Kurcába dobta pisztolyát A város elismerését várják a szentesi '56-os nemzetőrök Ajánlja a cikket? | 2006-10-12 | Blahó Gabriella A szentesi 56-os emlékbizottság azt javasolja a város önkormányzatának, hogy idén adományozzon Forradalmi Emléklapot a szentesi nemzetőröknek. A munkásfiatalokból álló csapat tagjait a diktatúra éveiben meghurcolták. Abonyi Sándor, a volt parancsnok pusztán elismerésre vár. A szentesi kiállításra beküldött képen ledöntik a szovjet emlékművet. Repró: Vidovics Ferenc A szentesi '56-os Emlékbizottság levélben fordult Szirbik Imre polgármesterhez, melyben azt javasolja, hogy az 1992-ben született önkormányzati rendelet alapján Forradalmi Emléklappal jutalmazza a város volt nemzetőreit október 23-án. – A rendelet jobboldali városvezetés idején született, ám az általa kínált lehetőséggel nem élt a közelmúltban a baloldali városvezetés – véli dr. Barta László, az emlékbizottság egyik tagja. A forradalom idején a városban történtekről könyvet írt a tanár – aki a debreceni egyetem diákjaként maga is nemzetőr volt azokban a napokban. Felhívást tett közzé az emlékbizottság, melyben megjegyzik: a volt nemzetőrök közül sokan elhunytak, néhányan munkásőrök lettek, mások esetleg nem kívánják átvenni az emléklapot, ismét mások pedig korábban elnyerték. Az eddig elismerést nem kapott nemzetőrök közül sokan mégis jelentkeztek a felhívásra, ezért javasolja az emlékbizottság a városnak: éljen a lehetőséggel. Abonyi Sándor lett a szentesi nemzetőrség parancsnoka azokban a forró őszi napokban. Kirakatrendezőként dolgozott: október 24-én trikolórral díszítette fel a várost, és csatlakozott azokhoz a barátaihoz, akik a felkelés mellett álltak. Az idős férfi azt mondja, a fővárosból érkezett hírek hallatára a rendőrök visszahúzódtak, és nem volt olyan fegyveres erő a városban, mely megvédte volna a forradalom tisztaságát, őrködött volna a lakosság vagyona felett. Ezért fogadta el az akkori forradalmi bizottság felkérését. A laktanyaparancsnok adott neki megbízólevelet, ennek birtokában gyűjtötte a gyárakban a munkásfiatalokat a nemzetőrségbe. A szolgálatból hazatért magyar katonákat igazoltatták – ez volt lényegében az egyetlen ténykedésük, jelenlétüknek is köszönhetően rend maradt a városban. Hering Béla lett a forradalmi bizottság elnöke. – Emlékszem Béla szavaira – mondja Sándor. – Azt mondta: „Nekünk, forradalmároknak nincs jogunk törvényt ülni a gaztettek felett, de szándékunkat békés módon egyértelműen kinyilvánítjuk." Hering Béla emléke szerintem máig nem kapta meg az őt megillető helyet. November 4-én a nemzetőrök leadták fegyvereiket. Abonyi Sándor is leadta a rendőrségen a gépfegyvert. A pisztolyát három nappal később beledobta a Kurcába, így tudta magát nagyobb biztonságban. Abonyi Sándor azt mondja, a pufajkásoktól 1989 óta senki nem kérdezte meg: miért tetted? A nemzetőrség volt parancsnoka a forradalom ötvenedik évfordulóján azt mondja, nem kér egyebet, mint társainak egy elismerést, azért, mert kiálltak a szabadságért. Az emléklapokat ő szeretné átadni volt csapattársainak a városháza dísztermében október huszonharmadikán. Továbbá: Előre meg akarnak egyezni Szirbikék Balogh-Szabó marad a kapitány Százmilliós géppel a rák ellen Hatvan éve békességpártiak Söröző mellett az orvos és az iskola