|
 |
| A korszerűen felszerelt laboratóriumban az
agrárium minden területéről készítenek diagnózist Fotó: Tésik
Attila | Nem hagyták veszni a
szellemi örökséget, amelyet a növénynemesítő akadémikus, Szalva
Péter alapította kertészeti kutatóállomás fémjelzett Szentesen. Ezt
a jó hírnevet meg akarja őrizni dr. Frank László, a Dabic Kht.
Dél-alföldi Bioinnovációs Centrum Kht. ügyvezető igazgatója, aki ott
bábáskodott az ötlet megszületésétől kezdve a minőségvizsgáló
központ megvalósulásáig. Nagy utat tettek meg az elmúlt egy év
alatt, hiszen a semmiből hozták létre azt a laboratóriumot, amelyet
előreláthatólag májusban akkreditálnak. Az igazgató elmondása
szerint az országban van néhány ilyen profilú létesítmény, ám azok
az agrárium egy-egy szegmensére specializálódtak. A szentesi
állomáson viszont „a termőföldtől az asztalig" követik nyomon a
termelés és feldolgozás minden fázisát. Az akkreditációt követően
erről már olyan tanúsítványt is kiadhatnak, amelyet idehaza és
külföldön is elfogadnak.
Az itteni szakemberek mintegy
kétezer termelő igényes kiszolgálására
A Pick is
tulajdonos
Az önköltségi alapon működő kht.-t
még 1997-ben alakította a megyei önkormányzat, az agrárkamara,
a szegedi egyetem és néhány kisebb vállalkozás. Egy év múlva
Csongrád megyéből nagyobb cégek – mint például a Pick, a
szentesi Hungerit és az Árpád-Agrár Rt. – csatlakozott hozzá,
s ezek is tulajdonosai a Dabic Kht.-nek. Legutóbb belépett
ezek sorába az ország legnagyobb integrátor szervezete, a
nádudvari KITE. Kormányzati támogatással és különböző
pályázati forrásokból sikerült felújíttatni a lepusztult
egykori kutatóállomást, és a legkorszerűbb berendezésekkel,
eszközökkel felszerelni a minőségvizsgáló laboratóriumot,
amelyet tavaly tavasszal
avattak. | vállalkoztak. A
kapacitásuk az igények függvényében bővíthető, nyitva a kapujuk a
magánkertészek előtt is. Ha valaki például meg akarja tudni, hogy a
parcelláján milyen a föld minősége, visz be egy kis mintát, és azt
megvizsgálják a szakemberek. A regionális központként működő kht.
arra hivatott, hogy megelőzze, kiszűrje a termelés esetleges
rendellenességeit, amik a későbbiekben az emberek egészségét
károsíthatják. A laboratórium valójában az élelmiszer-biztonságot
szolgálja, és önellenőrző szerepe is van. Frank László úgy véli: a
vizsgálatokkal megelőzhetők az élelmiszerbotrányok, amelyekre volt
példa az utóbbi időkben. Mint ismeretes, minden termék biztonságáért
az előállító vagy a forgalmazó felel. Ha a szentesi laboratóriumban
kiadják majd májustól a tanúsítványt a készítményekről, akkor azok
minőségi szempontból biztosan versenyképesek lesznek a piacon. Frank
László egyfajta harcnak nevezi a munkájukat, amely – mint
fogalmazott – minőséget fog eredményezni. Az agrárpiacot egyébként
negatív árversenyű piacnak említette, ahol egyre jobb minőségű és
csökkenő árú portékákkal lehet érvényesülni.
|
Kétezer termelőt
szolgálnak ki 
Lebontanák a téglagyárat