Madaras halál  Bátyi Zoltán jegyzete Ajánlja a cikket?         | 2005-10-08 | "Sok egyéb mellett madárinfluenzától retteg a Föld. És ekkor papagájkórban hal meg a szentesi Hungerit egy dolgozója. Ám nem kell attól tartani, hogy az egyesek szerint a XXI. század pestisének elkeresztelt vírus követelte első áldozatát – mondják el egészségügyben jártas szakértők –, ugyanis a papagájkór még véletlenül sem tévesztendő össze a madárinfluenzával." Sok egyéb mellett madárinfluenzától retteg a Föld. És ekkor papagájkórban hal meg a szentesi Hungerit egy dolgozója. Ám nem kell attól tartani, hogy az egyesek szerint a XXI. század pestisének elkeresztelt vírus követelte első áldozatát – mondják el egészségügyben jártas szakértők –, ugyanis a papagájkór még véletlenül sem tévesztendő össze a madárinfluenzával. Hogy ez aligha nyújt vigaszt a tegnap eltemetett férfi családjának? És nem nyugtat meg senkit azok közül, akik a szentesi baromfifeldolgozóban kezdik nap mint nap a munkát? A laikus, ám életét féltő polgár ugyanis nem tud, de nem is akar különbséget tenni a betegség neve szerint. Sokkal inkább jól funkcionáló egészségügyi ellátásra vágyik, amely időben felfedezi egy-egy ember betegségének okát. Ha pedig az orvosnak kételyei támadnak, vajon mitől is fertőződhetett meg egy tüdő, akkor rögvest azt kutatja – vélik egészségesek, betegek is –, milyen környezetből, munkahelyről érkezett páciense, betegsége jelenthet-e veszélyt másokra is. Hogy ez megtörtént-e az egyesekben megdöbbenést, másokban felháborodást, még többekben félelmet keltő papagájkóros halált megelőzően? Vélhetően erre a kérdésre keresik majd a választ az elkövetkező napokban a Hungeritnél éppen úgy, mint a Csongrád megyei tisztiorvosi szolgálatnál. Az ugyanis több, mint elgondolkodtató, hogy miközben már megyeszerte arról beszélgettek az emberek, „valami kórság" támadt rá egy olyan emberre, aki „madaras" gyárban dolgozik, a beteggel találkozó egészségügyiek nem fújtak hangosabb riadót. A fölösleges pánikkeltéstől féltek volna? Vagy egyszerűen úgy vélték, antibiotikumokkal teli világunkban védettek vagyunk, hívják bárhogy is a vírust? Ma még ezt sem lehet megválaszolni. Egy tény: Csongrád megyében olyan vírus ölt, amitől valaha a megfertőzöttek egy ötöde, napjainkban viszont már „csak" egy ezreléke veszíti életét. Ám egy ezrelék, egyetlen halál is elég ahhoz, hogy újra ráébredjünk: lapulhat bármennyi tudomány is az orvosok fejében, s gyógyszer a patikák pultjain, százszázalékos biztonságban soha nem lehetünk. Legfeljebb törekedhetünk erre. Mondjuk egy összehangolt, korszerű műszerekkel felszerelt egészségügyi védelmi renddel, ami képes fegyvert ragadni (s tudja: fegyvert kell ragadnia) olyan baktérium támadásakor is, amely évtizedek óta nem gyilkolt. Továbbá: Alkusz és mészáros Nyakig a paradicsomban Attila szomorú Megtorlás Föstik a tornyot