"Csongrád megyében nem söpörték ki a hivatalukból a
szavazók a városok polgármestereit. Szegeden maradt a kormánypárti
koalíció embere, Vásárhelyen maradt az ellenzéké – és itt a testület
összetételét figyelve: egyenesen tarolt a Fidesz."
Csongrád megyében nem söpörték ki a
hivatalukból a szavazók a városok polgármestereit. Szegeden maradt a
kormánypárti koalíció embere, Vásárhelyen maradt az ellenzéké – és
itt a testület összetételét figyelve: egyenesen tarolt a Fidesz. A
két megyei jogú város mellett a három 10 ezernél nagyobb lélekszámú
településen, Szentesen, Csongrádon és Makón maradtak a kormánypártok
által jelölt volt polgármesterek. A kisvárosok közül kettőben nem
volt tét, Mórahalmon és Kisteleken riválisa sem akadt a fideszes
polgármestereknek. Mindszenten maradt a független polgármester,
egyedül Sándorfalván cserélték le a választók független eddigi
vezetőjüket – másik függetlenre.
Milyen következtetés adódik?
Talán ugyanaz, mint a versenytárs nélkül maradt Nógrádi Zoltán és
Nagy Sándor esetében? Hogy annyira jók ezek a városvezetők –
teljesen fölösleges lenne őket lecserélni?
A helyes kérdés
talán más. Hiszen a szeptember 17-étől, a Gyurcsány-beszéd
nyilvánosságra hozatalától a választásokig tartó extra eseménysorról
okkal gondolhattuk, hogy hatással lesz az eredményekre.
Ellenzéki oldalról sokszor elhangzott, hogy a kormány és a
kormányfő elleni közfelháborodás megmutatkozik majd a választáson –
ilyesmit érthetett a Fidesz elnöke „népszavazáson". Nos, a csongrádi
városvezetőkről az ilyen értelmű népszavazás elmaradt. De a
testületek tekintetében itt is úgy szavaztak, mint az országban.
Amikor nem az első számú vezetőre, nem a sikereket fölmutató korábbi
polgármesterekre, személyes minőségekre voksoltak – akkor alaposan
fordult a kocka.
A Fidesz – országosan – a városokban is
megháromszorozta a polgármesterei számát, a nagyvárosokban pedig
megduplázta. Narancsszínűre váltott szinte valamennyi települési
testület, és az összes megyei közgyűlés. Az egyéni
választókerületekben még nagyobbat bukott a koalíció, mint a
polgármesteri székeket tekintve. Mindössze hat nagyobb településben
lett kormánypárti többségű a testület. A 23 megyei jogú városban a
413 egyéni mandátumból még százat sem tudtak megszerezni az MSZP és
az SZDSZ jelöltjei.
Természetesen mindez nem jelent
alkotmányjogi értelemben népszavazást. De a nép szavazott.
Egyértelműen.