Az unió szemétdombját emlegették Szentesen
Már
alig esznek gyümölcsöt
Ajánlja a cikket?
| 2006-06-01 |
Balázsi Irén
Egy
élelmiszer minősége nem kizárólag attól függ, hogy biotermesztéssel
vagy egyéb technológiával állították elő, ugyanakkor nem biztos,
hogy jól táplálkozik, aki csak zöldséget eszik – hangzott el tegnap
a szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél tartott konferencián, ahol
egészségügyi és mezőgazdasági szakemberek találkoztak.
A szentesi Árpád-Agrár Zrt.-nél már a
'80-as években kezdték meghonosítani a zöldséghajtatásnál a
környezetkímélő technológiákat. A kertészeti igazgató, Bakó László e
termékeknek az egészséges táplálkozásban betöltött szerepével
foglalkozó tegnapi konferencián elmondta: tizenöt hektár területen
alkalmaznak hosszú ideje biológiai növényvédelmet. A biológiai
növényvédelem hozadékát Zentai Ákos, az Árpád Biokontroll Kft.
ügyvezetője szerint a piacon még nem feltétlenül honorálják, pedig
az ilyen módszerrel előállított zöldség és gyümölcs sokkal
egészségesebb a külföldi tömegáruknál.
A művelt területeknek
csak két százalékán állítanak elő biotermékeket, mégis mindenki úgy
könyveli el, hogy ezek jó minőségű áruk – mondta Gilingerné Pankotai
Mária egyetemi adjunktus, hozzátéve: ezeknél pedig nem ellenőrzik a
készterméket, csupán a termelés folyamatát. Az adjunktus elmondta: a
paprika C-vitamin-tartalma nem attól függ, hogy milyen
technológiával állították elő, lényegesebb ennél, mennyire érett a
zöldség.
Az étrendet az öt alapvető élelmiszercsoport
mindegyikéből állítsuk össze, ne csak zöldséget és gyümölcsöt
fogyasszunk! – hívta fel a figyelmet Barna Mária professzor, a
Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke. Ennek ellenére azt
hangsúlyozta, hogy a kertészeti produktumok fontos szerepet töltenek
be a betegségek megelőzésében. Az egészségre gyakorolt kedvező
hatása ellenére – egy felmérést idézve mondta az elnök – a
középiskolások 65 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt. A
Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal munkatársa, dr. Szabó Katalin
szerint az illegálisan hazánkba került olcsó, rossz minőségű
termékek átcímkézve gyakran magyar áruként kerülnek az üzletekbe, és
egyre többször játszanak közvetítőszerepet a külföldről behurcolt,
kifogásolható minőségű zöldségek-gyümölcsök a járványok
terjedésében.