A feladat nem egyszerű, mert visszamenőleg nehéz megállapítani, hogy az oltóanyag hatósági visszavonásáig hányan részesültek a fagyás miatt sérült, s hányan a még hatékony vakcinából.
A feladatot az érintett házi és házi gyermekorvosoknak kell elvégezni, mert a védőnők csak azt kötelesek jelenteni a járványügyi hatóságnak, hogy az oltásra kötelezett korúak közül, az adott fertőző betegség ellen tételesen hány gyermeket immunizáltak. Azt, hogy ezt milyen típusú és milyen gyártási számú oltóanyaggal, mely gyermeken végezték el, valamint hogy hatékonynak bizonyult-e az immunizálás, nem kell tartalmaznia a jelentésnek. Erre ugyanis nincs kapacitás – nyilatkozta kérdésünkre dr. Hábelné Varga Edit, az ÁNTSZ Somogy megyei Intézetének járványügyi főorvosa. Bármilyen gond illetve elmaradás esetén helyben, az orvosi-védőnői nyilvántartásból ellenőrzik az átoltottságot.

A nem kötelező védőoltásokkal kapcsolatban – ilyen többek között a gyakran alkalmazott kullancs agyhártya illetve agyvelő gyulladás, vagy az egyre népszerűbb himlő elleni védőoltás is – egyáltalán nincs információja az ÁNTSZ-nek az átoltottságról.
A járványügyi főorvos szerint ma már az uniós előírásoknak megfelelően a gyártónak kötelessége igazolni, hogy az antigenitás és egyéb minőségi szempontoknak megfelel a készítmény. Amennyiben nem mutat az érzékszerveinkkel nyomon követhető fizikai elváltozást, az esetleges problémát a patikus és az orvos sem észlelheti. Különösen nem várható ez el a szülőktől, akik a háziorvos által felírt vakcinát kiváltván, nem mindig gondoskodnak annak a megfelelő szállításáról, tárolásáról. Számukra a készítményen feltüntetett ismertetőn kívül a háziorvosnak és gyógyszerésznek kell megadni az erre vonatkozó alapvető tájékoztatást.

A gyakorlat azonban azt bizonyítja: a jóhiszeműség, s az előírások betartása esetén is előfordulhatnak problémák, miközben azok megszegése esetén sem károsodik törvényszerűen a gyógyszer. Néhány éve például még az is előfordulhatott, hogy az életmentő gyógyszert egy ideálisnak egyáltalán nem minősíthető környezetben, több órás utaztatással, a mozdonyvezető vitte le Budapestről Kaposvárra anélkül, hogy az minőségi károsodást szenvedett volna. Ugyanez mondható el a falugondnoki hálózatról is, amelynél csak az utóbbi években követelik meg az előírás szerinti gyógyszerszállítást.

Dr. Gyánó Barna, Kaposvár egyik házi gyermekorvosi szakfőorvosa ezért úgy véli: akármilyen is a rendszer, hibák mindig előfordulhatnak. Somogyi kollégáival egyetemben műbalhénak, a házi gyermekorvosok elleni újabb támadásnak értékeli a történteket. Azt mondja: az első gyors tájékozódás alapján praxisonként legfeljebb egy-két gyermek kapta meg a nem kötelező körben adható Di-Per-Te védőoltást. Négy gyermeket pedig ennek az oltóanyagnak egy speciális változatával immunizáltak, ezért őket nem is kell újra oltani.

Elmondta: a szülők legtöbbje a médiumokból értesül egy-egy új oltási lehetőségről, amit a háziorvosok vérmérsékletüktől függően ajánlanak vagy sem…. A végső döntés a szülőké, akikre a védőoltásokat illetően kétféle magatartás jellemző: vagy azt várják el, hogy mindenkit oltsanak kötelezően vagy azt, hogy egyáltalán ne legyen kötelező a védőoltás… Utóbbiak esetében ez a történet csak növeli az amúgy is meglévő bizalmatlanságot. A többiek egyelőre csak érdeklődnek a történtekről, s próbálják feldolgozni a hallottakat, de nem elutasítóak.

Gyánó doktor mindenesetre úgy véli: amennyiben nem lehet pontosan beazonosítani, hogy melyik gyermek kapott az alternatív hatékony, s melyik a hatástalan készítményből, valamennyi kötelezett esetében meg kell ismételni a védőoltást. Az újraoltás ugyanis nem, az immunizálás elmaradása viszont súlyos következményekkel járhat.