Vígh Róbert egy ideig nem vigad Ajánlja a cikket? | 2006-02-06 | Szélpál László A pénteki, Vasas elleni mérkőzésen súlyos szemsérülést szenvedett Vígh Róbert, a Legrand-Szentesi VK pólósa. A bekk azóta a vásárhelyi Erzsébet-kórház lakója. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a sérült rész nem szenvedett maradandó károsodást. Sokáig felejthetetlen marad az elmúlt pénteki Szentes–Vasas pólómeccs. Amiatt is lehetne ezt írni, hogy a hazaiak kis híján pontot szereztek a nagy hírű fővárosiaktól, de sokkalta inkább azért, mert több csúnya sérülés is történt a vízben. A legrosszabbul a legrandosok 23 éves bekkje, Vígh Róbert járt, aki olyan súlyos szemsérülést szenvedett, hogy a vásárhelyi Erzsébet-kórházban bő félórás műtét közben hét öltéssel kellett összevarrni a körülbelül másfél centis szakadást a kötőhártyáján. Parázs hangulat – Talán ott kezdeném, hogy a meccs alatt elég parázs volt a hangulat köztem és az általam fogott Steinmetz Ádám között – elevenítette fel a történteket a pólós. – Az ominózus szituációban ő centerezett, én pedig bekkeltem, amikor egyszer csak hátracsapott, a középső ujjával nagy erővel a bal szemembe szúrt. Elsötétült a világ, nem láttam semmit, a fájdalomtól üvöltettem, lebegtem a víz felszínén. A „legszebb" az egészben, hogy a játékvezetőknek eszük ágában sem volt megállítani a játékot, ezt látva a szentesiek edzője, Berki András gyorsan cselekedett, azonnal időt kért. A bocsánatkérés elmaradt – Pályafutásom alatt néhányszor már szenvedtem sérülést, de ez a mostani sokszorosan übereli az összeset – folytatta Vígh. – Steinmetz Ádám mozdulatáról nem tudok mit mondani, azt azért megjegyezném: amennyiben szándékos volt, akkor az elég aljas dolog volt. Azért az nem esett volna rosszul, ha legalább annyit mondott volna: bocs. Egyébként azóta sem hívott fel... Robi péntek este óta a vásárhelyi Erzsébet-kórházban fekszik. Kórházi napok – Az első éjszakám elég rossz volt, a fájdalomtól semmit sem aludtam, a második már lényegesen jobban, nyugodtabban telt – adott tájékoztatást állapotáról a vízilabdás. – Egyelőre még eléggé váladékozik a szemem, ezért az orvosok jobbnak tartották, ha a szakellátás végett bent tartanak. Remélem, a hét elején már otthon lehetek.