Tiltott szer a kacsahúsban  A szentesi Hungerit vágóhídján derült ki Ajánlja a cikket?         | 2004-12-03 | Egy Csongrád és egy Bács-Kiskun megyei termelőtől kerültek a Hungerit vágóhídjára azok a kacsák és libák, amelyek húsában egy 1987 óta betiltott gyógyszer jelenlétét mutatták ki. Az érintett húst az állat-egészségügyi állomás zárolta – a hatóság szerint a szentesi feldolgozóüzem vétlen az ügyben. A szert tartalmazó halliszt Izlandról utazott a magyar takarmányüzemig. Kacsacsomagolás a Hungeritnél. A cég vágóhídján rendszeresen vizsgálják a húst. Most is kiderült: ez a munka igenis létfontosságú Fotó: Tésik Attila Idén október hetedikén és nyolcadikán olyan libákat és kacsákat vágtak le a szentesi baromfi-feldolgozó vágóhídján, amelyekről az állat-egészségügyi szakemberek megállapították: húsuk chloranphenicolt tartalmaz – adta hírül tegnap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kommunikációs osztálya. A hír szerint a tiltott anyag jelenlétét a monitoring rendszerben működő vizsgálat szűrte ki, később pedig a megerősítő ellenőrzés is kimutatta. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főállatorvosa lapunk kérdésére elmondta: a Hungerit Rt. vétlen az ügyben. Ez az anyag antibiotikum, az állatgyógyászatban használták Magyarországon is, 1987-ig. Nem méreg, bár ha nagy mennyiségben szaporodik föl a testben, károsíthatja a vérképző szerveket. Annak idején elsősorban azért tiltották be, mert erős hatású gyógyszer. A dokumentumok alapján kiderült, hogy a kacsákat egy Csongrád megyei, a libákat pedig egy Bács-Kiskun megyei termelő telepéről szállították a vágóhídra. A két vállalkozásban az is közös, hogy mindketten ugyanattól a keverőüzemtől szerezték be a takarmányt. Világossá vált, hogy a chloranphenicol a takarmány egyik alkotóelemében, a hallisztben volt. Ezt az adalékot az üzem Németországból vette, a kamion rakománya bontatlan volt. A szállítmányt kísérő német hatósági bizonyítványokban nincs szó a szerről, s a német importőr kijelentette: az ő hallisztje biztosan nem tartalmaz chloranphenicolt. Ám a magyar hatóság vizsgálatából kiderült: két tételben bizony jelen volt a szer. Szigeti Sándor lapunknak azt mondta, a halliszt sem német eredetű, Izlandon készült, onnan került Németországba. A Szentesen földolgozott húst kivonták a forgalomból, az üzemben maradt mennyiséggel együtt összegyűjtötték és zárolták. Döntöttek arról is, hogy az országba beszállított hallisztet csak a chloranphenicol jelenlétét ellenőrző vizsgálat után, negatív eredmény ismeretében lehet felhasználni. Magyar Józseftől, a Hungerit Rt. vezérigazgatójától megtudtuk: a zárolt és náluk raktáron tárolt hatezer darab liba és tízezer darab kacsa a cég által feldolgozott összes hús mennyiségéhez képest elenyésző arány, mely veszteséget nem jelent. A benne talált és tiltott gyógyszermaradvánnyal kapcsolatban elmondta, ugyanez a szer fellelhető emberi fogyasztásra szánt termékekben, melyeket a patikákban meg lehet vásárolni. Az érintett húst meg kell semmisíteni, a kárt a cég továbbhárítja a termelőre. Mint mondta, több száz beszállítót szúrópróbaszerűen vizsgálnak, így derült fény erre a tényre is. Magyar József kijelentette: a szennyeződésért nem felelős a Hungerit Rt. B. A.–B. G.