"Meglehet,
egykori matematikatanárom 23 évvel érettségim után is kevesellné ezt
az összegzést, de a középszintű matematikaérettségi feladatok
elvégzése után – nomen est omen – csak közepesen égtem le."
Meglehet, egykori matematikatanárom
23 évvel érettségim után is kevesellné ezt az összegzést, de a
középszintű matematikaérettségi feladatok elvégzése után – nomen est
omen – csak közepesen égtem le. Ami rosszabb eredmény, mint amilyen
reményekkel nekivágtam, de jobb, mint amire a kollégák szemlátomást
számítottak, amikor meglepetésszerűen elém tették a tételeket.
A tesztrész feladatainak többségét néhány egyszerűbb
terminus előcsalogatása után egy gyakorlati ésszel gondolkodó ember
meg tudta oldani. Olyasmiket kellett tudni hozzá, hogy a háromszög
szögeinek összege 180 fok, a számtani sorozat összeadással képződik,
hogy ápluszbészerámínuszbé az ánégyzetmínusz bénégyzet. Sőt egy kis
kamatszámítás, átlagszámolás, és egy kis hétköznapi logika is
belefért. A függvényanalízishez azonban már tárgyi ismeret kellett
(volna). A 45 percen így persze belül maradtam.
A 135 perces
rész viszont már az első – ha jól sejtem így hívják – exponenciális
és trigonometriai függvények miatt a trükkök ismeretét követelte. A
továbbiakban a hasáb térfogatának és palástjának képlete, majd a
körkerület és a valószínűségszámítás okozott önbizalomvesztést, hogy
a logaritmusfüggvényt ne is említsem. Szerencsére a 16–18-as
feladatok közül csak kettő kellett, s volt is kettő, amelyre némi
logikával és a kúpidom iránt érzett empátiával a hirtelen jött
kihíváshoz képest elfogadható eredményt tudtam
számolni.
Jelentem, az első részben 19 pont sikerült a
30-ból, míg a másodikban 42 a 70-ből. Az eredményt nagyban kímélte,
hogy nem állt rendelkezésre javítókulcs...