Visszaköltözhetnek a kitelepített csongrádiak A nagyrétiek még óvatosak Ajánlja a cikket? | 2006-05-06 | Bíró Dániel Tegnap visszaköltözhettek otthonukba a két hete kitelepített nagyrétiek, mivel a megyei önkormányzat elnöke visszavonta az evakuálásra vonatkozó rendeletét. A Tisza bal partján élő csongrádiak zöme saját erőből hurcolkodott haza, de akadt, aki csak kapálni merészkedett a tanyájára. Fotó: Tésik Attila Csak néhány tucat út mellett felejtett zsák, meg köbméteres ballon, egy sztrádányi széles dűlőút és a távolban fehérlő gátszakasz emlékeztet arra, hogy az elmúlt két hétben milyen emberfeletti munka folyt a csongrádi Nagyrétben. Egyébként – mintha mi sem történt volna – traktorok róják a köröket a szántáson, némelyik tanyánál kapálgatnak az emberek, a libatelepnél pedig fát rakodnak, pont ott, ahol a minap még kétéltű lánctalpasok bömböltek homokzsákra várva. Hét végén biztos nagyobb lesz a nyüzsgés, hiszen vasárnaptól a katasztrófavédelem is megkezdi az elhordott ingóságok és a kitelepített állatállomány visszaszállítását. – Ki bírja azt kivárni? – türelmetlenkedett Wéber Károly, aki már csütörtökön nekikezdett a hurcolkodásnak, tegnap pedig újabb fuvarokkal indult útnak tanyájára. A férfi feleségével együtt gyermekeinél, Tiszaugon vészelte át az árhullám levonulását. Azt mondja, gyakorlott kitelepítettként is kiborító volt újra átélni a kényszerköltöztetést, minden holmijukat felpakolták, most meg vissza az egész. Ágyneműjük még összekötve, az utaztatást megsínylett szekrényük az előszoba közepén, egy csomóban a bútorzat, de azért hellyel kínál – egy ülőke épp szabad. Wéber Károly tegnap újabb fuvarokkal érkezett a tanyájára. Fotó: Tésik Attila – Jó lenne tudni, mi lesz ebből a területből? Víztározó vagy vésztározó? Mert ez így nem mehet tovább! Reszkessünk minden tavasszal, hogy szakad-e a gát? Az biztos, hogy a Csépa meg Szelevény köré épített nyúlgátat nem fogják visszabontani. Szerintem az lenne a legjobb, ha az állam kisajátítaná az itteni földeket. Biztosan más nagyréti is szívesen túladna a maga telkén, mert ki tudja: akár már jövő ilyenkor megint költözhetünk – hadarja némi indulattal. Mosolyt csak az újonnan befogadott kóbor eb tud arcára csalni. A szomszédban Kádár Mihályné sem repdes a hírtől, hogy vissza lehet költözni a Nagyrétbe. A birtok külsőre kissé megviselt: a félig kidöntött kerítés helyén lehet csak betérni, a kiskapu zárva. Az asszony elmondja, két hete a kitelepítésben résztvevő járművek miatt kellett odébb tessékelni a betonoszlopokat, különben nem lehetett volna elvinni a rengeteg jószágot meg a bútorokat. Dereglye: óránként Nagyrét önkormányzati képviselője, Somogyi Árpád alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: előzetesen informálódott az érintetteknél, nagy részük saját erőből hajtja végre a visszaköltözést, de pár család igénybe fogja venni a katasztrófavédelem által felajánlott hétvégi segítséget. Szombattól a bal part megközelítése is könnyebb lesz, hiszen reggeltől óránként jár a dereglye a csongrádi révnél. – Csak kapálni jöttünk, még nem költözünk. Addig Csongrádon maradunk, amíg nem lesz híd – avat be a családi döntésbe. – Egyébként is, sokan „hamarják ezt" a visszaköltöztetést, mi is csak 800 centi alatt leszünk nyugodtak. Inkább nem kockáztatunk. Lovakat, borjakat, birkákat, anyadisznókat, tyúkokat kellett innen elvinnünk, most meg utaztassuk őket megint? Majd ha tuti a helyzet. De most még nem az – jelenti ki. A Wéber szomszéd ötletét a kisajátításról jónak tartja. Szerinte nem lehet károk nélkül megúszni egy ilyen intézkedést, bizalmuk meg nemigen van senkiben, vagyis maguknak kell állni a sarat, ha baj van. Mert abban is biztos, hogy nem ez volt az utolsó nagy árhullám a Tiszán. – Egyszer úgyis betör a víz a Nagyrétbe – jósolja, aztán sarkon fordul kapálni. Továbbá: Óránként egy centimétert csúszik a gát Szelevénynél