Örömtánc Erdélyben – szentesi tekerős muzsikára  Csíksomlyón is dobbantottak Ajánlja a cikket?         | 2005-09-06 | Blahó Gabriella A székelyföldi falvak fiataljai évente egyszer a Somlyó-hegyen egy napon át táncolnak. A találkozóra minden alkalommal meghívást kap két-három magyarországi együttes is: idén a szegvári Dobbantón volt a sor. Próba a szegvári művelődési házban. Az együttes a minap Erdélyből tért haza. Fotó: Purgel Zoltán Az Ezer székely leány napja nevű kulturális találkozót a harmincas évek óta rendezik meg Csíksomlyón. Néhány évtizedes szünet volt a diktatúra idején, a kilencvenes évek óta azonban újra nekivágnak a Somlyó-hegynek a székely falvak lakói. Csíkszeredán gyülekeznek, s onnan vonulnak fogatokkal, szekerekkel, lovakkal a táncos találkozó helyszínére, útközben dalolva – meséli Magyar Imre, a szegvári Dobbantó művészeti vezetője. A tanár úr elmondta azt is, hogy minden esztendőben két-három magyarországi együttes is meghívást kap a találkozóra, hogy az anyaországban még élő hagyományokkal is megismerkedhessenek az erdélyiek. A Dobbantó a szentesi Zöldi Lászlóné tekerős közvetítésének köszönhetően szerepelhetett a neves találkozón, mely az alig húszfős szegvári csapat szemszögéből akár rosszul is sikerülhetett volna, előadásuk idején ugyanis szakadt az eső. Magyar Imre, felidézve a történteket elmesélte, hogy a táncos találkozón zenét adó banda a tekerőmuzsika után kedvre kapott, s játszott, a játékba pedig az esővel nem törődve bekapcsolódtak a szegvári felnőtt táncosok: előbb egy pár, majd kettő, míg végül a székelyek együtt ropták a Csongrád megyeiekkel. Ezekért az élményekért érdemes táncot tanítani – mondja Magyar Imre. Százötvenezer résztvevője volt az Ezer székely leány napja nevű találkozónak – az összejövetel megnyitásakor tízezrek énekelték a magyar és a székely Himnuszt. A tanár úr azt mondja, úgy döntött, akárhol, akármilyen körülmények között vezet ezentúl csoportot, növendékeit megtanítja arra, hogy a nemzeti dalt énekeljék, és ne csak hallgassák.