|
Süth Miklós országos főállatorvos a
Híradónak elmondta: "a magyarországi referencia laborban is
megállapították, hogy H5-ös vírusról van szó, nagy valószínűséggel
az N1-es típusról. De mindaddig, amig a Weynebridge-i közösségi
referencia labor ezt nem erősíti meg, addig természetesen mi sem azt
mondjuk, hogy H5N1, hanem nagy valószínűséggel
H5N1".
Korábban az Inforádió internetes oldala Tekes Lajosra,
az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatójára hivatkozva azt
írta: a Magyarországon elhullott madarakat a madárinfluenza emberre
is veszélyes H5N1 vírusa fertőzte meg.
Tekes Lajos azután
beszélt erről, hogy az Országos Állategészségügyi Intézetben
elvégezték a vírus beigazolásához előírt vizsgálatokat: a boncolást,
a szövettani vizsgálatokat, a vírusizolálást és a
molekuláris-biológiai vizsgálatokat. Hozzátette azt is, hogy az
uniós referencia laborba már az izolált vírust küldték
ki.
"Tudtuk, hogy H5-ös vírusról van szó, tudtuk, hogy nagy
fertőzőképességű a vírus, mert 30 órán belül elpusztította a
tesztcsírákat" - hangsúlyozta az intézet igazgatója.
Tekes
Lajos közölte: befejezték a vizsgálatokat, és eredményeik alapján
valószínűsíthető, hogy a H5N1-es vírustörzsről van szó.
Az
Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója hozzátette:
hivatalosan addig nem jelenthetik be az eredményt, amíg Angliában is
el nem végzik a vizsgálatokat. Valószínűsítette, hogy ott ugyanerre
az eredményre jutnak.
A nyilatkozatból - amely az Inforádió
honlapján olvasható - nem derült ki, de az igazgató feltehetően a
Bács megye déli részén február elején talált madarakról
beszélt.
Az agrárminiszter szerint a magyarországi
baromfiállományban továbbra sincs madárinfluenzával fertőzött
állat.
Gráf József a Napkeltében arról is beszélt, hogy
néhány héten belül csaknem húsz országba küldenek az emberre is
veszélyes madárinfluenza elleni vakcinából, amelyet Magyarországon
fejlesztettek ki.
Magyarországon most 20 ezer ampulla
madárinfluenza elleni oltóanyag áll rendelkezésre. A szakemberek
szerint azonban egyelőre indokolatlan lenne bárkit is beoltani, mert
nincs tömeges állatfertőzés. A vírust eddig csak az ország felett
átvonuló vadmadarakban találták meg, a baromfiállomány nem
fertőzött. A szakemberek továbbra is arra figyel meztetnek, hogy a
tenyésztők szüntessék meg a szabadtéri etetést, és mindenki kerülje
az elhullott madártetemeket.
"Ez egy légúti fertőzés, és
például a tollfosztással, a közvetlen érintkezéssel, vagy például a
trágyájának a porszerű belélegzésével tud bekerülni az emberi
szervezetbe olyan mennyiségben, hogy az fertőzést okoz" - mondta el
Gráf József.
A fertőzésnek a tüdőgyulladáshoz hasonló tünetei
vannak, hirtelen felszökő magas lázzal és felsőlégúti huruttal jár.
Ezt azonban eddig a világon mindenütt csak azok kapták el, akik egy
légtérben éltek a fertőzött madarakkal.
|