|
Babos István az építési
hatóság élén Az új osztályvezető nevét utca is viseli
Szentesen
|
|
|
Ajánlja a cikket? |
|
| 2005-05-19 |
Balázsi Irén |
| |
|
Közügynek
nevezi az építésügyet a szentesi polgármesteri hivatal műszaki
osztályvezetője, aki pár hete foglalta el a székét. A
szigetszentmiklósi okleveles építészmérnököt, Babos Istvánt
barátságos légkör fogadta a városházán, ahol el tudná képzelni az
életét a nyugállományba vonulásáig, ha a körülmények úgy alakulnak.
|
|
|
|
Babos István a tisztességes munka híve Fotó:
Tésik Attila | A szentesi önkormányzat
régóta hirdette a műszaki osztályvezetői állást, amelyre az
interneten figyelt fel a Szigetszentmiklóson élő Babos István
felesége. Az ötvenéves okleveles építészmérnök legutóbb Érd
főépítészeként tevékenykedett, régebben tanított a pécsi főiskolán,
és jelenleg is tagja a Pest megyei építészkamarának. Azt mondja
viccesen, hogy nem a szentesiek csábították őt el, hanem a hitvese
adta el a Kurca-parti településre. A neje most Csepelen dolgozik, ám
Babos István nem zárja ki azt sem, hogy később Szentesre
költözzenek. Ha a körülmények úgy alakulnak, még az sem
elképzelhetetlen, hogy a műszaki osztályvezetői székből vonul
nyugállományba.
A hivatalban egyébként barátságos légkör
fogadta, nem úgy veszik a munkatársai, hogy „a nyakukra
ültették".
Felfigyelt-e arra az osztályvezető, hogy Szentesen
máris utca viseli a nevét? Azt mondja erre nevetve: szokta nézni a
térképet, amelyen tényleg észrevette a Babos utcát. Ám Szentes
történetét még nem ismeri, ezért nem tudja, hogy a babról nevezték-e
el az utcát, vagy egy család nevét viseli. Azt ellenben már régóta
tudja, hogy az alföldi emberek, a mezővárosokban élő családok mindig
is adtak a lakóhelyük megjelenésére. Ezzel szembesül Babos István
Szentesen is, amelynek épített környezetéről úgy vélekedik: erre
büszkének kell lenniük az ittenieknek. A rossz állagú Petőfi Szállót
azért is sajnálja, mert a szecesszió a kedvencei közé tartozik.
Nemcsak a városközpontban látott esztétikailag igényes épületeket,
hanem a település külső részein is vannak szép homlokzatú családi
házak. A lakótelepek pedig, mint mindenhol az országban, azt a kort
jelenítik meg, amelyben elhatározták, hogy így teremtenek otthont a
lakosság tömegeinek. Az 1990 utáni időszak építészetéről úgy
vélekedik: nagy volt a kavalkád, de az nem feltétlenül rosszat
jelent. Mindig lesznek viszont olyan épületek, amelyeknek nem
kellene megépülniük.
Az építésügyet közügynek nevezi Babos
István, hozzátéve: mindenkit érint. Egy műszaki embert szerinte az
alázat kell vezéreljen. Az építési fegyelmet viszont mindenkinek
illik betartania, mert Szentesen sem áll még mindenki úgy a
jogszabá- lyokhoz, ahogyan az elvárható lenne. Példaként említi
Németországot vagy Ausztriát, ahol senkinek sem jutna eszébe, hogy
engedély nélkül építkezzen.
Meggyőződése különben, hogy nem
minden esetben a laikus honpolgár a hibás, aki elkezd építeni
engedély nélkül. Tapasztalata szerint hazánkban a kivitelezők olyan
feladatot is elvállalnak, amelyhez nincs tervdokumentáció. Babos
István egyébként tisztességes munkát ígér, amelynek elvégzéséhez
nyugalom és idő kell
|
|
|
|
|
| |