Üdvözlet Angyalszeműnek Szentesre Ajánlja a cikket?         | 2005-12-24 | Balázsi Irén Az 1900-as évek elején még boldog vagy Istentől megáldott karácsonyi ünnepeket kívántak szeretteiknek az emberek, az ötvenes évektől a rendszerváltozásig viszont a kellemes jelző számított szalonképesnek. Dr. Molnár Lászlónak, a szentesi ügyészség nyugalmazott vezetőjének azok a képes levelezőlapok tetszenek a legjobban, amelyek templomokat ábrázolnak a havas tájban. Letűnt idők karácsonyi üdvözlőlapjait nézegetjük a páratlanul gazdag gyűjteményéről közismert dr. Molnár Lászlóval, a szentesi ügyészség nyugalmazott vezetőjével. A legrégebbit 1900. december 23-án adta postára Angyalszeműnek a hódolója, aki olyan képeslapot választott, amelyen rózsák voltak, ám a nyomtatott szöveg így szólt: „Boldog Karácsonyi Ünnepeket!" A virágok alatti kézzel írott szövegből viszont az derül ki, hogy Angyalszeműnek a névnapja is akkoriban lehetett, mert a szerelmetes lovag abból az alkalomból köszöntötte szíve választottját. Laci bácsi azt meséli, hogy csak rá kell nézni a képes levelezőlapokra, s egyből lehet tudni, melyik korból valók. Azt próbáljuk megfejteni Molnár Lászlóval, mennyit változtak a szokások az idők múlásával. A kortörténeti dokumentumokat böngészve látjuk, hogy az 1900-as évek közepéig boldog és Istentől megáldott karácsonyi ünnepeket kívántak egymásnak az emberek. A képeslapokon fellelhető jelképek: angyalok, az adventet szimbolizáló gyertyák, meg persze a harangok, amelyek a Megváltó eljövetelét hírelik. Molnár László szívéhez azonban azok állnak a legközelebb, amelyeken templomok láthatók a havas tájban. A régi korokban ezek azt sugallták, hogy „emberek, gyertek el Isten házába". Az 1950-es évektől aztán a karácsonyi lapokon már jobbára fenyők díszelegnek, a hitélet szimbólumai alig-alig fordulnak elő. A rajtuk lévő szövegeken pedig a következő évtizedekben nem szerepel már az áldott vagy a boldog jelző, ezeket váltja fel a Kellemes karácsonyi ünnepeket! felirat. Mostanában viszont megint sokan térnek vissza a gyökerekhez, vallásbeli tartalommal fogalmazzák meg jókívánságaikat. Egy keresztanya például „szeretettel, imával" azt írta a keresztgyermekének az 1440–1450 között osztrák vagy magyar festő A királyok imádása című képét ábrázoló lap hátoldalára, a bélyeg mellé, hogy „hívő lélekkel". Majd így folytatta: „A karácsony a szeretet legcsodálatosabb ünnepe. Szentestén miközénk Jézuska jött el. Boldogságunkat Ő teremtette meg. Áldott legyen, ki adott Téged, Mindenható Istenünk!"