Zöld utat kapott az alföldi körgyűrű

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2005-01-04 | Balázsi Irén

Ha a kormány is támogatja az M9-es építésének folytatását Szekszárd és Debrecen között, akkor az Európai Unió úthálózatának fejlesztési térképére is felkerülhet az Alföld fejlődése szempontjából jelentős szakasz. Szirbik Imre szentesi polgármester elégedett a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács ülésén született kompromisszumos javaslattal.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
A kelet–nyugati körgyűrű terve új átkelővel is számol a Tiszán, a mindszenti komp környékén Fotó: Tésik Attila
Előterjesztés készült arról, hogy kerüljön az ország és az Európai Unió fejlesztési térképeire az M9-es továbbépítése Szekszárdtól Debrecenig, valamint a gyorsforgalmi út magvalósítása Salgótarján és Szeged között. Mint arról beszámoltunk lapunkban, az úthálózat korszerűsítésének tervét Fetser János orosházi és Szirbik Imre szentesi polgármester dolgozta ki a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT) számára.

Kisteleknél keresztezné az M5-öst

Az MSZP-s politikusok azért nyújtották be indítványukat, mert a térség fejlődése szempontjából elengedhetetlen a kelet–nyugati körgyűrű kiépítése. A Kurca-parti település vezetőjének elmondása szerint Szekszárd és Debrecen között 150-180 kilométeres szakasz korszerűsítése szükséges, továbbá egy új folyami átkelőhely emelése a Tiszán, a mindszenti komp környékén.

Az M9-es folytatásaként Debrecenig kiépülő út egyébként Kisteleknél keresztezné az M5-öst.

Az északi és déli nyomvonal konfliktusa

A DARFT Kecskeméten megtartott minapi ülésére meghívást kapott a szentesi polgármester is. Előtte azonban megtárgyalta Szirbikék előterjesztését a régió megyei közgyűlési elnökeinek tanácsa, amely zöld utat adott az indítványnak. A DARFT ülésén kiderült: konfliktus származhat az északi és a déli nyomvonallal kapcsolatban. Az előbbi a szekszárdi hídtól a Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kistelek, Mindszent, Orosháza vonalon érné el a 47-est, majd onnan Békéscsaba és Debrecen irányába csatlakozna az M3-ashoz, mintegy belső gyűrűt képezve. A jelenleg érvényes gyorsforgalmi úthálózat hosszú távú tervében viszont a szekszárdi hídtól egy Szegedre közvetlen tartó szakasz szerepel az M43-as vonalában, amely Makó–Nagylak irányában elhagyná az országot.

A kompromisszumos megoldás szerint lenne egy déli szárny, amely Szekszárdtól kiindulva Szegednél csatlakozna az M43-ashoz. Ezzel közvetlen összeköttetés jönne létre Temesvár és Bécs között Budapest kikerülésével. Szirbik Imre szerint ez mérlegelés tárgya, hogy mennyire előnyös az alföldi településeknek.

Uniós pénzek megszerzésére is van esély

A kompromisszum alapján meglenne az északi összeköttetés is, amely a szekszárdi hídtól haladna Kistelekig, ott keresztezve az M5-öst, majd Mindszentnél átvezetne a Tiszán, és Orosházától menne tovább észak felé. Az utóbbiért eddig azért nem lobbiztak, mert az M5-ös megépítése volt a legfontosabb. Mivel ez most már elkészül, így kerülhetett terítékre a déli autópálya keleti nyomvonala. A szentesi polgármester szerint főleg azért, mert a dunántúli lobbi kiharcolta a Sopron–Szekszárd közötti félgyűrű megvalósulását.

A DARFT kecskeméti ülésén lényegében zöld utat kapott Szirbikék indítványa is, azaz az Alföldet átszelő körgyűrű. Ha a kormány is jóváhagyja, hogy felkerüljön a gyorsforgalmi úthálózat térképére a kelet–nyugati szakasz, akkor a megvalósításhoz lehet esély európai uniós pénzek megszerzésére 2007-től 2012-ig.