Cáfolja a zöldeket a szentesi kandidátus A szakember szerint nem kell félni a génmódosítástól Ajánlja a cikket? | 2006-06-20 | Balázsi Irén A szentesi piacon szembesült azzal Ledóné Darázsi Hajnalka növénynemesítő kandidátus, hogy az emberek mit sem tudnak a génmódosított növényekről. Állítása szerint Magyarországon nem engedélyezik ezt a módszert, amelyet máshol – főleg a szántóföldi termesztésben – alkalmaznak. Azt is elmondta, hogy a géntechnológiával előállított arany rizs például A-vitamint tartalmaz. Ledóné Darázsi Hajnalka követendőnek tartja az Árpád-Agrár Zrt.-nél a biológiai növényvédelmet. Fotó: Tésik Attila A kandidátusi tudományos fokozatot a paprika baktériumok okozta betegségeivel szembeni ellenálló képesség kutatásával szerezte meg a szentesi Ledóné Darázsi Hajnalka 1998-ban. Jó pár éve a svájci központú multinacionális cég, a Syngenta növénynemesítőjeként járja az országot és a világot. Marokkóban kifejezetten nemesítői kísérleteket folytat, míg Franciaországban inkább biotechnológiai témákkal foglalkozik. A szentesi tudóst a manapság sokakat érdeklő génmanipulált növényekről kérdeztük. – Néhány héttel ezelőtt volt egy olyan élményem a szentesi piacon, hogy az egyik vevő megkérdezte az eladót: génmódosított-e a zöldség. Ezen nagyon meglepődtem, és akkor tudatosult bennem, hogy az emberek sokat hallanak a kérdésről, de nem tudják, valójában miről van szó – mondta Darázsi Hajnalka. Azt magyarázta, hogy a zöldségnövények, például a petrezselyem nemesítése jórészt még hagyományos módszerrel történik, vagyis távol áll a mai géntechnológiától. Ám vannak olyan fajok, amelyeknél sokkal gyorsabb a fajtaváltás az egyre nagyobb hozamok elérése, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében. Ezeknél már igyekeznek fejlettebb nemesítési technológiát alkalmazni, de még itt is többségében hagyományos – keresztezéses vagy szelekciós – módszert használnak. A biotechnológiai eljárásokhoz pedig azért fordulnak, hogy lerövidítsék a nemesítési folyamatokat. Génmódosítás – változó szabályok A génmódosított (gm) és hagyományos növények egymás mellett termesztésének szabályozásáról még ebben a hónapban elküldi kiigazított tervezetét Brüsszelbe a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A koegzisztencia törvény elnevezésű jogszabály megalkotásával Magyarország arra az eshetőségre készül fel, ha az Európai Unió nyomására feloldani kényszerülne a gm-növények termeszthetőségére jelenleg érvényes tilalmát. A géntechnológiai módosítás követendő példájaként említette Darázsi Hajnalka az arany, másképpen sárga rizst, amely A-vitamint tud előállítani, amire a hagyományos fehér rizs nem képes. Az élelmiszerekből szűkölködő fejlődő országokban genetikailag módosították a rizst, és ezzel a plusztápértékkel több millió gyermek életét menthetik meg. A nemesítő azt mondta: valószínű, hogy ő is fogyasztott már génmódosított terméket, mert a szójakészítményekben van bizonyos arányban. A genetikailag módosított növények egyébként leginkább a szántóföldi termesztésben találhatók, vagyis az üvegházakban, fóliasátrakban nem használják ezt a módszert. A szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél például biológiai növényvédelmet alkalmaznak a paprika kőzetgyapotos termesztése során. Darázsi Hajnalka elmondása szerint Magyarországon különben sem lehet találkozni génmódosított növényekkel, mert hivatalosan nem engedélyezték ezek előállítását a köztermesztésben.