Csorba Gyula: a szegvári vármegyeház Hozzáadás a gyűjtőhöz
Mi a kedvenc helye?

Ajánlja a cikket? A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
| 2006-06-29 | Blahó Gabriella

Mi a kedvenc helye? – kérdezzük Szeged és Csongrád megye lakóitól, közszereplőktől és olyanoktól is, akik nem közismert emberek. Városrészt, utcát, épületet, intézményt, kocsmát, parkot, akár járdaszigetet is megjelölhetnek, de meg kell indokolni a választást. Reméljük, érdekességeket – személyeket és helyeket – ajánlhatunk olvasóink figyelmébe, és azt is, hogy amikor befejezzük, többet tudunk egymásról és a helyről, ahol élünk.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A szegváriak számára fontos közösségi térré vált a patinás kastélyudvar. Fotó: Tésik Attila
– Kedvenc helyem a szegvári vármegyeház udvara – mondja Csorba Gyula (képünkön), a szegvári–szentesi Civil Tv felelős szerkesztője. A különösen szép környezet patinája, hangulata rendkívül egyedi, ahogyan történelme is. 1718 óta áll itt épület, amely az évszázadok folyamán a vármegyegyűléseknek is helye volt.

A hagyomány szerint itt ugratta Rózsa Sándor a lovát, riogatva a báli közönséget. Apácák is laktak itt, óvoda és árvaház működött korábban a helyiek által kastélynak hívott épületben. A kastély most is mintha a falu fölött létezne, ahogyan szegvári barátom, Szűcs Zoltán fogalmazta meg: „mint akiben senki nem lakott" – egy külön ékkő nekünk.

Az óriási fák alatt, a barokk stílusú erkély árnyékában romantikus gondolatai is könnyen támadhatnak bárkinek, megérint a múlt. Ihletett hely mindenképpen, amelyet – azt hiszem, mondhatom bátran – a közelmúltban megtöltöttünk élettel. A szegváriak számára az egyik legfontosabb közösségi térré vált a kastélyudvar, ahol összejövünk, ha valamit ünneplünk. A termekben kiállításokat rendez a falu, a zöld pázsit elég nagy játéktér a gyermekeinknek. Úgy vélem, minket, szegváriakat tartásunkban erősít, hogy ott lehetünk. A hovatartozás-tudatunkban lényeges szerepe van ennek a térnek, ahol én is mindig jól érzem magam.