volna jó, ha ez a beruházás
megvalósul, mert akkor hosszú távra megoldódott volna a
mezőgazdasági környezetszennyezés kiküszöbölésének ügye. A projekt
nekünk is szívügyünk volt, támogattuk, szinte minden szakemberünk
ezen dolgozott – indokolja az elutasítás okozta sérelmet a pénzügyi
vezető.
– Önállóan sajnos nem tudtunk pályázni, mivel nem
voltak azonosak a támogatottsági feltételek. Ez egy 30 év alatt
megtérülő, 95 százalékos támogatottságot élvező infrastrukturális
beruházás terve volt. Egy gazdálkodó szervezet ezt nem tudta volna
felvállalni, illetve csak 40-45 százalékos támogatottsági szintet
tudott volna elérni.
Amúgy szerencsésnek mondhatja magát a
társaság: szinte minden pályázaton nyertek, ami feltehetően a jól
kidolgozott programoknak és a felkészült szakembergárdának
köszönhető. Kilencvenmillió forint támogatást kaptak például tavaly
egy 15 ezer tonnás gabonatároló létesítésére, amely már működik is.
A szarvasmarhatelepen 23 millió forintot fordíthattak támogatásból
technológiai korszerűsítésére.
Hetvenkétmillió forintot
nyertek előzőleg az AVOP mezőgazdasági gépbeszerzésre kiírt
pályázatán is. Az idén pedig a kertészeti ágazat
öntözőcsatorna-fejlesztéséhez kértek és kaptak 18 millió forint
dotációt. (A támogatások 75 százalék uniós és 25 százalék nemzeti
forrás). Sikeresen pályáztak a Szegedi Tudományegyetemmel közösen –
összesen nyolcan – egy K+F beruházásra. is, amelynek egy
részterületét képviseli az Árpád-Agrár Zrt.
Csikai Miklós, a
társaság elnöke szerint az agrárgazdaság és vidék fejlesztését
ökológiai adottságainkra, a világ legjobbjai között számon tartott
termőföld- és termálvízkincsünkben rejlő lehetőségeknek a
kiaknázására kell építeni. Elmondta: adottak a feltételek, hogy a
termőföld, az élelmiszer és élelmiszer-alapanyagon túl egy új érték,
a zöldenergia előállításának is részévé váljon az ott élők javára. A
jövőben az eddiginél sokkal jobban kellene a kormánynak segíteni,
támogatni Magyarország – a világ harmadik legnagyobb –
termálkincsének gazdasági célú hasznosítását. Nem utolsó sorban a
rendszeres ár- és belvízveszély miatt gát- és víztározó-építési
programokat kellene megvalósítani, mert az elmúlt évtizedben el lett
hanyagolva az öntöző- és belvízelvezető csatornák építése, illetve
karbantartása.