Az UTE férficsapatával edz
 Az olimpiai érem lenne Kisteleki Dóra pályafutásának csúcsa

Ajánlja a cikket?  A hét legnépszerűbb cikkei a látogatók szavazatai alapján
       | 2004-11-18 | Szélpál László

Több esztendő után újra aranyérem-esélyes csapata van a Szentesi VK-nak. A női vízilabda OB I legutóbbi másodikja ebben az évadban megtréfálhatja a dunaújvárosiakat. Így látja ezt a gárda nyáron igazolt sztárja, a válogatott erőssége, Kisteleki Dóra is.
Nyomtatható változat
Cikk küldése e-mailben
A heti legnépszerűbb 10 cikk
Kisteleki Dóra nem először szerepel a Szentesben. Négy évvel ezelőtt, 17 esztendősen még dr. Tóth Gyula edzősködése mellett tagja volt annak az együttesnek, amely nemcsak a bajnoki aranyat szerezte meg, hanem az első alkalommal kiírt Magyar Kupát is.

– Remekül éreztem magam abban a csapatban is, fiatalként élmény volt együtt pólózni a Tóth lányokkal, Noémivel és Gabival, Drávucz Ritával – emlékezett az egyik leggólerősebb hazai játékos. – Az eredmények is jöttek, a hazai sikerek mellett a nemzetközi porondon sem vallottunk szégyent, a BEK-ben a 3. helyen végeztünk.

A nyáron némileg meglepetésként hatott, hogy másodszorra is a Szentest választotta. – Előző egyesületem, a Vasas teljesen kicserélődött, így én is válaszút elé kerültem. Megkeresett a címvédő Dunaújváros is, én mégis a számomra sokkal szimpatikusabb szentesiek ajánlatát fogadtam el. Nagy kihívás számomra, szeretném bajnoki aranyhoz segíteni a gárdát. Az ezüstérem megszerzésére van nagyobb esélyünk, de minden vágyunk, hogy letaszítsuk a Duna-partiakat a trónról. Most még akadozik a
Névjegy

Kisteleki Dóra 1983. május 11-én Budapesten született., 175 cm magas, 60 kg. Vízilabdázott a BVSC-ben, a Szentesben, a Vasasban, most nyártól megint a Szentesben. Kiemelkedő eredményei; a juniorok között: Európa-bajnok (1998), Eb-2. (2000, 2002), vb-3. (1999); a felnőtteknél: magyar bajnok (2000), MK-győztes (2000), Eb-2. (2003), Világliga-2. (2004), olimpiai 6. (2004).  
gépezet, de amikor az igazán fontos meccseket vívjuk majd jövő tavasszal, akkor jön el a mi időnk.

Dóráról tudni kell, hogy csak a hétvégéket tölti Szentesen, a fővárosban tanul és edz.

– Szerintem én vagyok az egyedüli magyar női vízilabdás, aki folyamatosan férfiak között készül. Délelőttönként az Újpest felnőtt gárdájával, délutánonként pedig a lilák gyermek fiúcsapatával gyakorlok. A játékba nem szoktam beállni, de az úszást, a kondizást, a labdás gyakorlatokat a többiekkel végzem. Eleinte furcsa volt a srácok között, de ma már kölcsönösen elfogadjuk egymást. A sulival pedig az a helyzet, hogy a nemzetközi üzleti főiskolán elvégeztem már egy évet, de most az ELTE testnevelés tanári szakán tanulok. Majd meglátom... De az még odébb van, mint ahogy a külföldi szereplés is. Két év óta egyfolytában hívnak Olaszországba, de egyelőre még nem kívánkozom ki. Ott egyedül lennék, és ahogy ismerem magam, rettenetesen hiányoznának apuék, a három testvérem.

A nyáron csalódást okozott a női pólóválogatott, amely csak 6. lett az olimpián.

– Nem tagadom, kellett egy kis idő, mire megemésztettem az Athénban történteket. Nem fogom fel kudarcként a hatodik helyet, most már úgy gondolom, az is szép dolog, hogy kijutottunk az ötkarikás játék okra. Biztos vagyok benne, egyszer majd mi is felállhatunk az olimpiai dobogóra. Az lenne pályafutásom csúcsa.